Az Ökoindustria keretében rendezte meg IV. Magyar Biogáz Szakmai Napját a Magyar Biogáz Egyesület. A szervezők a magyarországi biogázipar aktuális állapotáról adtak helyzetjelentést. Az érdeklődő szakemberek nemcsak elméleti, hanem gyakorlati kérdésekben is tanácsokat kaphattak.
Egy híres építész, Buckminster Fuller szerint a világ nem energiahiányban, hanem képzelőerő-hiányban szenved, hiszen sokféleképpen lehetne még energiát nyerni. A megújuló energiahordozók közül mindenesetre a biogáz már világszerte ismert, Magyarországon azonban még viszonylag kis szerepe van az energiaellátásban, pedig lehetne meghatározóbb is. A Magyar Biogáz Egyesület szerint a biogáz nem csak a megújuló energiahordozók palettáját színesíthetné, hanem stabilizálhatná az agrárágazatot, sőt javíthatna a foglalkoztatási helyzeten a mezőgazdaságban, az építőiparban és egyes szolgáltatószektorokban is.
Pályázati pénzek Szárszó Tibor, a Ren Consult ügyvezetője hangsúlyozta, hogy költséges beruházás biogázüzem létesítése. Saját erő, valamint a hitel mellett szükség van a vissza nem térítendő támogatásokra is. A cégek jelenleg a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), valamint az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaira pályázhatnak. Az ügyvezető hozzátette, a válság vélhetően e területen is éreztetheti hatását. Amíg a 2007–2008-as időszakban tizenkét, addig 2009–2010-ben már csak négy biogáz projekthez nyújtottak be pályázatot. A biogázüzemek támogatására mintegy 10 milliárd forintos keret áll rendelkezésre. A tapasztalat az, hogy a pályázatok az átlagnál jobban előkészítettek, ugyanakkor érdemes a beadás előtt a KEOP-nál átnézetni az anyagot, megelőzve, hogy az esetleges formai vagy tartalmi hiba miatt hiánypótlást kelljen benyújtani.
Pozitív példák Az Inwatech Környezetvédelmi Kft. fővállalkozásában létesült a csengersimai bio gázüzem, ahol alapanyagként almos szarvasmarhatárgyát, hígtrágyát, fejőházi szennyvizet, kukoricacsuhét és kukoricaszilázst használnak fel. Eszes Zsolt ügyvezető igazgató elmondta, közbeszerzési pályázaton nyerték el a megrendelést. Az engedélyeztetés simán ment, az üzemet nyolc hónap alatt építették fel, kedvező volt, hogy télen is tudtak dolgozni. A mezofil üzemű, moduláris koracél elemekből épült fermentorok kiemelkedő hatékonyságú keverési rend szerrel biztosítják a tervezett hozamot. Novemberben a villamos energia eladásából nyolcmillió forint árbevételt könyvelhettek el, ami éves szinten 100 millió forintot jelenthet. 35–36 millió forintos üzemköltséggel számolva évi 60 millió forintos nyereségre lehet számítani, ilyen paraméterek mellett érdemes biogázüzemet létesíteni. Az igazgató hozzátette, mivel utófinanszírozott uniós támogatásról van szó, így a fővállalkozónak is 150 millió forinttal be kellett szállnia a projektbe. Hangsúlyozta, biogázüzemet is lehet sikeresen működtetni, ehhez azonban az kell, hogy a tervezés, az építés és az üzemeltetés összhangban legyen egymással. Orbán László, az MT-Energie GmbH and Co. KG munkatársa elmondta, a biogázüzemek kapacitáskihasználtsága meghaladhatja a kilencven százalékot, ha jól választják meg az alapanyagot, technológiát, és az élő organikus rendszereket folyamatosan szakemberek felügyelik.
H. É.
A FOLYAMAT Szerves anyagok levegőtől elzárt körülmények közötti (anaerob) bomlása során létrejövő gázelegyet nevezzük biogáznak. Ennek a termelésében számos mikroba vesz részt, amelyek összehangolt munkával lebontják, átalakítják a szerves anyagot. Ebből képződik a metánt, szén-dioxidot és egyéb gázokat tartalmazó biogáz. Hazánk egyetlen, a rendszerváltás előtt megépült, és egészen 1998-ig működő mezőgazdasági biogázüzeme Szécsényben volt. Az üzemet a megújuló energiaforrásokat nem támogató politika, valamint a növény- és állattenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági telepek széthullása tette tönkre. Európában a ’90-es években kezdődött meg az ipari méretű és technológiájú mezőgazdasági biogázrendszerek kialakítása. A legnagyobb fejlődést a német biogázipar könyvelhette el, amely ma vezető szerepet tölt be a világban.
Hozzászólások