A játszóterek építésénél és az eszközök kiválasztása során szigorú szabályoknak kell megfelelni. A biztonságot szem előtt tartva, a gyerekek szokásait figyelembe véve épültek az új játszóterek. Hazánk 2003-ban öt év haladékot kapott a vonatkozó uniós szabványok érvényesítésére. Ennek megfelelően múlt év decemberéig át kellett volna alakítani vagy újraépíteni a játszótereinket. A határidő lejárt, nézzük, hogy állunk.
Magyarországon 2004-ben a KSH adatai szerint 7000 köztéri, önkormányzati tulajdonban lévő játszótér volt, amelyek 90 százalékban nem feleltek meg az uniós szabványnak. Tavaly már jobb volt a helyzet; a játszóterek 60 százaléka alakult át, épült újjá az EU előírásainak megfelelően. A képet jelentősen árnyalja, hogy azokat a tereket, játszóparkokat, amelyek nem feleltek meg a szabványnak, és az újjáépítésükre nem volt elég pénz, egyszerűen lebontották, ami nem túl elegáns módja a probléma megoldásának. Általános jelenség, hogy a nagy csinnadrattával átadott, uniós szabványoknak megfelelő játszótereket sem tartják karban. Így hiába épülnek korszerű játszóterek, ha ezek száma még mindig elmarad a szabványosítás előtt üzemelő terek számától.
Játszótér épül Szerencsére van példa olyan beruházásra is, amely megfelel a szabványnak, ugyanakkor a használók igényeit is szem előtt tartották a tervezők, kivitelezők és persze az építtető önkormányzat. Idén szeptember 30-án adta át a Terézvárosi Önkormányzat a Hunyadi téri játszóteret. Az elhelyezett eszközök – mászóvárak, rugós játékok, hinta – több korosztálynak is biztosítják a játék lehetőségét, a területen külön figyelmet fordítottak arra, hogy a csúszdának is helyet adó homokozó körüli padkán a szülők is kényelmesen ülhessenek, és az elhelyezett padokról beláthassák a tér lehető legnagyobb részét. Ivókút, több szemetes és kerékpártároló teszi komfortosabbá a helyet, amit körbekerítettek, ráadásul nem csak egy kapuja van, két irányba is elhagyható a tér. A játszótér kivitelezője a Főkert Kft. volt, ez a társaság komoly tapasztalattal bír a szabványosított játszóterek tervezésében és kivitelezésében. – A játszóterek kialakításakor a tervező már a vonatkozó európai uniós játszótéri szabványok szerint dolgozik – avat be a játszótérépítés első lépéseibe Bubla Szabolcs, a Főkert Parkfenntartó Kft. ágazatvezetője. Az uniós tagállamokban 1999-ben vezették be a játszóterekre vonatkozó EN 1176-os és 1177-es biztonsági szabványokat, amelyeket a már bevált angol és német követelmények alapján fogalmaztak meg. Az előírások célja annak kiküszöbölése, hogy a gyermek olyan veszélyes helyzetbe kerüljön, ahol nem tudja a saját mozgását ellenőrizni. A játszóteret építő cég a kijelölt helyen a kiviteli tervek szerint építi meg a játszóteret, így ha az esetleg mégsem felel meg a szabványnak, akkor azt a kivitelezés során kell korrigálni. – Ilyenkor felvesszük a kapcsolatot a megrendelővel és a tervezővel és közösen kitaláljuk a kijavítás szabvány szerinti módját – mondja a kivitelező. – Ami a Hunyadi téren elhelyezett eszközöket illeti, cégünk a játékok kiválasztásában csak akkor működik közre, ha arra felkérést kap, vagy mi tervezzük a játszóteret. A Hunyadi téren a játékokat nem mi rendeltük meg, hanem az önkormányzat, és azokat a Hags magyarországi képviselete biztosította és építette be a helyszínen, mi csak segítettünk nekik a munkaterületen. Abban az esetben, ha mi tervezünk játszótereket, 20 éves tapasztalatunk alapján ajánlunk gyártót és termékcsaládot. Itt fontos megjegyezni, hogy az egyszeri beszerzési költség lehet, hogy magas bizonyos eszközöknél, de 10 év után sem kell annyit ráfordítani, mint a fele annyiba kerülő, 2 év után tönkremenő más gyártmányok esetében – avat be tapasztalataiba a szakember, aki hozzáteszi, hogy legmodernebb játszótereken már nem fából készült játékokat, hanem főleg fém, illetve műanyag elemekből készült összetett eszközöket építenek be. – Ezek ellenállóbbak az időjárás viszontagságaival szemben, vandálbiztosak, ráadásul jól is néznek ki. A padok és a szemetesek is inkább a modern formavilágot képviselik. Kerítésből a vastagabb, ponthegesztett, a szándékos rongálást jobban tűrő megoldások javasoltak – mondja az ágazatvezető.
