Az ormánsági lakásállomány rendkívül rossz képet mutat. Az elavult vagy rosszul karbantartott épületek pazarolják az energiát, ami a benne élők számára elviselhetetlen anyagi terhet jelent. Számukra nyújt segítséget az Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület, amely a magyar "harmadik világ", a szegény falvak lakóinak életkörülményein próbál javítani például szalmabálák és PET-palackok segítségével. A szervezet elnökét, dr. Somogyvári Márta egyetemi docenst arról kérdeztük, hogy milyen egyszerű energiatakarékossági megoldásokat javasolnak a hátrányos helyzetű térségek lakóinak.

Honnan jött az ötlet, hogy a kistelepüléseken élők számára enerigatakarékossági programot szervezzenek?
Dr. Somogyvári Márta - Miután sokat járunk vidéken és jól ismerjük hazánk egyik legszebb tájegysége, az Ormánság életét, arra gondoltunk, hogy nézzük meg, Magyarországon milyen rég elfeledett tradicionális vagy a harmadik világ szegény országaira kifejlesztett egyszerű technológiákkal lehetne segíteni az energiaszegénységen. Elindítottuk a Megújuló energiával a szegénység ellen (Mersz) programot. Ennek kapcsán az Ormánságban és Sásd környékén, energetikai és szociológiai felméréseket készítettünk. Megnéztük, hogy az ott élő emberek hogyan fűtenek, világítanak, miként készítik a meleg vizet, hogyan főznek.

Mit tapasztaltak?
S. M. - Kis falvakban jártunk, ahol az emberek öreg vályogházakban vagy pedig régi kockaházakban, illetve a sváb házaknak nevezett téglaépületekben laknak.
A nyílászárók katasztrofális állapotban vannak. A régi gerébtokos ablakokat egyszerűen nem újítják fel, tönkremennek. Télen vagy nagyon hideg van, szinte egyáltalán nem fűtenek, vagy iszonyú a meleg, mert a lyukas Salgó tűzhely ontja a hőt és a füstöt, emiatt nagyon rossz bent a levegő, gyakoriak a betegségek. Olyanok is akadtak, akik amikor végre álláshoz jutottak, hitelt vettek fel, és megpróbáltak egy kicsit javítani az otthonuk állagán. Láttam olyan fürdőszobát, ahol volt a villanybojler, a konyhában óriási hűtőláda, de az áramszámlát nem tudták kifizetni, mert közben munkanélküliek lettek. Ugyanakkor ezeknek a szegény embereknek - a falusi viszonyokhoz képest - nem olyan kevés a jövedelmük, a nagyobb baj az, hogy nem tudják jól beosztani, amijük van.

Ezek életmódbeli problémák...
S. M. - Az ormánsági házak jó része "szocpolos". Vállalkozók pár százezer forintért nagyon lerobbant épületeket vásároltak, majd anyaotthonokból sokgyermekes családokat csábítottak oda. Felvettek a házakért három és fél–négymillió forintot, és nem csináltak rajtuk semmit. De láttunk olyat is Gödreszentmártonban, amikor felépítettek két-három "szocpolos" házat azért, hogy odamenjenek a sokgyermekes családok, hogy meg tudják tartani az iskolát. A házak tökéletesen szigeteltek, műanyag ablakokkal, viszont 80-90 százalékos a páratartalom, és mindehhez életveszélyes egyedi fűtés járult kis fás kályhával. Csodálkozom azon, hogy az építési hatóság hogyan vehette át ezeket a lakásokat, amikor nincsen bennük semmifajta szellőzés. A bent lakók azt sem tudják, hogy kihez forduljanak, a vállalkozó meg azt mondta, hogy szellőztessenek...

Milyen megoldás lehet ezekre a problémákra?
S. M. - Szerveztünk egy nemzetközi konferenciát, ahol nagyon érdekes ötleteket hallhattunk többek között cseh, lengyel és afrikai tapasztalatot szerzett dán előadóktól. Ezt követően pályáztunk a Norvég Civil Alapra: összeállítottuk a Mersz mobil technológia centrumot, amely gyakorlatilag egy műhelykocsi, amivel lassan bejárjuk az országot.
Igyekszünk megoldani a helyiekkel együtt a problémáikat. Felmérjük a házuk állagát, megmutatjuk, melyek azok a pontok, ahol energetikai gondok jelentkeznek.
Utána velük együtt kitaláljuk, hogy mit lehetne tenni. Az egyik legnagyobb gond a födém: vagy semmiféle födémszigetelés nincsen, vagy pedig tönkrement a régi.

