Hat nyílászárógyártó cég 1998-ban alapította a Magyar Ablak- és Ajtógyártók Fejlesztő Tagozat (MATA) elnevezésű szervezetet azzal a fő céllal, hogy az akkor pangó nyílászárópiac bővítését segítsék. Az elmúlt 11 évről és időszerű kérdésekről Prohászka Rajmunddal, az egyesület elnökével beszélgettünk.
A nyílászárógyártás magas minőségét képviselő cégek ambiciózus, szakmai és piacfejlesztési programot dolgoztak ki 2000-ben "Hosszú távú Épületenergetikai Korszerűsítési Program" néven. Az azóta széleskörűen ismertté vált állami támogatási rendszer biztosította a szükséges állami ösztönzést az épületek energiatakarékos felújításához, és kiemelten a hőszigetelt és magas minőségű ablakok piacának bővítéséhez. A nyílászáró-gyártási és -forgalmazási szektorra szakosodó szervezet a MATA Ajtó-Ablak Egyesület néven 2004 októberében jött létre.
Az általános szakmai szerepvállaláson túl komoly támogatási programok előkészítését is végzik. PROHÁSZKA RAJMUND – Szervezetünk szorgalmazza a folyamatban lévő állami támogatási programok forrásainak növelését, valamint az energiatakarékos nyílászárók támogatásának kiterjesztését a középületekre (oktatási, egészségügyi és egyéb területek). A Panel Program kidolgozásában a MATA szakértői folyamatosan közreműködnek a szakmai döntés-előkészítőkkel. A 2008-ban kezdeményezett "Zöld Nyílászáró Program" új lehetőséget teremt a klímabarát és összetett energetikai korszerűsítéshez. Ezen feladatok megvalósításában együttműködünk más építőipari, illetve építőanyag-ipari szakmai szervezetekkel.
Milyennek látja a hazai nyílászárópiac helyzetét? P. R. – Hazánk mintegy 4 millió lakásának 65–70 százaléka energetikailag korszerűtlen. A fűtésre évente mintegy 300 PJ primer energiát használunk fel. Szakértők szerint a lakóépületek elavult nyílászáróinak – közel 35–40 millió m2 ablak és 10 millió m2 ajtó – hosszú távon történő cseréjével évente legalább 22–24 PJ-t takarítanánk meg, ez 1,6 millió tonnával csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást. A folyamatban lévő Panel Program és NEP-programok a múlt években jelentős lökést adtak a lakóépület-állomány energetikai korszerűsítésének. Ennek ellenére a jelenlegi 70–80 milliárd forint évi lakóépület-felújítási beruházás helyett legalább 300–350 milliárd forintra lenne szükség a 2020-ig vállalt 20 százalékos primerenergia-felhasználás csökkenéséhez. Az ország EU színvonalú nyílászáró-gyártási és -beépítési kapacitással rendelkezik. Ez 4,5–5 millió négyzetmétert jelent, ennek jelenleg alig az 50 százalékát használjuk ki.
Milyen időszerű gondjaik vannak? P. R. – Nincs elég megrendelés. A 2007 évi 4–5 százalékos csökkenés után a szektor termelése az elmúlt évben további 9–10 százalékkal csökkent. Ennek oka a magasépítések visszaesésén túl, hogy 2007-ben nem hirdettek panelpályázatot, a 2008-as pályázatok eredményét pedig csak decemberben ismertették. Az már döntően az idei keresletet érinti, hogy az ablakcserére pályázók aránya 30 százalék körülire csökkent. Komoly gond, hogy a hitelhez jutás feltételei nehezebbek lettek, valamint, hogy az építőipari cégek fizetőképessége jelentősen romlott, és a tartozási lánc végén gyakran áll az ajtó-ablak gyártó vállalkozás. Az iparág termelésén belül jelentős arányt képvisel az importalapanyag, a forint árfolyamának drasztikus emelkedésével a gyártási költségek nőnek, amit a piacon nem tudunk érvényesíteni.
Milyen lobbitevékenységet folytatnak? P. R. – A növekvő energiaárak és a stagnáló reáljövedelmek arra ösztönzik majd a lakástulajdonosokat, hogy viszonylag rövid idő alatt csökkentsék az energiaszámláikat, ennek kézenfekvő módja a nyílászárók cseréje. A szükséges felújítások visszaesése veszélybe sodorhatja az épületenergetikai hatékonyság javításában és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében vállalt EU-kötelezettségeinket és céljaink teljesítését. A korszerű nyílászárók támogatási programjának jelentősége abban rejlik, hogy megvalósítása során a gazdaságélénkítési, a légszennyezés-csökkentési, valamint az energiahatékonysági célok együttesen kezelhetők, ellenőrizhetők és megvalósíthatók. A Zöld Nyílászáró Program néven kidolgozott javaslatunkkal – amely az Országgyűlés Gazdasági ad hoc bizottságának anyagába bekerült – szeretnénk előmozdítani a meglévő lakóépületek, egyéni lakások elavult nyílászáró szerkezeteinek energetikai korszerűsítését.
Hat nyílászárógyártó cég 1998-ban alapította a Magyar Ablak- és Ajtógyártók Fejlesztő Tagozat (MATA) elnevezésű szervezetet azzal a fő céllal, hogy az akkor pangó nyílászárópiac bővítését segítsék. Az elmúlt 11 évről és időszerű kérdésekről Prohászka Rajmunddal, az egyesület elnökével beszélgettünk.
Hozzászólások