Kielégíteni a mai kor épületfizikai követelményeit, egyúttal megőrizni a homlokzatok eredeti, műemlék jellegű megjelenését, igazi kihívás a tervezők, kivitelezők, és nem utolsósorban az ablakgyártók számára.
Műemlék jellegű homlokzatok korhű ablakcseréi modern szerkezetekkel – ez a mai kor igénye. Az ablakgyártók rendelkeznek megfelelő korszerű szerkezetekkel, ezek adaptálása a műemléki környezetbe azonban már nem mindenhol sikerül. Sok esetben vagy az épületfizikai követelmények teljesítése szenved csorbát, vagy a homlokzatot alakítják át olyan mértékben, amelytől elveszti korábbi megjelenését, arányait. Mintha egy old timer autó mai karosszériaelemeket kapna. Sok rossz példát is lehet látni, ahol a homlokzat megjelenése látványosan sérül, de vannak szép, követendő esetek is, ahol a műszaki tartalom, és a megjelenés is példaértékű (1. kép).
Ablakcsere Tágan értelmezve, műemléki és műemlék jellegű épületek felújítása alatt az ablakgyártók a késő középkortól egészen a 20. század közepéig épült homlokzatok korhű ablakcseréit értik, sokféle szerkezeti és esztétikai megjelenésben. Ezek között ritkán, de vannak olyan homlokzatok, amelyek esetében a korábbi ablakot ugyanúgy le kell gyártani, nagyrészt azonban lehetőség van korszerű szerkezettel felújítani a homlokzatot, természetesen megfelelő, korhű megjelenésben. Ez a munka jószerivel még csak most vette kezdetét, épületeink, történelmi belvárosaink megjelenése múlik azon, hogy milyen együttműködés alakul ki az ablakgyártók, a kivitelezők, a tervezők és a hatóságok között.
Béléssel kötött új ablak A felújítás során igény, hogy a műemlék jellegű épületek esetén se kelljen kompromisszumokat vállalni. A jelenlegi hőszigetelési, légzárási, szélállósági, vízzárási és hanggátlási előírások itt is teljesíthetők, sőt a sokszor igen magas értékek – például a hanggátlás egy forgalmas utcára néző homlokzat esetén – teljesítése sem okoz gondot. Az egyrétegű hőszigetelő üvegezésű ablakkal 1,0–1,6 W/m2K nagyon jó hőszigetelési érték érhető el, kivéve a passzívházak igényét, ahol ez nem elég. Nagyobb feladat a kellő hanggátlás teljesítése. Az előző példában említett egyrétegű ablakkal 30–40 dB hanggáltás a szokásos mérték, amely a beépített üveg és tömítések tulajdonságaitól függ. Ha ennél magasabbra van igény, akkor a béléssel kötött, kétrétegű ablakok jelentenek megoldást. Itt a külső réteg egyrétegű síküvegezésű szárnyakból áll, a belső réteg hőszigetelő és emelt hanggátlású üvegezést kap, kettős légzáró tömítéssel. Ezzel a szerkezettel 40–46 dB hanggátlás érhető el. Efeletti értékek esetén a külső réteg is hanggátló üvegezést és légzáró tömítést kap, ekkor a szerkezet hanggátlása 50 dB fölé emelhető, ez különösen fontos lehet nagy zajterhelésnek kitett homlokzat esetén. A külső és belső tokokat mindkét esetben bélés köti össze. Az itt megadott értékek gyártónként, a felhasznált anyagoktól függően változnak, konkrét igény esetén fontos az épületfizikai értékek bevizsgálása és tanúsítása. Sajnos tudomásul kell venni, amennyiben a tervező a forma és szerkezet tekintetében ragaszkodik a korábbi műemlék épület ablakainak újragyártásához, az épületfizikai követelmények nem teljesíthetők. Erre az esetre egyébként a mai hőszigetelési előírások kivételt tesznek, itt nem kell az 1,6 W/m2K hőszigetelési értéket teljesíteni.
