|
 A vitás ügyek rendezésére nem a bírósági per az egyetlen lehetséges megoldás. Gyorsabb, olcsóbb és humánusabb módszer a mediáció - a közvetítői eljárásnak nincs sem nyertese, sem vesztese. Az építőiparban előforduló konfl iktusoknál különösen hasznos, ha szakmai ismeretekkel is rendelkező mediátort veszünk igénybe, mivel szaktudása révén tényleges megoldást jelentő kompromisszummal állhat elő.
Amíg egy szakértő a kettő meg kettő kérdésére csak néggyel válaszolhat, a mediátor 3,9-et is kihozhat eredményül, ha ez a szemben álló felek mindegyikének megfelelő kompromisszum – mondta Váradi László építész, igazságügyi szakértő és mediátor az MTESZ Oktatási Központ és az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Szakbizottság (EOQ MNB) Építésügyi Szakbizottsága által rendezett konferencián. A mediáció során a szemben álló felek a köztük kialakult konfliktust a vitában nem érintett harmadik személy bevonásával rendezhetik. Ehhez az szükséges, hogy a két fél együttesen kezdeményezze ezt a fajta eljárást. Az első közvetítői megbeszélésen a mediátor mindegyik oldal érveit meghallgatja és az egész folyamat során biztosítja, hogy a felek egyenlő bánásmódban részesüljenek. A közvetítőnek titoktartási kötelezettsége van, azokat a személyiségi vagy üzleti titkokat, amelyeknek az ügy során a birtokába jutott, nem adhatja ki, még egy esetleges későbbi per során sem. Közvetítői tevékenységet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium névjegyzékében szereplő mediátorok végezhetnek, a mediáció folyamatát a 2002. évi LV. törvény szabályozza.
Egyszerű döntéshozatal
A hosszú és bonyolult bírósági eljáráshoz képest a mediáció jóval rövidebb idő alatt hozhat eredményt. A per több ok miatt is elhúzódhat, és ha el is jut az ítéletig, az sem nyújt feltétlenül megoldást, hiszen ott van még a fellebbezés lehetősége is. Ráadásul a felek általában jóval a konfliktus létrejötte után fordulnak csak bírósághoz, amikor már a szakértők számára is nagyon nehezen rekonstruálható az eredeti tényállás. A mediáció jóval olcsóbb a peres megoldásnál. Amíg a bírósági eljárás költségeit törvény szabja meg, a mediátor díjazása megállapodás kérdése. Százmillió forintot érintő per esetén a költségek körülbelül négymillió forintra tehetők, ezzel szemben a mediáció nagyjából négyszázezer forintba kerül. Ha az eljárás végén mégsem sikerülne megegyezésre jutni, akkor sem volt a mediáció haszontalan, mert alkalom nyílt az ellenfél álláspontjának megismerésére, az erőviszonyok felmérésére, ami az esetleges későbbi perben még segítség lehet. A közvetítői eljárás harmadik nagy előnye, hogy oldottabb, kevésbé hivatalos formában ad lehetőséget a konfliktus rendezésére. A résztvevők az álláspontjukat saját maguk képviselik, kevesebb a formaság, az érveket közvetlenül lehet ütköztetni, nem az dönti el a vitát, hogy melyik ügyvéd választott jobb pertaktikát. A vezetőknek nem kell jelentős időt és energiát fordítaniuk annak kidolgozására, hogy az eljárás folyamán milyen stratégiát kövessenek, a közvetítő segít a probléma szakszerű megfogalmazásában és az érvek összerendezésében. A mediációnak tulajdonképpen nincs is vesztese, hiszen nem az a cél, hogy valamelyik fél vétkességét megállapítsák, hanem egy olyan kompromiszszumos megoldás kimunkálása, amely mindenkinek megfelel. Ezért az eljárás lezárulta után a szemben álló felek között nem marad feszültség, fenn tudják tartani az üzleti kapcsolatukat, nem kell új partnerek – például alvállalkozók – felkutatásával foglalkozniuk.
Mi döntünk
A mediáció folyamatának rengeteg kommunikációs, érzelmi és pszichológiai vonatkozása van. A mediátor elsősorban nem jogászi munkát végez, hanem katalizátorként működik a megegyezés elősegítésére. Nem dönti el a vitát, hanem megpróbálja a vitaképes, megfontolt, jobbik énünket előhozni – hívta fel a figyelmet dr. Kiss Károly, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium jogi szakreferense. Azt a szempontot is érdemes megfontolni, hogy a polgári perrendtartás szerint a bírósági eljárás során az ügyvéd a döntés jogát átadja a bírónak, így ha a legkörültekintőbben járt el, akkor is vannak bizonytalansági tényezők abban, hogy mi is lesz a végeredmény. A mediáció esetében nincs ilyen – bizonyos szempontból – kiszolgáltatott helyzet, a döntés joga végig a felek kezében van, jogukban áll abban megegyezni, ami az érdekeiket szolgálja. Pénzügyi szempontból sem lehet hátrányos a közvetítői eljárás igénybevétele. Amennyiben a mediáció eredményes volt, megállapodással zárult, de ezt az egyik fél mégsem tartja be, és emiatt a partner pert indít, akkor ő az ilyenkor fizetni szükséges illetékből jelentős kedvezményre jogosult. Más esetben, ha a megállapodás ellenére az egyik fél a másikat beperli, akkor a per kezdeményezőjét a bíróság a teljes perköltség kifizetésére kötelezheti, függetlenül a végkimeneteltől, sőt a mediáció költségeinek a vétlen félre eső részét is behajthatja rajta. Kivétel ez alól, ha a per tárgya éppen a megállapodás érvényesítése.
