Szadán épült fel az első minősített passzívház. Az egylakásos családi házzal szemben a tulajdonosok, Balogh György és Baloghné Bezzeg Zsuzsa igénye az volt, hogy gyorsan és gazdaságosan megépíthető, megfizethető árú passzívház épüljön fel. A végleges cél a részleges autonómia, a zéró energia és zéró CO2-kibocsátás.
A tervezés 2008 tavaszán indult, a kivitelezés szeptember elején kezdődött, a használatbavételi engedélyt az év végén adták meg, de a befejezésre, valamint a költözésre 2009 tavaszán kerülhet sor. Az épület formáját a tulajdonosi igények, a passzív-szolár szemlélet és Szekér László tervezői elképzelései határozták meg. Az építészeti kialakítás során a megfelelő tájolás, a napvédelem, a szoláris szempontból optimalizált nyíláselosztás, pufferzónás alaprajzszervezés és a magyar építési hagyományok figyelembevétele volt az elsődleges szempont.
A passzívház már nagykorú Már 18 éves múltra tekint vissza a passzívház-építészet. 1991-ben Darmstadtban, EPS-zsalus technológiával épült az első passzívház, a Darmstadti Passivhaus Institut, azaz dr. Wolfgang Feist felügyelete alatt. Azóta több mint 16 ezer paszszívház épült szerte Európában. A DIN-szabványokon alapuló elméleti számításokat hamar megcáfolták a megépült passzívházakon végzett mérések. Már az első perctől kezdve szükségessé vált a korrekció, a számítások kiigazítása. A mérések és a gyakorlati tapasztalatok alapján 1998-ban indult útjára a PHPP (Passivhaus Projektirungs Paket). A program legújabb, 2007-es verziója és a hozzá tartozó kézikönyv már magyarul is elérhető. A PHPP-számítást és az épület felelős műszaki vezetését Benécs József végezte. A passzívházértékeket szükségszerűen ki kell számolni, csak ilyen számítással igazolható, hogy a tervezett épület passzívházként működőképes lesz-e. Ez a számítás az alapja minden hivatalosan minősített épület tervezésének.
Újdonság a lemezalap A szerkezeti koncepciót az előzőekben ismertetett követelményeken túl az elérni kívánt legjobb hőszigetelési követelményeknek, a hőhídmentes, valamint légtömör kialakításnak megfelelően terveztük és alakítottuk ki. A Bauland nemcsak kivitelezőként, de márkanévként is fémjelzi a ház szerkezetét alkotó különösen jó minőségű Neopor alapanyagú építőelemeket. A hőszigetelt EPS-zsalu nagymértékű építésiköltség-megtakarítást eredményez, és rendkívül jó hőszigetelő. A passzívházak kivitelezésében szerzett többéves tapasztalat tette szükségessé az egyedülálló Bauland Lemezalap kifejlesztését, az aljzat megfelelő szigetelése nélkül – hazai éghajlaton – a passzívház kivitelezése nem vagy csak nagyon drágán lehetséges. A lemezalap teljes mértékben illeszkedik a rendszer többi eleméhez, ugyanúgy előre gyártott modulok és egyszerű telepíthetőség jellemzi. Az elemek kapcsolata kötőanyag nélkül biztosított, és kiegészítő zsaluzatot nem igényel. A különleges formájú indítóelemek megakadályozzák a hőhidak előfordulását is. A szükséges anyagmennyiség pontosan meghatározható, az építés hulladékmentes. Ez esetben a kivitelezési idő 5 munkanapot igényelt, vasalása statikai tervek alapján és 25 centiméteres tömörített kavicságyon készült (U = 0,119 W/m2K). A hőhíd¬mentes kialakítás része például a járdák alá elhelyezett hőszigetelés is.
Falvastagság Az 50 cm vastag külső fal Bauland háromhéjú hőszigetelt szendvicsszerkezetekből áll, amelynek része az összesen 35 cm vastag Neopor hőszigetelés. Háromhéjú falszerkezetek alatt a külső és belső szigetelőréteggel ellátott masszív falat értjük. Ez a konstrukció úgy méretezhető, hogy összességében optimális megoldást nyújtson a hővédelem, a zajvédelem és a teherbírás tekintetében. A falszerkezet U-értéke jelen esetben 0,08 W/m2K. A zseniális "Lego" elvű építési rendszer rendkívül gyorsan, könnyen kivitelezhető mind az abszolút laikusok, mind a gyakorlott vállalkozók számára. A rendelkezésre álló kiegészítő elemekkel, mint az áthidaló, a koszorú, a magasító, a szög vagy íves elemek, minden épületforma nagy biztonsággal kialakítható.
