Alig fél éve még úgy tűnt, hogy a rossz fényhasznosítású izzólámpák gyártásának beszüntetése hosszabb folyamat eredménye lesz. Tavaly decemberben azonban az EU-tagállamok szakértői jóváhagyták az Európai Bizottság törvénytervezetét az izzólámpák 2009-ben induló és 2012 végével befejeződő fokozatos kivonásáról.

Most már csak az Európa Parlament 2009 márciusára tervezett formális jóváhagyása hiányzik ahhoz, hogy az energiatakarékos fényforrásokra való átállás törvénye hatályba lépjen. A várakozások szerint ezzel a lépéssel Európa polgárai közel 40 TWh energiát takarítanak meg, amely például Románia, avagy 11 millió európai háztartás elektromosenergia-fogyasztásának, illetve 10 darab 500 MW-os erőmű éves termelésének felel meg. Ezzel évente mintegy 15 millió tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátunk ki.

Tiltás az izzólámpákra
Az izzólámpákat 2009-től kezdődően – 2012-ig bezárólag – kitiltják az EU piacairól. A rendelet az EU hivatalos lapjában való közlést követő 20. napon lép hatályba. Minden olyan termékre vonatkozik majd, amelyet piacra szándékoznak vinni ettől az időponttól kezdve, a már boltokban lévő termékek továbbra is értékesíthetők. Ez a rendelet egyébként csak egyike azoknak a környezetbarát intézkedéseknek, amelyeket az Európai Bizottság az elkövetkező hónapokban hagy jóvá a fogyasztói elektronika, az úgynevezett fehéráruk és a háztartási berendezések területén.

Nem irányított fényforrás
A rendelettervezet csak a "nem irányított fényű" fényforrásokra vonatkozik, amelyek a fényt egyformán sugározzák minden irányba, szemben az irányított fényűekkel (ilyenek a reflektorburás/spotlámpák), amelyeknél a reflektor adott szögben irányítva bocsátja ki a fényt. Az irányított fényű lámpákkal kapcsolatban egy másik rendelet készül el még az idén.
Tervezik 2009-ben a fényforrások energiacímkézésére vonatkozó direktíva aktualizálását is, hogy újra felosszák az energiahatékonysági osztályokat a D, E, F és G osztályok kitiltása után, valamint hogy kiegészítsék a direktívát a törpefeszültségű lámpákra és a reflektorlámpákra, amelyekre jelenleg nem vonatkozik az energiahatékonysági osztályozás. Egy ilyen lehetséges újrafelosztásra mutatunk be javaslatot a 1. táblázatban. A fényforrások energiahatékonysági osztályba sorolását (A-tól G-ig) a 4/2002. (II. 15.) GM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
Egyelőre "megmenekülnek" a különleges fejjel ellátott és a két végén fejelt halogénlámpák is, amelyek (az infravörös sugarakat az izzószálra visszaverő és ezért jóval energiatakarékosabb típusokat kivéve) jelenleg D-nél jobb energiaosztályú kivitelben nem is léteznek. Szükség van azonban rájuk, mert vannak olyan lámpatestek, amelyekbe csak ilyen fényforrások szerelhetők (például a 150 vagy 300 W-os, felfelé sugárzó, indirekt fényű állólámpák). Ezen a területen további javulás csak akkor érhető el, ha magukra a lámpatestekre is előírnak energiahatékonysági követelményeket. A 2009-es tervek között ez is szerepel. A speciális célú izzólámpák, például a különböző háztartási berendezésekben (sütőkben, hűtőszekrényekben) vagy közlekedési jelzőlámpákban, infralámpákban használt fényforrások sem tartoznak a rendelet hatálya alá, mivel ugyan nem tudják teljesíteni a fényhasznosításra vonatkozó követelményeket, de esetükben nincs alternatív technológia.

Tiltott fényforrások
A gyártási tiltás a fényforrásokat két csoportra bontja: nem átlátszó és átlátszó burájú lámpákra (2. táblázat). Ennek az az oka, hogy a nem átlátszó (belül homályosított) burájú lámpák bevonata segít ugyan a fény egyenletes terítésében, de egyben csökkenti is a kibocsátott fény mennyiségét, azaz rontja a fényhasznosítást. 2009 szeptemberétől tehát valamennyi nem világos burájú hagyományos izzólámpa és halogénlámpa tilalmi listára kerül. Ezt követően a nem világos burájú lámpáknak A energiaosztályba kell tartozniuk, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nem világos burájú háztartási lámpákat 2009 szeptembere után túlnyomórészt felváltják a kompakt fénycsövek. Azok a vásárlók, akik valamilyen (esztétikai, méret, alak) megfontolásból mégsem akarnak áttérni a kompakt fénycsövekre, vásárolhatnak világos (átlátszó) burájú lámpákat.
Fokozatosan kitiltják a rossz fényhasznosítású világos burájú lámpákat is. 2009 szeptemberétől a 100 W-os vagy afeletti teljesítményű izzólámpáknak megfelelő fényáramú fényforrásoknak már C osztályúaknak kell lenniük. Ugyanakkor valamennyi kisebb teljesítményű, F és G osztályú lámpát is kitiltanak, azaz csak az E osztályú izzólámpák maradnak meg. 2012 végéig a szint egyre szigorodik (C osztályig), a többi teljesítményfokozat esetében is, végül teljesen kitiltanak minden világos burájú izzólámpát. A világos burájú (xenontöltésű) halogénlámpák, amelyek elérik a C osztályt, 2016-ig a piacon maradhatnak. Hacsak új technológiák nem bukkannak fel, a világos burájú lámpák 2016-tól B osztályt elérő, törpefeszültségű halogénlámpák lesznek, beépített vagy külső transzformátorral.

Hogyan tovább?
A jelenlegi rendelettervezet egyébként két változat közül a határozottabb ütemezés mellett döntött. Az óvatosabb terv 9 éves folyamatot javasolt, amely a 100 W-os izzólámpákat 2009-től, a 25 W alattiakat pedig véglegesen 2017-től tiltotta volna be. A legnagyobb potenciális energiamegtakarítást – évi 78 TWh-t – ígérő forgatókönyv valamennyi halogénlámpa és a kis fényhasznosítású kompakt fénycsövek betiltását is javasolta. A LED-eket azonban mindegyik előterjesztés a legígéretesebb fényforrásoknak nevezte, a legnagyobb hatékonyságú fényforrások kategóriájába sorolta, amely szerint egy 700 lm fényáramú fényforrástól 111 lm/W fényhasznosítást várnak el (3. táblázat). Ez azonban egyelőre meglehetősen optimista elképzelés, hiszen az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma által kiírt 2008-as "Világítás a holnap számára" szilárdtest-világítási lámpatest-tervezési verseny legjobbja is mindössze 72 lm/W-os értéket ért el. Mindenesetre sokan lobbiztak az "óvatosabb" ütemezés mellett, az átállás ugyanis számos, ma még nehezen felmérhető problémát vet fel, amit csak tovább tetéz az időközben egyre terjedő gazdasági válság.

STB.