Minősítés a viták ellen
A bizalom növelését segíti az ÉMI Nonprofit Kft. által kidolgozott szolgáltatáscsomag is. Ennek része az építési vállalkozások, a kivitelezők és a termékek minősítése, valamint a szerződéses szakértői tevékenység – hangsúlyozta dr. Bánky Tamás tudományos igazgató. A vállalkozások elbírálása során nemcsak a műszaki szempontokat veszik figyelembe, hanem – az EU 2003-ban megjelent idevonatkozó irányelvének megfelelően – a jogi, pénzügyi és gazdálkodási kérdéseket is megvizsgálják. A minősítés nem egy egyszeri és örök időkre szóló döntés, pénzügyi tekintetben és a referenciákat illetően évente, a műszaki megfelelés szempontjából pedig ötévente felülvizsgálják a cégeket. A kivitelezők minősítésével azt kívánják elérni, hogy a jó minőségű építőanyagokat megbízható, magas színvonalon dolgozó cégek építsék be. A minősítés a termék gyártójától kapott elméleti és gyakorlati felkészítés után történik. Mindez a gyártó érdeke is, hiszen így a terméke mellé szavatolt színvonalú kivitelezőket ajánlhat, másrészt a garanciális viták számát minimalizálhatja. A szakértői szolgáltatást az esetleges vitás kérdések megelőzéséhez ajánlják, a mediációhoz hasonló, de némileg mégis más szerepkörben. Amíg mediátorhoz már kialakult ellentét esetén szokás fordulni, a szakértő kezdettől fogva végigkísérheti a beruházást, amennyiben a szerződésbe belefoglalják, hogy a felek a véleményét fenntartás nélkül elfogadják.
Új jogszabályok
Az építőipar legfőbb problémája jelenleg a lánctartozás, a nehézkes és bürokratikus engedélyezési eljárás, a bizalomvesztés és a jól képzett munkaerő hiánya. A megrendelések hiánya miatt az utóbbi időben hihetetlen mértékben elszaporodtak a nem fizetések – elemezte az építőipar helyzetét dr. Szaló Péter a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkára. A megrendelések szinten tartásában szerepe lehet az uniós pályázatoknak és a nemrégiben hatályba lépett jogszabálycsomagnak (Bautrend 2009. november).
Ennek keretében változtak a közbeszerzési szabályok is – a továbbiakban nem szabad csak az ár alapján döntést hozni, hanem még legalább két további szempontot is figyelembe kell venni. Az átláthatóság érdekében tételes ajánlatot kell tenni, a rendszerbe az építőipari rezsióradíjat is beépítették – igaz, nem kötelező, csak irányadó jelleggel. Az irreálisan alacsony árak kiszűrése nemcsak a közbeszerzések körében, hanem valamennyi munka esetében is cél. A jogszabálycsomag egy további fontos pontja az építési szerződések kötelező tartalmi elemeinek kiegészítése, a teljesítési biztosítékok csökkentése, a kivitelezők regisztrációjának bevezetése, a pótmunka és a többletmunka szabályozása, valamint a fedezetkezelés intézményének bevezetése.
A jó minőségért
Prohászka Rajmund, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség (MÉASZ) képviseletében kedvezőtlen tendenciákról számolt be. Terjed a bizonytalan eredetű és kétes minőségű építőanyagok használata, emiatt a kivitelezések során sokszor nem érvényesülnek az Európai Unióban előírt műszaki követelmények. A MÉASZ több együttműködő partnerrel közösen a Kiváló Építési Termék védjegyet ajánlja, mint önkéntes minőségpolitikai eszközt, amely jól látható módon, mindenki számára érthetően és egyértelműen különbözteti meg a jó minőségű és tartós építőanyagokat a gyengébbektől. Vannak olyan esetek – sajnos nagy számban –, amikor a teljesítésigazolás visszatartása nem valamilyen hátsó szándékkal, hanem teljesen indokolt minőségi kifogások miatt történik. Kis Andor, az Építőmesterek Szakmai Egyesületének titkára építésfelügyelői tapasztalatai alapján az építési hibák széles példatárát mutatta be a konferencián, valós esetek fotóival illusztrálva. Jellegzetesen előforduló hiba például a vízszigeteléseknél a kellősítés elmaradása vagy a vízzáró beton helytelen alkalmazása. A kőművesmunkáknál sokszor szakszerűtlen a válaszfalak bekötése és kiékelése, az áthidalók beépítése, az E gerendás födémek kivitelezése. A kémények falazatai is gyakran készülnek szabálytalanul, komoly hiba, amikor áthidalók vagy födémgerendák támaszkodnak fel rájuk. Az ácsmunkák terén sincs minden rendben, szép számmal lehet találkozni pozdorjából gyártott szeglemezes szerkezetekkel, a csapolás helyett pedig gyakori a százas szög alkalmazása. A tanácskozást lezáró vita során is értékes gondolatok merültek fel. A moderátori feladatokat az egész nap folyamán Nagy János, az MTESZ Oktatási és Innovációs Központ vezetője, az EOQ MNB Építési Szakbizottság elnöke látta el. HARGITAI DITTA
|
Hozzászólások