A meghatározás szerint az a passzívház, amelyben a fűtési hőszükséglet 15 kWh/m2 évente. Mihály György házában - a darmsadti Passzívház Intézet minősítése alapján - ez az érték "csak" 23. Lakói az életminőség és a ház fenntartási költségei szempontjából azonban nem érzik ezt a különbséget.
Mára eljutottunk oda, hogy az átlagember is kezd felelősen gondolkozni, bár ebben az energiaárak növekedése és a gázszállítás gondjai is szerepet játszanak. A magas szén-dioxid-kibocsátás következményeit, a fölmelegedést és a szélsőséges időjárási viszonyokat valamennyien tapasztaljuk. A passzívházak építése fontos lépés környezetünk védelme érdekében. Mihály Györgyöt már régóta foglalkoztatta az alacsony energiafelhasználású házak építése. A '90-es évek elején - mint az egyik nagy filmforgalmazó cég vezetője - megbízóként részt vett a Duna Plaza mozijának építésében. Abban az időben több európai építőipari kiállítást is meglátogatott. A müncheni BAU-n találkozott először passzívházzal. Azóta szeretett volna ő is ilyet építeni.
Tervezés Amikor elkezdték a saját házukat tervezni, számos szempontot vettek figyelembe. A háziasszony kívánsága az volt, hogy a mindennapokban használt helyiségek egy szinten helyezkedjenek el. Mivel a ház az erdő alatt, a domboldalba épült, ezt úgy oldották meg, hogy alulra kerültek a kiszolgálóhelyiségek, a garázs, a dolgozószobák és a "kényeztetőszoba" a szaunával, valamint a gépészeti berendezések. Kiemelkedő szempont volt, hogy olcsó és környezetbarát legyen az épület működtetése, tehát a lehető legnagyobb komfort mellett a lehető legkevesebb fűtésre-hűtésre, vezetékes vízre, elektromos áramra legyen szükség A ház illeszkedjen az erdei és a falusi környezetbe, a keletkező szennyvíz és hulladék minél kevésbé terhelje a környezetet. Egészséges mikroklímát szerettek volna, vagyis hogy télen-nyáron hasonló legyen a hőmérséklet, és a levegő oxigén- és páratartalma közel állandó értéket mutasson, élettanilag optimálisat. Mivel a gazdasági szempontok összecsengnek a környezeti értékek megóvásával, a feltételeknek a passzívház felelt meg.
Film Emellett Mihály György a házépítés egész folyamatáról 105 perces dokumentumfilmet készített. Építkezés során a laikus megrendelőnek számos ponton olyan dolgokról kell döntést hoznia, amelyről nincs elég információja, így szükségszerűen hibás lesz a választás. A filmmel ezeket a döntéseket szeretné segíteni az alkotó (www.feszekrakok.hu).
Döntések Az építő- és az építőanyag-ipar ma már nagyon változatos anyagokat és technológiákat kínál, így a döntési helyzetekben minden elágazásnál mindig a megszokottól eltérőt választott. Már a házfalak építőanyaga sem hagyományos. Béleczki Attila, a kivitelező egyben résztulajdonosként a gyártója is a Baucell EPS-beton szerkezetnek, amely polisztirol alapú, legószerű elemekből áll. Háromrétegű, a két réteg hőszigetelő anyag egyben zsalu is, azok közé kell a betont beönteni. A belső réteg 5 cm, utána 15 cm beton következik, majd kívülről újra 30 cm szigetelő réteg jön. Viszonylag könnyű vele dolgozni - mondta el Mihály György -, akiben igény van a pontosságra, nem tudja elrontani, ezt még ügyetlen kézzel is föl lehet építeni. A válaszfalak sem a megszokottak, tíz centiméter vastag tömör gipszelemekből állnak, így vakolni nem, sőt szinte glettelni sem kell. Jó a hanggátlása és könnyű vele az elektromos és a gépészeti szerelés. Emellett a vakolat, az esztrich és az álmennyezet is gipsz alapú, ennek az épület páraháztartásában van nagy jelentősége. A lépcső dermesztett betonból készült. A nyílászárók fából és háromrétegű üvegből állnak, speciális a záródásuk és a beépítésük is. Hasonlóan különleges az épület vízszigetelése, Kilián Árpád gyártja és szereli. Műanyag hulladékból és koromból készül, valamennyi leesett darabot összeszedték és újra fölhasználták. Külön előnye, hogy a radonsugárzást nem engedi át.
