A II. Magyar Passzívház Konferencián, február 12-én mutatták be először a szakközönségnek az "Aktív hőszigetelésű épületszerkezet" nevet viselő magyar találmányt.
Az "Aktív hőszigetelésű épületszerkezet" az osztrák EVG-3D szabadalom továbbfejlesztése, amely lehetővé teszi, hogy a föld alacsony hőmérsékletű megújuló energiáját ne fűtésre, hanem aktív hőszigetelésre és hűtésre használjuk, megőrizve a korábbi műszaki megoldás minden előnyét.
Aktív hőszigetelés Az Isoactive-3D az a magyar találmány, amelynek segítségével a pár méter mélységben található, alacsony hőmérsékletű földenergia hasznosítható egész évben a már említett EVG-3D építési rendszer aktív hőszigetelésére. A betont már az ókori rómaiak is alkalmazták, és a mai napig számos fejlődési, alkalmazási fázison esett át. Korunkban a környezetünk védelme és az élhető világunk megóvása megköveteli mindnyájunktól, hogy csökkentsük a CO2-kibocsátást, és olyan anyagokat, technológiákat alkalmazzunk, amelyek mindezt lehetővé teszik. Az építtetők legrafináltabb elképzelései, akár bonyolultnak látszó építési formák is egyszerűen kialakíthatók ezzel a gyors technológiával. Mindezt úgy, hogy közben olyan masszív és szilárd épületeket hozunk létre, amelyek földrengés- és tájfunbiztosak. Köszönhető ez a panelek háromdimenziós szendvicsszerkezetének: a kétoldali acélhálóból, a hőszigetelő EPS anyagon keresztül átlósan vezetett, horganyzott acélpálcák összekötésével jön létre a térbeli vázszerkezet, ennek mindkét oldalára cementből és 4 mm-nél nem nagyobb szemcsenagyságú kavicsból álló nagy szilárdságú réteg kerül.
Szigetel a földenergia Az épület felépítése során a megszokott eljárásokkal ellentétben a talaj hőmérsékletét hőszigetelésre használják a ház falát körülölelő csőkígyó segítségével, amelyet összekötnek a talaj felszíne alatt elhelyezett csőkígyóval. A házat körülölelő csöveket összekötik egy talajabszorberrel vagy talajszondával, és ebben az egy áramlási kört alkotó zárt rendszerben a folyadékot kis energiaigényű szivattyú áramoltatja. A rendszer működése következtében a ház hővesztesége a külső hőmérséklettől függetlenül alacsony, állandó szinten marad, ahogy az a következő példákból is látható.
Télen A falban található csőkígyó két részre osztja a falszerkezetet. Mivel a földben lévő csőkígyó rétegében közel állandó a talajhőmérséklet (+8 °C és +12 °C közötti), ezért a belső hőveszteség csak a talaj és a belső tér minimális hőmérséklet-különbsége hatására jön létre. A fal külső rétegének hőveszteségét az alacsony hőmérsékletű talajhő pótolja. Tehát télen az udvart nem a belső térből, hanem a talaj alacsony hőmérsékletű hőmennyiségével fűtjük.
Nyáron Ugyanez a szerkezet nyáron nem engedi be a külső hőterhelést, és egyúttal a belső térből is a földbe vezeti a felesleges hőt. A földben a talajabszorber vagy talajszonda úgy működik jelen esetben, mint egy végtelen nagyságú földhő-akkumulátor.
Szélsőséges körülmények Érdemes megfigyelni, hogyan viselkedik szélsőséges külső hőmérséklet esetében az épületszerkezet aktív hőszigetelése működés közben. Tételezzük fel, hogy kint –15 °C, bent pedig +20 °C a hőmérséklet. A fali csőkígyó rétegének hőmérséklete pedig +10 °C. A falvastagság 36 cm (5 cm beton, 12 cm EPS, 8 cm beton, 11 cm EPS). Ebben az esetben a valóságos hőátbocsátási tényezők: -a teljes fal U = 0,16 W/m2K -a belső réteg U1 = 0,34 W/m2K -a külső réteg U2 = 0,46 W/m2K Észrevehetjük, hogy valójában annyira kicsi a belső hőveszteség, mint egy olyan falnál, amelynek az U-tényezője 0,07 W/m2K lenne.
A II. Magyar Passzívház Konferencián, február 12-én mutatták be először a szakközönségnek az "Aktív hőszigetelésű épületszerkezet" nevet viselő magyar találmányt.
Hozzászólások