Külső és belső megjelenés A legjellemzőbb hibák itt tapasztalhatók. A felújítás során a homlokzatba beépített ablaknak legalább a külső oldalon utánoznia kell a korábbi szerkezet – kőtokos, pallótokos, kapcsolt gerébtokos ablakok – arányait, az üvegmező, az alkatrészek látszó szélességi méreteit, a korábbi osztókat, párkányokat, díszítőket. Ez az egyrétegű hőszigetelő üvegezésű ablakkal nem minden esetben oldható meg, a béléssel kötött ablakkal azonban tökéletesen előállítható. Az alkalmazott fém vízvetőt az új ablakon el kell takarni, vagy fém vízvető nélküli rendszereket kell alkalmazni. Üvegosztókkal – bevésett fa osztó 50–100 mm szélességben, ragasztott osztó 25–35 mm szélességben, üveg közötti fém osztók – a profilszélességek csökkentésével, mart díszlécekkel van lehetőség a korábbi homlokzati megjelenés utánzására. A korábbi kétszárnyú ablakot esetenként egyszárnyúként, szárnyosztóval gyártják, amely visszaadja a régi ablak megjelenését, ekkor a szárnyosztóra olyan díszlécet kell alkalmazni, amely az ütközőlécet utánozza. Fontos a régi ablak helyszíni felmérése, amelynek ki kell terjedni az alkatrészek és a falkáva méretére, a tokosztók, díszlécek profilkiképzésére is (2. kép a következő lapon). A belső megjelenésnél nem feltétlenül kell szigorúan követni a korábbi szerkezet megjelenését, azonban sokszor igény a rejtett bukó-nyíló vasalatok, a díszes korhű pántok és kilincsek alkalmazása. Az új ablaktól ráadásul elvárják a felhasználók a mai komfortos bukó-nyíló nyitásmódot, a résszellőztetést, esetenként a betörésgátlást is. Meg kell tehát oldani ezek beépítését is.
Maradó falszerkezet A korábbi ablakszerkezet kibontását követően a gondos helyszíni felmérés és egyedi, az adott fogadó szerkezetre kidolgozott új szerkezet tervezése a feladat. A kibontott egyenetlen káva nem alkalmas az új szerkezet csatlakozási hézagainak szakszerű tömítésére, ez esetben a falkáva előzetes javítása szükséges (3. kép a következő lapon). A csatlakozási hézag kívül vízzáró, de páraáteresztő, belül párazáró tömítést kap. Az általánosan alkalmazott PUR-hab tömítés csak a hézag hőszigetelését hivatott biztosítani. Külön eset a bentmaradó régi tokra történő ráépítés, itt is célszerű a maradó régi tok és a falkáva közötti hézag feltárása, és tömítése, különben nem kapjuk meg az elvárt épületfizikai értékeket (4. kép a következő lapon).
Ablakok felületkezelése A faablakok felületkezelése lazúr vagy fedőfestéssel készül, a kívánt színárnyalatban. A korszerű üzemi körülmények között elvégzett felületkezelés időnkénti karbantartással évtizedekig biztosítja a faablak tartósságát, de az építéshelyszíni, bizonytalan minőségű, rétegvastagságú mázolás nem javasolható. A szigorúan vett műemléki felújítás továbbra is faablakkal oldható meg, de nem szabad elfelejteni, hogy műanyag ablakok is szállíthatók famintás vagy kívánt színű fedő felületkezeléssel. Ezzel a megoldással már elképzelhető felújítás, ha nem is a kimondott műemléki homlokzatokon. A műemléki homlokzatok felújítása összetett munka, mindenképen szükséges a folyamat valamennyi résztvevőjének – a tervező, a felhasználó az ablakgyártó és a kivitelező – szoros együttműködése. Mindezen szempontok alapján gondos tervezést, helyszíni felmérést, szerkezetgyártást és beépítést követően a felújított homlokzat megjelenése és műszaki tulajdonságai méltók lesznek a mai kor követelményeinek, miközben megőrizhető a homlokzat esztétikus, korhű megjelenése.
Kielégíteni a mai kor épületfizikai követelményeit, egyúttal megőrizni a homlokzatok eredeti, műemlék jellegű megjelenését, igazi kihívás a tervezők, kivitelezők, és nem utolsósorban az ablakgyártók számára.
