Németország az energiatakarékosság terén eleve jobb helyzetből indul, ott − a hazai 40 százalékhoz képest − a háztartások csak 30 százalékkal veszik ki a részüket az energiafelhasználásból. Miközben pedig a lakóingatlanok 90 százaléka alig vagy egyáltalán nem megfelelően szigetelt. Az ok, hogy a német lakóingatlanok 77 százaléka 1982 előtt épült, és ezek adják a lakossági energiafogyasztás 90 százalékát, ahol akár 50–80 százalékkal is csökkenthető a fűtési igény.

 

Daniel Scherz, a Hamburgi Műszaki Egyetem tudományos munkatársa előadásában arról beszélt, hogy miként lehet régebbi épületeket úgy korszerűsíteni, hogy az energiahatékonyság is érvényesüljön. Németországban a '70-es évektől egyre szigorúbbak a lakásszigetelési szabványok. A legutóbb 2007-ben módosították az előírásokat, és további szigorítások várhatók. Ezek már nemcsak az új építésű házakra, de a meglévő lakásállományra is érvényesek lesznek. Scherz szerint várhatóan a 2015-től az EU egész területén már a passzívház lesz a szabvány, amely a gyakorlatban jobb életkörülményeket és kisebb energiaszámlát jelent. A takarékossági intézkedéseket leginkább az indokolja, hogy 2025-re elérjük az olajkitermelés csúcsát (oil peak), onnantól kezdve egyre kevesebb kerül kereskedelmi forgalomba. A változásokra tehát már most fel kell készülni. A Hamburgi Műszaki Egyetemen azon dolgoznak, hogy energiatakarékos műszaki megoldásokat fejlesszenek ki. A program keretében 2006-ban fejeztek be egy épületet, amit azóta is folyamatosan mérnek. A négyemeletes, 1907-ben épült, 14 lakásos, két lépcsőházas, fagerendás önkormányzati épületet kétféle energetikai szabvány szerint újították fel. Az egyik felét a hamburgi városháza által kiadott, amíg a másikat az EnSan (Energetische Sanierung – Energiahatékony felújítás) szabványnak megfelelően.

A ház energiaigényének csökkentését 401 kWh/m²év primer és 315 kWh/m²év végfelhasználói energiaigényről 50 százalékkal tervezték. Ennek eléréséhez a következő szigeteléseket építették be: a hátsó falakon 16 cm, a belső falakon 5 cm, a tetőszerkezetbe 24 cm és a pincefödémbe 12 cm kalcium-szilikát réteget helyeztek el. Sajnos csak magasabb U-értékű, 1,3 W/m²K-es ablakokat lehetett beszerelni, valamint megfelelő légtömörségűvé és hőhídmentessé tették az épületet. A fűtésre gáz-szolár rásegítésű hőcserélős rendszert építettek be, a tulajdonos kérésére, amíg Scherzék a pellet üzemű kazánt ajánlották.

 

A ház hibáinak feltárásakor kiderült, a fagerendák esetében a gerendafejeket ki kell váltani, mert a nedves falak miatt elkorhadtak. Ezeket nyomásálló acéllal és speciálisan erre a célra tervezett és épített tuskókkal váltották ki. A hőhidak akár 2,5 százalékos hőveszteséget is okozhattak. Ablakonként 2500 kW/év energiaszökés volt tapasztalható. A régi házaknál a hőhidakat egyenként kell vizsgálni, állította Daniel Scherz. A kezdeti 315 kWh/m²év értékről sikerült az EnSan "házfelet" 42 kWh/m²év értékre csökkenteni, ami az eredeti állapothoz képest 87 százalékos csökkenés. Amíg ugyanerről a kiindulópontról 83 kWh/m²év a hamburgi standard szerint felújított házfél is 74 százalékos eredményt ért el. Az energiahatékony (NRG Efficiency) felújítás költsége Németországban 704 euró/m², ami mai áron körülbelül 190 ezer forint/m².