Szabvány Amennyiben minden összejön, úgy 4–8 hét szükséges egy átlagos, de igényes tér kialakítására. Ha az építő elkészül a játszótérrel, akkor az átadhatóság feltétele, hogy a törvényben rögzített minősítő szervezetek valamelyikével elkészítteti a játszótér szabványossági tanúsítványát. Az eljárás keretében egy független cég vizsgálódik. Lemér mindent, fotóz, dokumentál, és ha mindent rendben talál, akkor jegyzőkönyvben rögzíti, hogy a beépített játékok esésvédő burkolatai, a használt egyéb anyagok és a beépítés módja mindenben megfelel a vonatkozó európai és magyar szabványoknak. Csak olyan eszköz tervezhető, építhető be játszótéren, amely rendelkezik tanúsítvánnyal, azaz már vizsgálta elfogadott minősítő szervezet, és megfelelt a követelményeknek. A játszótéri eszközök üzembe helyezésére, működtetésére és felügyeletére vonatkozó szabályok mellett külön kitérnek a hinták, csúszdák, kötélpályák, körhinták és billenő eszközök biztonsági előírásaira is. Így például a csúszdák végére be kell építeni egy lassító szakaszt, egy hintaállványon pedig csak két hintaülés lehet, hiszen a harmadikhoz már csak úgy lehetne hozzáférni, ha a gyerek elhaladna valamelyik lengő hinta mellett. A terek kialakítása során a játékok kiválasztása mellett ugyanolyan fontos a megfelelő burkolat alkalmazása. A játékok elhelyezésekor már a tervezés során figyelembe kell venni a játékokhoz tartozó esési tér méretét, és hogy az egyes eszközökhöz különböző esésmagasság tartozik, amit a szabványossági tanúsítványuk rögzít. Egy méter alatt nem kell semmilyen burkolat, efölött a magasságtól függően különböző vastagságú, homok, mulcs, gyöngykavics vagy gumiburkolt felület kialakítása kötelező.
Gyakori hibák – Amikor az elkészült játszóteret ellenőrizzük, először is megnézzük, hogy az elhelyezett eszközök tanúsítványai rendben vannak-e. Ezt követően pedig a telepítés körülményeit vizsgáljuk, például, a játékok körül megfelelő méretű-e a talaj, ha gumiból van, akkor rendelkezik-e tanúsítvánnyal, ha homok, akkor elég mély-e. Ez utóbbi esetében esésmagasságtól függően 30–40 cm mélynek kell lennie a leterített anyagnak. – sorolja Mózes Tibor, a TÜV Rheinland vizsgálómérnöke. A legjellemzőbb eltérés, hogy az eszköz körül nincs elég biztonsági terület, azaz az esési térbe más játékokat is elhelyeznek. Előfordulnak még fej- vagy végtag-beszorulási gondok is a kivitelezés során. Ezekben az esetekben az eszközöket át kell helyeznie a hibát elkövető kivitelezőnek, ami számára pluszköltség. Ennek elkerülése érdekében Mózes Tibor azt javasolja a kivitelezőknek, hogy a Magyar Szabványügyi Testülettől vásárolják meg a szabvány leírását. Tapasztalatai szerint a tervek általában rendben vannak, viszont a kivitelezés során rendszeresen eltérnek a szabványban foglaltaktól.
