| Passzívház tájolás és rétegek |
 |
 |
 |
| 2009. augusztus - szeptember |
| 2009. szeptember 03. csütörtök, 10:55 |
 A passzívházak nyílászárói a komfortérzet mellett a pozitív energiamérleghez is hozzájárulnak. Ahhoz, hogy télen a napenergia ténylegesen hozzájáruljon a ház melegen tartásához, jó minőségű nyílászárókra és az ablakok megfelelő tájolására van szükség.
A passzívházak fal- és tetőszerkezetének, födémeinek szigetelésére alkalmas jó minőségű anyagok már régóta rendelkezésre állnak. Azonban az építőiparban eddig nem használták ki ezen anyagokban rejlő lehetőségeket. A szakemberek egy része – nem teljesen ok nélkül – úgy vélte, nem érdemes a felsorolt épületszerkezetek hőszigetelő képességét tovább javítani, ha a hőveszteség jelentős részét a nyílászárók okozzák. Ezek gyártástechnológiája sokáig nem tartott lépést az egyéb építőanyagok fejlődésével.  A huzat forrása Megfelelő minőségű, ipari mennyiségben gyártható nyílászárók – amelyek megfelelnek a passzívházak épületfizikai követelményeinek is – csak a kilencvenes évek közepén jelentek meg a piacon, és váltak elérhetővé mindenki számára. A nyílászárók minőségi változása két alapvető dologban érhető tetten: - a téli hónapokban is úgy lehet kellemes hőérzetünk a nyílászáró közvetlen közelében, hogy az ablak vagy ajtó mellett nincs fűtőtest. Az ablakok, az ajtók hagyományosan az épület hőszigetelő képességének kritikus pontját jelentették, mivel az egyéb építőanyagokhoz – falazóelemek, hőszigetelő anyagok – képest nagyságrenddel nagyobb hőátbocsátási tényezővel rendelkeznek. Mivel még ma is a beépített nyílászárók nagy többségének belső felülete a téli időszakban 14 °C alá csökken, a következő jelenségek létrejöttével kell számolnunk: - a helyiség körülbelül 22 °C körüli hőmérsékletének és az ablakfelület 14 °C-os hőmérsékletének jelentős különbözősége miatt az ablak közelében huzatérzetünk támad. Az ablakfelületen lehűlő hideg levegő lefelé áramlik, és ha sebessége meghaladja a 0,2 m/s értéket, akkor az ablaktól távolabb a padlóhoz közel is érezhető a légmozgás. Feltehetjük a kérdést: miért nem zavart bennünket ez a fentiekben leírt jelenség az elmúlt évtizedekben? A választ már megadtuk az írásunk elején, de amúgy is mindenki tudja: fűtőtest "való" a nyílászáró alá. Hagyományosan a fűtőtest az az eszköz, amely megakadályozza a leírt jelenség kialakulását. Sajnos passzívházak esetében nincs fűtőtest. Mit tehetünk? Nem elég a kétrétegű üveg Ahhoz, hogy a fent leírt jelenség kialakulását megakadályozzuk, olyan nyílászáróra van szükségünk, amelynek belső felületi hőmérséklete téli viszonyok idején – kívül –10 °C belül +20 °C – sem csökken 17 °C alá. Ez esetben nem kell tartanunk attól, hogy a padlóhoz közel hideg levegőréteg alakul ki. Anélkül, hogy további részletekbe és passzívházszerkesztési elvekbe belemennénk, meg kell jegyeznünk, hogy az ablakok mellett a helyiségek geometriai kialakítása is szerepet játszik a jelenség létrejöttében. Miként érjük el, hogy az előbb említett ablak belső felületi hőmérséklete ne csökkenjen 17 °C alá? Ami meghatározó ebből a szempontból, az az ablak hőátbocsátási tényezője az úgynevezett Uw érték. Passzívház ablaknál ez az érték nem haladhatja meg a 0,8 W/m2K értéket. Az értéket három tényező befolyásolja: a tokszekezet (Uf), az üveg (Ug) és az üvegperem (Y) hőátbocsátási tényezője. Természetesen az ablak beépítési csomópontjának, kialakításának is meg kell felelnie bizonyos légzárósági és hőtechnikai követelményeknek. A hőátbocsátási tényező értéke mellett, mint azt már írásunk első részében bemutattuk, a nyílászáró szerkezet másik fontos fizikai tulajdonságára is figyelnünk kell, ez pedig az üveg "g" értéke, amely az üvegszerkezet összes energiaátbocsátásának mérőszáma. Az üvegszerkezet megfelelő kialakítása lehetővé teszi, hogy a téli hónapokban az ablakaink – az energiaveszteség mellett – a napfényből származó energia "beengedésével" hozzájáruljanak a ház fűtéséhez. Amennyiben sikerül a következő közelítő feltételt teljesíteni, akkor déli iránnyal ±33°-os szöget bezáró tájolású nyílászáróink energiamérlege pozitív lesz. A közelítő feltétel: 1,6 W/m2K × g ≥Ug, azaz az üveg g értékének 1,6 szorosa haladja meg az üveg Ug értékét. A jelenleg általánosan elterjedt kétrétegű üvegek Ug értéke 1,2 W/m2K, a tokszerkezetek Uf értéke 1,3–2,0 W/m2K, az üvegperem Y értéke 0,04–0,06 W/mK között mozog, ebből egyértelműen látható, hogy ezek a nyílászárók nem képesek teljesíteni a korábbiakban megfogalmazott Uw ≤0,8 W/m2K feltételt.  Sok múlik a tájoláson Mit tehetünk, hogy az előbbi értéket elérjük? Válasszunk olyan tokszerkezetet, amelynek Uf értéke 0,5–0,8 W/m2K között mozog, illetve építsünk be olyan, melegperemes kialakítású üveget, amelynek Ug értéke 0,6–0,8 W/m2K. Ezeknek a feltételnek jelenleg csak háromrétegű üvegek felelnek meg. A piacon ma már több nyílászáró is megfelel a fenti követelményeknek, a műanyag nyílászáróktól kezdve a legmagasabb minőségi kategóriát jelentő alu-fa nyílászárókig. De a vásárláskor ne feledkezzünk meg az üveg "g" értékéről sem – célszerű, ha 40 és 60 százalék között helyezkedik el. A fentiekben leírt paraméterek teljesülése esetén a szoláris emergiamennyiség déli tájolású nyílászáróink energiamérlege a téli hónapokban is pozitív lesz.  Névjegy Schillinger János - 1994-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán, mint szerkezetépítő. - 1994 és 2004 között az Alukol Szerkezetépítő Kft. cégvezetője. 2004-től 2009-ig az Actual Profil- és Ablakgyártó Kft. ügyvezetője, ahol műanyag nyílászáró profilok fejlesztésével, gyártásával és értékesítésével, valamint fa és fa-almínium nyílászárók értékesítésével foglalkoztak. Jelenleg az Alukol Homlokzattechnika Kft. műszaki igazgatója. Feladata alumínium nyílászárók, függönyfalak, üvegtetők tervezése, gyártása, kivitelezése. |
Szeptember-októberi lap
Hozzászólások