Födémszerkezet A födém egy alul-felül sík, monolit vasbetonból álló, rejtett bordás szerkezet, amelynek teherbírását az előre gyártott betongerendák és a hálóval erősített, helyszínen öntött fejlemez adják. Az előre gyártott gerendák használata jelentős idő- és zsaluköltség-megtakarítást eredményez, a bélésidomokban kialakított csatornák, a légtechnikai csövek gyors és esztétikus elhelyezését teszik lehetővé. Jelen esetben a Bauland födémet további 50 cm hőszigeteléssel látták el (U = 0,067 W/m2K).
Nyílászárók Háromrétegű extra hőszigetelő üvegezéssel ellátott minősített alu-fa passzívház ablakok a nyílászárók (U = 0,816 W/m2K), sínen eltolható fa árnyékolótáblákkal. A nyílászárók beépítésére is különleges figyelmet fordítottunk.
Hővisszanyerés Egy épület hőigénye lényegében a határolószerkezeteken, azaz az ablakokon, az alaptesten, a falazaton, a tetőn keresztüljutó sugárzási, valamint az elkerülhetetlen szellőztetési hőveszteséget fedezi. Ez utóbbi passzívházak esetén az összes energiaigény 70–80 százalékát is elérheti, tehát egy jó hatásfokú hővisszanyerős szellőztetőberendezés alkalmazása elkerülhetetlen. A hővisszanyerős szellőzés tehát a passzívház-gépészet gerince. A tervezés függvényében erre fűzik fel a többi kiegészítő megoldást, mint a földhőhasznosítást – a talajhőcserélő révén a beszívott levegő temperálásával és a télen előmelegített, nyáron előhűtött levegő jelentős energiamegtakarításával –, vagy a levegő-hőszivattyús hőnyerés összekapcsolását közös hőtároló révén a napenergiás melegvíz-előállítással. A hővisszanyerés hatékonyságának kulcseleme a hőcserélő hatásfoka, amire a Passzívház Intézet minimum követelménye 75 százalék. A szadai tanúsítás sikeréhez döntően hozzájárult a Kucsera Mihály által beépített rácscsatornás hőcserélő kimagasló, 95 százalékot is meghaladó hővisszanyerési hatásfoka, amely gyakorlatilag az elszívottal szinte azonos hőmérsékletű friss levegő befúvását jelenti.
Hőhasznosítás A passzívházak fontos tulajdonsága, hogy a mindennapi használat során a fűtési időszakban az épület belsejében felszabaduló úgynevezett hulladék hőmennyiséget megőrzik, így szükségtelenné válik a külső energiabevitel. Ebből következően nincs szükség fosszilis energiahordozók alkalmazására. Ha egy épületnek nincs, vagy nagyon csekély a "hővesztesége", akkor fűtésre, azaz bevitt hőmennyiségre sincs szüksége. Gondoljuk csak végig: miért fűtjük épületeinket? Minden épületben felszabadul hőmennyiség főzés, televíziózás, vasalás, vagy egyéb tevékenységek közben, csakhogy a hagyományos épületek esetén a hőveszteségek jóval nagyobbak ezeknél. Így az energiamérlegből hiányzó jókora hőmennyiséget pótolni szükséges. Ebben a házban a passzívházelmélet alapján a belső felszabaduló hőmennyiséget megőrzik, tárolják, így az felhasználható fürdésre vagy a belső léghőmérséklet szabályozására. Akár 22–24 Celsius-fok is beállítható a fűtési idényben minden különösebb nehézség nélkül. A hőtároló hőmérséklete 60 °C.
A passzívház ára Nem elérhetetlen, nem különleges anyagokat, megoldásokat alkalmaztak a szadai házban. Csalódást kell okoznunk azoknak, akik különlegességre vágynak. Minden felhasznált alkotóelem megvásárolható és nem is drágán a hazai építőanyag-kereskedelemben. A tulajdonos számításai szerint 230 ezer forint/négyzetméter áron fizette meg az épület kivitelezési költségeit, amely az anyagok és munkadíjak mellett az áfát is tartalmazza, természetesen a nettó négyzetméterre vetítve és kulcsrakészen.
BÉLECZKI ATTILA A Bauland Kft. ügyvezető igazgatója. A cég mögött 11 év tapasztalat áll, több mint negyven "majdnem" passzívház, a PHPP ismerete és alkalmazása valamint a darmstadti Passzívház Intézettel való szoros együttműködés.
Szadán épült fel az első minősített passzívház. Az egylakásos családi házzal szemben a tulajdonosok, Balogh György és Baloghné Bezzeg Zsuzsa igénye az volt, hogy gyorsan és gazdaságosan megépíthető, megfizethető árú passzívház épüljön fel. A végleges cél a részleges autonómia, a zéró energia és zéró CO2-kibocsátás.
Hozzászólások