Mit javasolnak, ha ilyet tapasztalnak?
S. M. - A szalmabálát. Ez egyszerű ötlet, csak hát az emberek nem gondolnak rá. Először be kell bizonyítanunk a falusiaknak, hogy a lesározott szalmabála nem ég. Marócsán és Tiszakeszin hamarosan ezzel a módszerrel oldjuk meg a födémszigetelést. De talán ennél is egyszerűbb PET-palackkal szigetelni a födémet, ahogy ezt Nepálban teszik. Ez ugyan nem természetes anyag, de a legolcsóbb és a legegyszerűbb módszer, amit a saját házamban is meg fogok csinálni, pedig az elég modern épület. A másik nagyon fontos szigetelési problémát az ablakok jelentik. A régi fa gerébtokos ablak nagyon jó dolog. A legnagyobb ellenségük a festő, meg, ha nem gondozzák. Legalább két fokot jelentenek, és mindig beválnak azok a régi módszerek, hogy például rakjunk egy hurkát az ablak közébe vagy húzzunk elé egy vastag, nehéz, esetleg gyapjúval bélelt sötétítőfüggönyt, illetve rakjunk a hideg fal elé textil falvédőket. Az úgynevezett termikus szanálásnak nem az a lényege, hogy mindent légmentesen leszigeteljünk, és polisztirol szigetelőlemezeket rakjunk a külső falakra, hanem az, hogy az egész háznak a klímáját is javítsuk. Habosított műanyag helyett akár a külső falat is lehetne szalmabálával szigetelni, van is rá példa már Magyarországon is. Bizonyos falfelületekre érdemes futónövényeket futtatni, akár léckeretre is, ha a vakolat minősége nem megfelelő. Vannak már "vertikális kertek" is, amelyek nagyon jól szigetelnek, ezeket akár PETpalack vázzal is meg lehet csinálni.

Hogyan oldják meg a "kályha problémát"?
S. M. - Egy amerikai szakember, dr. Larry Winiarski találta ki a rakéta kályha elvet. Ezek utóégetést tesznek lehetővé: a fából kiszabaduló fagázokat még egyszer egy plusz levegőárammal gyújtjuk be. Ezeknek olyan a felépítése, hogy viszonylag nagy felületen adják át a hőt. Tehát a hő nem megy ki a füsttel a kéménybe. Ilyen rakéta kályhát már mi is készítettünk Marócsán. Léteznek ugyanezen az elven működő rakéta tűzhelyek is, azért, hogy ezeket a technikákat mind többen megismerjék, tavasszal tömegkályha-, kemenceépítő workshopot rendezünk.

Mi lesz a témája a következő rendezvényeknek?
S. M. - Egyszerű, akár otthon is elkészíthető napkollektorok kapcsán a napenergia hasznosításával foglalkozunk. Napkollektorokat lehet készíteni rézből, de lehet építeni kiszuperált villanybojlerből napbojlert is - ezek a klasszikus fekete hordó különféle változatai. Sőt én egy műanyag csöves, PET-palackos napkollektor lehetőségén is tűnődöm, mert most már erre is van példa Dél-Amerikában.

Bodnár Emese

Az egyesület
Az Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület (www.greenenergy.hu) 2003-ban alakult pécsi székhelyű közhasznú társadalmi szervezet, amelynek fő tevékenysége a megújuló energia népszerűsítése, a fenntarthatóság problémakörének vizsgálata és a környezetvédelem. Tudományos ismeretterjesztéssel foglalkoznak, rendszeresen szerveznek konferenciákat. Tagjai között található számos, a régióban működő vállalkozás, a környezetvédelem különböző területein tevékeny társadalmi szervezetek, önkormányzatok, magánszemélyek, valamint a Pécsi Tudományegyetem több oktatója. Jelenleg a Megújuló energiával a szegénység ellen (Mersz) programmal járják az ország szegény vidékeit.

Dr. Somogyvári Márta
Az Interregionális Megújuló Klaszter Egyesület elnöke, egyetemi docens a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karán (KTK). Gazdaságtudományokból doktorált, kutatási területe az üzleti etika és kommunikáció, valamint az energiagazdaságtan. A KTK-n szerveződött stratégiai kutatócsoport tagjaként fenntarthatóbb és szelídebb világ lehetőségeit kutatja.

Hozzászólások

Molnár Tibor

0

 

 

Tisztelt Somogyvári Márta olvastam a cikket és engem is érdekelne a szalmabálás szigetelés amit a födémen szeretnék alkalmazni és ehhez kérek segítséget.

2011. március 13. vasárnap, 15:03

Válasz

Név *
Email
Code   

Küldés

Mégse

Név *
Email
Code   

Küldés