Nehézségek Már az alapozás során szembekerültek az első komoly gonddal. A ház egyik sarka alatt szikla, máshol duzzadó agyag található, ezért majdnem 3 méter mély sávalapot kellett készíteni. A másik komolyabb kérdés abból adódott, hogy időben megcsúszott az építkezés, jött az ősz, de még nem volt tető az épületen, hagyományos módon már nem tudtak ácsolni. Ezért szeglemezes tetőszerkezetet készítettek, ez a pontos méretezés után gyárban készült el, majd egy nap alatt került fel a helyére.
Ellenőrzés A passzívház építésének elengedhetetlen része a folyamatos ellenőrzés. A szigetelést, az ablakok pontos beépítését hőkamerával ellenőrizték, amíg a légtömörséget Blower-Door készülékkel.
Szigetelés Ahhoz, hogy a termikus burok zárt legyen, az alapot körben, az épületet alulról is le kell szigetelni. Azóta a gyártónak már elkészültek a megfelelő elemei (erről részletesen a következő írásunkban olvashat), ebben a házban azonban még másként kellett megoldani a ház aljának szigetelését. A sávalapot 1 méter mélységig körbe kellett rakni szigetelő lapokkal, és a lemezalapra is 25 cm szigetelés került. A házon nincs födém, csak egy elválasztó fólia, arra került a 30 cm vastag cellulóz szigetelőanyag, amely tűzálló újságpapír-darálmány.
Szellőzés Az új technológiák nagyon gyorsan változnak. A hőcserélős szellőzőrendszer már régóta ismert, azonban csak mostanában nyer nagyobb teret alkalmazása. A rendszer a levegőt a szobákban fújja be, és a vizes helyiségekből szívja el. A beszívott friss levegő a ház mellett a földben két méter mélyen fekvő, 50 méter hosszú csőkígyón halad át, mielőtt bekerül a szellőzőrendszerbe. Ebben a mélységben állandóan 6-8 °C van, így télen a -15 °C-os levegő 5 °C-osra melegszik, nyáron pedig a közel 40 °C-os 25 °C-osra hűl, mire a szellőzőgépbe jut. A hőcserélőn keresztül a kifelé menő levegő télen átadja az energiát a befelé áramlónak.
Vízrendszer A környezet megóvása érdekében ma még ritka megoldást választottak a szennyvíz kezelésére. Itt nem kettő, hanem három vízvezeték van. A mosdásra, fürdésre, zuhanyozásra használt vizet egy nagy tartályban összegyűjtik, amelyben a rendszer szűri, tisztítja, csírátlanítja a vizet. Ezt vezetik a harmadik csőrendszerbe, ez a már egyszer felhasznált szürkevíz, amelyet mosásra és vécéöblítésre használnak. A már újra fel nem használható vizet a vécékből, a konyhából és a mosógépből biológiai szennyvíztisztítóba vezetik. Ha a tartályban nem lenne elég szürkevíz, akkor azt a rendszer a 12 m3-es esővízgyűjtő ciszternából pótolja. Mivel a háztartásokban általában fele-fele arányban van szükség tiszta- és szürkevízre, ezzel a megoldással megtakarítják a víz felét, számításaik szerint a rendszer ára 5 év alatt megtérül. A meleg vizet geotermikus energia segítségével állítják elő. Ehhez két darab 80 méteres szondát helyeztek el. Erről működik a tartalékfűtés is, amelyet csak a biztonság kedvéért építettek be. A lakószinten falfűtés, a pinceszinten pedig mennyezetfűtés van, de ezt csak nagyon ritkán használják. Idén csak január 6-án kapcsolták be, amikor a megszokott 23 °C helyett 19 °C-ra hűlt le a levegő.
Elektromos rendszer Azért, hogy felgyorsítsák az elektromos szerelést, olyan csövezést készítettek, amelyben a gégecsőben eleve benne van a kábel, ez lehet 2-3-5 eres, de ha szükséges, akkor az antennavezetéket is beleteszik. Mivel alapesetben a villanyszerelők munkája nagy részét a vésés-vezetékezés teszi ki, nagyon sok időt takarítottak meg, 8 helyett 3 nap alatt készült el az alapszerelés. Fölgyorsította még a munkát az is, hogy a polisztirol főfalakban hőkéssel vágták ki a vezetékek helyét ómega formára, így csak be kellett pattintani a csöveket a helyére. A gipsz válaszfalakban pedig hallatlanul gyorsan dolgozott a horonymaró.
Tapasztalatok A három gyermekkel beköltöző házaspár harmadik éve él a házban. A tapasztalataik igazolták, hogy elérték céljaikat. Kellemes környezetben élnek, miközben az épület fenntartására keveset kell költeniük.
A meghatározás szerint az a 
Hozzászólások