A belső térben a jó közérzetet több tényező befolyásolja. Például a megfelelő világítás, a vizuálkomfort, térkialakítás, valamint a gépészeti rendszerek, a fűtés és hűtés, a huzatmentesség, a sugárzási aszimmetria, illetve a megfelelő belső levegőminőség (BLM).
Egy átlagos napon több időt töltünk otthon vagy a munkahelyen, mint szabadban, mégis több figyelmet fordítunk a külső tér szennyezettségére, mint a belsőére. Életünk alapvető feltétele a tiszta, friss levegő, amelyet folyamatosan biztosítanunk kell. A friss levegőt pótolhatjuk ablakon vagy légtechnikai rendszeren keresztül. Utóbbiban idővel szennyezőanyagok telepedhetnek meg.
A rossz közérzet okai Elsősorban a levegőben lévő szennyezőanyagok a felelősek a rosszabb közérzetért, olyan betegségek kialakulásáért, mint például az allergia vagy az asztma. Ha egy épületet nem szellőztetünk megfelelően, kialakulhat az úgynevezett. "beteg épület szindróma", angolul sick building syndrome (SBS), amely bezártságérzettel, fáradtsággal, koncentrálási zavarral jár együtt. Ezeket többek között a légcsatornában, illetve a légkezelőben megtelepedő baktériumok, gombák okozzák. A levegőt szennyező anyagok?por (külső térből, a tüdőre káros), radon (régi építőanyagokból, rákot okozhat), füst (cigarettafüst), gombák (allergiát okozhatnak), baktériumok (például legionella, amely tüdőgyulladást okozhat).
Tiszta rendszer Először is a tervezés során kell figyelni a szellőztető rendszerek tisztaságára. Ha nem biztosítunk hozzáférést a légtechnikai rendszerhez, akkor nehezen megoldható annak tisztítása. Hiába azonban a légcsatorna-hálózat megfelelő kialakítása, ha azt később, a használat során nem takarítják kellő időközönként. A szellőztető rendszerben szűrő alkalmazásával és annak rendszeres cseréjével elejét lehet venni a szennyezőanyagok megtelepedésének.
Tervezés, kialakítás A tervezőkre fontos szerep hárul: gondoskodniuk kell arról, hogy az üzemeltetés során tisztíthatóak legyenek a szellőztető rendszerek. Tehát fontos, hogy a légcsatorna-hálózat nyomvonala egyszerű legyen, szerencsés, ha hosszú, egyenes szakaszokból áll, megfelelő elemekből építsék ki (anemosztátok, flexibilis légcsatorna, tisztítónyílások), éles sarkokat kerüljék, szűrőt alkalmazzanak.
Elemek a légcsatornában Az egyenes szakaszok végére eltávolítható tisztítónyílást szükséges beépíteni. Természetesen ezekhez a hozzáférést is biztosítani kell az álmennyezeten keresztül (teli álmennyezetben tisztítóajtóra van szükség, kazettás álmennyezetnél megoldható a hozzáférés). Befúvók-elszívók. Célszerű olyan anemosztátot alkalmazni, amelyen keresztül hozzáférhető a légcsatorna-hálózat, így kevesebb tisztítónyílás is elegendő. A skandináv országokban nem nagyon alkalmazzák a flexibilis légcsatornákat, ugyanis azok nem tisztíthatók kellően. Amennyiben mégis alkalmazunk ilyet, akkor is legyen a lehető legrövidebb a flexibilis szakasz. Elhagyása esetén pontosabb tervezésre és kivitelezésre van szükség. Íriszes szabályozók alkalmazása pillangószelep helyett. A rendszer beszabályozásához mindenképp szükség van olyan elemekre, amelyek biztosítják, hogy a szellőző levegő a tervezett helyre jusson. Általában pillangószelepet alkalmaznak a kedvezőbb ár miatt, azonban az íriszes szabályozók előnyösebbek a karbantartás során. Ezek teljesen kinyithatók, így tisztításkor nem akadályozzák a munkát, majd a karbantartás elvégzése után pontosan visszaállíthatók. Éles sarkok kerülése. A sarkokban könnyebben megtapad a por, megragadnak a baktériumok, az allergiát okozó anyagok. A sarkokat tisztítani is nehezebb, ezért négyszög keresztmetszet helyett célszerű minél gyakrabban kört alkalmazni. A külső levegőt a helyiségbe juttatás előtt szűrni kell. A szűrést a légkezelőben elhelyezett szűrők segítségével több lépésben végzik (például EU3-as vagy 4-es panelszűrővel és EU6-os vagy 7-es zsákos szűrővel).
Karbantartás Használat közben a szűrők eltömődnek, ez egyre nagyobb nyomásveszteséget okoz. Ha nem megfelelő időközönként cserélik azokat, a szállított levegő, így a friss levegő mennyisége is csökken. A szűrők cseréjét általában 170–180 Pa nyomásveszteségnél végzik el. A légcsatorna-hálózatok ellenőrzését és szükség esetén tisztítását legalább 2–3 évente el kell végeztetni. Ha nedvesítést is alkalmaznak, akkor legalább kétévente, ha nem, akkor háromévente. Skandináviában rendelőintézetekben félévente-évente, általános rendszerekben kétévente kötelező a tisztítás. A hálózatban megengedett maximális porkoncentráció 3 g/m2. A légkezelő berendezéseket is rendszeresen tisztíttatni kell, ez energiamegtakarítást eredményez. A legionella baktériumok a légkezelő berendezések hőcserélő felületein telepedhetnek meg azokon a helyeken, ahol páralecsapódás észlelhető.
Tisztítás A szennyeződéstől függően különböző megoldások ismertek a szellőztető rendszerek tisztítására. Poros légcsatorna esetén a megtapadó port fellazítják, majd a tisztítónyílásokon, anemosztátokon keresztül speciális elszívó ventilátorral eltávolítják, amit veszélyes hulladékként kell tárolni. Zsíros légcsatorna esetén gőzfejlesztő gépre, vagy szárazjeges tisztításra van szükség. A gőzfejlesztő segítségével 150 °C-os vegyszerezett gőzzel elárasztható a légcsatorna-hálózat, ez fellazítja a szennyeződéseket, amely így már eltávolítható. Szárazjeges eljárás esetén –80 °C-os szárazjég granulátumot juttatnak nagy nyomással a felületre, így a szennyeződés leválik és eltávolítható a légcsatornából. A felületet különböző nyomással és levegőmennyiséggel lehet felszórni. Ventilátorok, hővisszanyerők, kaloriferek tisztítására is szárazjeges eljárást alkalmaznak. Ha legalább akkora figyelmet fordítunk az épület üzemeltetésére, karbantartására, mint a kivitelezésre, akkor tisztább, egészségesebb levegő biztosítható környezetünkben, így munkánk hatékonysága, közérzetünk is javul, kevesebb megbetegedés fordul majd elő.
VIGH GELLÉRT okleveles gépészmérnök Források www.paplegtechnika.hu 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet
A belső térben a jó közérzetet több tényező befolyásolja. Például a megfelelő világítás, a vizuálkomfort, térkialakítás, valamint a gépészeti rendszerek, a fűtés és hűtés, a huzatmentesség, a sugárzási aszimmetria, illetve a megfelelő belső levegőminőség (BLM).
Hozzászólások