Az expandált polisztirolhab (EPS) teljes életciklusában képes a környezet védelmére. A hőszigetelő anyagok

elsődleges szerepe, hogy épületeink energiaigényét minimalizálják. Az így elért megtakarítás révén a lakástulajdonosok kevésbé terhelik a környezetet. Közhely, hogy a legtisztább energia a meg nem termelt energia. Számszerűsítve a régi, energiapazarló épületek háromszor négyszer annyi szén-dioxidot eregetnek a levegőbe, mint a korszerűen szigetlelt épületek – az épületek hőszigetelése szoros összefüggésben van a környezetvédelemmel. 

Az épületek hőszigetelésével megtakarítható energia számottevő, de az energiamérleg felállításánál fontos, hogy a szigetelőanyag előállításának energiaigényét is figyelembe vegyük. Egy átlagos – 400 légköbméter hasznos térfogatú – családi ház teljes körű hőszigeteléséhez hozzávetőleg 670 liter kőolaj szükséges. Ezzel szemben a ház 100 éves élettartama alatt a korszerű hőszigeteléssel 186 ezer liter (!) kőolajnak megfelelő energia takarítható meg. Más megfogalmazásban ez azt is jelenti, hogy mindössze néhány hónap, körülbelül egy fűtési szezon szükséges ahhoz, hogy a beépített nyersanyag mennyisége környezeti terhelés szempontjából megtérüljön. 

Fontos, hogy a gyártás közben se keletkezzen nem kívánt melléktermék. A polisztirolhab előállítása során képződő vágási és egyéb hulladék anyagok nem kerülnek ki a gyárból. Az apróra megőrölt hulladékot a folyamat elején tervezett módon visszaadagolják, így a termelés százszázalékosan hulladékmentes. De a gyártósorokról kikerülő EPS is újrahasznosítható, ha ez szükséges. A bontási hulladék nem szemét, a polisztirolhab ismét felhasználható. Az alapvető kérdés az, hogy meg tudjuk-e tisztítani az anyagot az ismételt feldolgozáshoz.

 

Ha igen, számos alkalmazási lehetőség nyílik előttünk. A legegyszerűbb, és már hazánkban is régóta alkalmazott eljárás, hogy a megmaradt, illetve bontott anyagokat megőrlik, és cementtel keverve könnyűbetonként újra építőanyagként használják fel. Az őrléskor keletkező finom port a téglagyárak pórusképző adalékanyagként tudják használni, vagy a vakolatgyártók hőszigetelő vakolatokhoz keverik.

Az EPS hőre lágyuló termék, így ömlesztéssel könnyedén vissza lehet kapni a kiindulási nyersanyagot. Az immár tömör EPS-ből építő-, dekorációs lemezek és különböző fröccsöntött termékek – a vállfától a virágcserépig – állíthatók elő. Ha nem tapad jelentősebb mennyiségű idegen anyag a darálékra, úgy az újrahasznosítva mezőgazdasági célra is felhasználható. Kötött, agyagos talajba bekeverve lazítja azt, elősegíti a drénezés működését, levegőhöz juttatja a gyökereket, ezáltal gyorsítja a növények fejlődését.

 

Ha mégis hulladéklerakóba viszik a bontott szigetelőanyagot, ott is előnyös hatást fejt ki. Hasonlóan a talajba keveréshez, itt is lazítja a hulladékhalmot, átszellőzteti azt, ezáltal meggyorsítja a bomlási folyamatokat.

 

A hulladékok elégetését környezetvédelmi szempontból az utolsó lehetőségnek tartják a szakemberek. A polisztirolhab esetében más a helyzet. Mivel az EPS kőolajszármazék, így jelentős a fűtőértéke, ami plusz fűtőenergiát jelenthet a tervszerűen működő hulladékégetőknek. Mindazonáltal ennél sokkal hasznosabb, ha inkább az előbbi módokon hasznosítjuk a feleslegessé vált EPS-anyagokat.