Indul a rendszer, azaz a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep

	Keresés	Terjesztés	Kezdőlapnak
	Kapcsolat	Médiaajánló	Lapszámok

2009. augusztus - szeptember

2009. szeptember 02. szerda, 15:43

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és a hozzá apcsolódó létesítmények hivatalos próbaüzeme augusztus elején indult el. Az egy évig tartó tesztidőszak során az új szennyvíztisztító rendszerre fokozatosan engedik rá a fővárosban keletkező szennyvíz felét. A kísérleti időszak a mechanikai tisztítóberendezések üzembe helyezésével kezdődött meg.

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen (BKSzT) próbaüzemi művelete során szakaszosan indítják el az egyes projektelemeket. Vagyis ez hosszabb, összetett feladat, amely során az üzempróbán – a berendezések, gépek tesztelésén – átesett műtárgyakat fokozatosan kapcsolják be, ezzel biztosítva, hogy a tisztítási folyamathoz szükséges biológiai mikrovilág kialakuljon.

Fokozatosság

A beruházás keretében három átemelőtelep újul meg, ezek közül az albertfalvain már lezajlott a próbaüzem. A ferencvárosi átemelőtelepen különféle terhelési viszonyok mellett üzemi körülmények között vizsgálják a szivattyúkat, az irányítástechnikát és a biofiltert. A tapasztalatok tükrében elvégzik a szükséges beállításokat is a tesztidőszak alatt. A kelenföldi telep kapcsán szóba került, hogy két lépcsőben vizsgálják. Ez esetben először a saját vízgyűjtő területét kötnék rá a rendszerre, majd a második ütemben a főgyűjtőcsatorna és az albertfalvai átemelőtelep gyűjtőterületén keletkező szennyvizet szállítanák a központi szennyvíztisztító telepre.

Az üzempróba keretében elsőként az úgynevezett vízvonal (a szennyvíz tisztításában részt vevő műtárgyak) berendezéseit indítják be:

- a nyers szennyvíz nagyméretű szenynyeződéseit felfogó rácsműtárgyakat,
- a légtechnikai rendszert, amely a műtárgyak feletti levegő elszívásáról gondoskodik,
- az elszívó légtisztító, szagtalanító rendszerét,
- a közműcsatlakozásokat,
- a vízvonal homok- és zsírfogóiból és az iszapvíztelenítőből származó anyagok fogadására előkészítik a konténereket,
kocsikat,
- a központi műtárgy előkezelő részének gépi berendezéseit indítják el.

A vízvonal indításával párhuzamosan az iszapvonal (a szennyvíziszap kezelését végző műtárgyak) gépészeti tesztje is elindul. Ennek során az iszaprothasztókat feltöltik Duna-vízzel, majd 58 Celsius-fokra felfűtik. A művelethez földgázüzemű motorokat és kazánokat használnak. A szennyvíz fogadása, illetve a rendszer szakaszos terhelése mellett a közművek – ivóvíz-, csurgalékvízátemelő – működése is megkezdődik.

A berendezések próbáját követően indul a telep folyamatos terhelése. Kezdetben csak kisebb kapacitással fogadják szennyvizet, majd először a ferencvárosi vízgyűjtőterületet, aztán Buda déli és északi területét kapcsolják rá a rendszerre.

Ekkor indítják majd be a rácsokat, és bekapcsolják az ezek tisztítását szolgáló ipari vizet. Ugyancsak ebben a fázisban indítják el a korábban tesztelt kémiai és biológiai szagtalanítást, valamint a vízvonalhoz kapcsolódó levegőztető elemeket és biológiai medencéket. Miután a biológiai folyamatokkal az iszapképződés is megkezdődik, az azt kezelő berendezéseket is üzembe állítják:

- a gravitációs iszapsűrítőket (mechanikai tisztítással egy időben),
- a fölösiszap-sűrítő gépeket,
- a feltöltött és felfűtött rothasztókba adagolják a nyers és fölös iszapot,
- a biogázkezelést beindítják,
- az iszapcentrifugákat és iszapsilókat üzembe helyezik.

A teljes rendszert automata irányítástechnika vezérli, amelynek finombeállítása a próbaüzem során folyamatosan zajlik.

A pénz forrása

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei beruházás költsége mintegy 428,7 millió euró, ennek 65 százalékát a Kohéziós Alapon keresztül az EU finanszírozza, 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát pedig a főváros állja.