A zálogjogot nemcsak ügylet, bírói vagy közigazgatási határozat alapíthat, hanem jogszabály előírása is. Most a polgári törvénykönyvben szabályozott, kézizálogra vonatkozó szabályokat tekintjük át.
A kézizálog fontos ismérve, hogy a dolog zálogkötelezett birtokából a jogosult vagy harmadik személy birtokába kerül. Vannak olyan ügyletek, amelyek során a törvény által zálogtárgynak minősített dolog de facto a követelés jogosultjának birtokába kerül. Ezekben az esetekben szinte magától értetődő, hogy a jogosult birtokába került dolgok zálogként szolgáljanak. Ilyen kötelmek jellemzően a vállalkozási szerződés és a bérlet.
Vállalkozás és megbízás A vállalkozási szerződésben foglalt szolgáltatás ellenértéke a díj, ami egyéb megállapodás hiányában a vállalkozás teljesítésekor esedékes. Az üzleti morál romlása együtt jár a fizetési hajlandóság csökkenésével, ez magával hozta a lánctartozásokat. A vállalkozó kockázatát csökkenti, hogy a díj biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelő azon a vagyontárgyaira vonatkozóan, amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek. És itt a hangsúly a "birtokon" van. Ha már átadta a szerződés tárgyát képező dolgot, az már nincs a birtokában, így zálogjogát sem tudja érvényesíteni. Ha a károsult vállalkozó az átadott "mű" visszaszerzésével, a beépített anyag kibontásával próbálkozik, akkor már nem jogszerűen jár el, esetleg bűncselekményt követ el. Fent ismertetett szabály megbízási szerződés esetében is érvényes.
Bérlet esetében Bérlet esetén a bérlőt és a bérbeadót egyaránt megilleti a zálogjog. Bár bérlet esetén jellemzően a bérlő köteles díjat fizetni, előfordulhat, hogy a bérleti viszonyból adódóan a bérlőnek származik jogos követelése. Ilyen költség lehet a bérbeadó tudtával, hozzájárulásával végrehajtott hasznos beruházás. Ebben az esetben bérlő a követelés kiegyenlítéséig a dolgot annak használata nélkül visszatarthatja. Ez a szabály csak ingó dolgok bérlete esetén alkalmazható. A bérlethez kapcsolódó jogosultság a bérbeadót megillető zálogjog is. Ez a jog az ingatlan vagy lakás bérbeadóját védi. A zálogjog a hátralékos bér és járulékai erejéig a bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain illeti meg. A bérbeadó a zálogjog fennállása alatt megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását, illetve követelheti a dolognak a bérlő költségén való visszaszállítását. A dolog visszaszállításával a zálogjog feléled. A bérbeadó intézkedései ellen a bérlő írásban kifogást emelhet. Ebben az esetben a bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni. Ha ezt elmulasztja, zálogjoga megszűnik. Az ingatlanbérletre vonatkozó szabályhoz hasonló a haszonbérlet esetén biztosított zálogjog is. A haszonbérbe adót a hátralékos haszonbér erejéig a dolog hasznain, valamint a haszonbérlőnek a haszonbérelt területen levő vagyontárgyain zálogjog illeti meg. A letétet tekinthetjük egyfajta "fordított" bérletnek. Itt díjkövetelése és költségei biztosítására a letéteményest illeti meg zálogjog a letevőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a letét következtében kerültek birtokába. A szálloda zálogjoga az ingatlanbérletnél ismertetett joghoz hasonlít. A szállodát az elszállásolásból folyó követelései biztosítására zálogjog illeti meg a vendégnek azokon a dolgain, amelyeket a szállodába magával vitt.
A fuvarozó joga A követelés zálogtárgyból való kielégítése főszabályként bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik. Mint azt előző cikkünkben ismertettük, semmis a kielégítési jog megnyílta előtt létrejött olyan megállapodás, amely szerint a jogosult a kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát. Az egyik sajátos kivétel ez alól a szabály alól a fuvarozót megillető zálogjog. A fuvarozót ugyanis a fuvardíj és költségek erejéig zálogjog illeti meg azokon a dolgokon, amelyek a fuvarozással kapcsolatosan birtokába kerültek. Ezt a jogát más zálogjogosultakat megelőzően, bírósági eljárás nélkül, a kereskedelmi forgalomban történő értékesítéssel elégítheti ki.
Hozzászólások