KÁRPÁTI JUDIT
TÉNYEK ÉS IGÉNYEK – FELMÉRÉS Azok a játszóterek, amelyek mégis felépülnek, bizonyosan megállnák a helyüket bármelyik európai városban − legalábbis a szabványok tekintetében. Ez azonban nem biztos, hogy minden tekintetben egybevág a gyerekek és szüleik igényeivel. Egy 2001-ben végzett kutatás során (a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet megbízásából a Medián végezte) arról kérdezték a szülőket, hogy milyen volna az eszményi játszótér: kerítéssel körbevett, folyamatosan tisztán tartott, biztonságos játékokkal felszerelt, legyen vécé és ivókút, illetve a fedeles szemeteseket se felejtsék ki. Különleges igényként merült fel a megfelelő árnyékolás, a sportpályák elkerítése a kisgyerekek védelmében, illetve a kerékpártárolók elhelyezése. A válaszadók arra is kitértek, hogy ugyanazon játszótéren a legkisebbek és a nagyobbak, akár iskolások számára is helyezzenek el játékokat úgy, hogy játék közben ne zavarják egymást a különböző korúak. Az eltelt nyolc évben az igények nem sokat változtak, a játszóterek többsége azonban még mindig nem igazodik a használók igényeihez, hiszen a szabvány kifejezetten a biztonságot tekinti irányelvnek, a felhasználók valós igényeit ritkán veszik figyelembe, mondván, a gyerekeknek úgy is jó lesz…
KEREKES SZÉKKEL A JÁTSZÓTÉREN Nincsenek adatok arra nézve, hogy hazánkban hány újonnan épülő játszóteret terveznek úgy, hogy az ne csak az EU által előírt követelményeknek, de a mozgásukban korlátozott, kerekes székkel közlekedő gyerekek igényeinek is megfeleljen. Egyelőre "fehér holló" a tavaly májusban átadott zalaegerszegi integrált játszótér, amelyet sérült és egészséges gyerekekkel foglalkozó szakemberek, pedagógusok bevonásával alakítottak ki. Az ilyen játszóterek anynyival nyújtanak többet, hogy megteremtik a feltételeket az eltérő fejlődésű, fogyatékkal élő és az ép gyermekek közös játékához. Zalaegerszegen a kivitelezők keresték meg a várost a játszótér építésének ötletével, a közgyűlés és a megkérdezett helyiek pedig támogatták az ötletet. A források egy részét alapítványok, kisebb-nagyobb cégek adományai teremtették meg. A zalaegerszegi önkormányzat végül 80 millió forintos beruházással valósította meg a 3500 négyzetméteres, zárt és kamerákkal is felügyelt Bóbita játszóteret.
A játszóterek építésénél és az eszközök kiválasztása során szigorú szabályoknak kell megfelelni. A biztonságot szem előtt tartva, a gyerekek szokásait figyelembe véve épültek az új játszóterek. Hazánk 2003-ban öt év haladékot kapott a vonatkozó uniós szabványok érvényesítésére. Ennek megfelelően múlt év decemberéig át kellett volna alakítani vagy újraépíteni a játszótereinket. A határidő lejárt, nézzük, hogy állunk. 
– A játszóterek kialakításakor a tervező már a vonatkozó európai uniós játszótéri szabványok szerint dolgozik – avat be a játszótérépítés első lépéseibe Bubla Szabolcs, a Főkert Parkfenntartó Kft. ágazatvezetője. Az uniós tagállamokban 1999-ben vezették be a játszóterekre vonatkozó EN 1176-os és 1177-es biztonsági szabványokat, amelyeket a már bevált angol és német követelmények alapján fogalmaztak meg. Az előírások célja annak kiküszöbölése, hogy a gyermek olyan veszélyes helyzetbe kerüljön, ahol nem tudja a saját mozgását ellenőrizni.
– Amikor az elkészült játszóteret ellenőrizzük, először is megnézzük, hogy az elhelyezett eszközök tanúsítványai rendben vannak-e. Ezt követően pedig a telepítés körülményeit vizsgáljuk, például, a játékok körül megfelelő méretű-e a talaj, ha gumiból van, akkor rendelkezik-e tanúsítvánnyal, ha homok, akkor elég mély-e. Ez utóbbi esetében esésmagasságtól függően 30–40 cm mélynek kell lennie a leterített anyagnak. – sorolja Mózes Tibor, a TÜV Rheinland vizsgálómérnöke. A legjellemzőbb eltérés, hogy az eszköz körül nincs elég biztonsági terület, azaz az esési térbe más játékokat is elhelyeznek. Előfordulnak még fej- vagy végtag-beszorulási gondok is a kivitelezés során. Ezekben az esetekben az eszközöket át kell helyeznie a hibát elkövető kivitelezőnek, ami számára pluszköltség. Ennek elkerülése érdekében Mózes Tibor azt javasolja a kivitelezőknek, hogy a Magyar Szabványügyi Testülettől vásárolják meg a szabvány leírását. Tapasztalatai szerint a tervek általában rendben vannak, viszont a kivitelezés során rendszeresen eltérnek a szabványban foglaltaktól.
Hozzászólások