Az olyan felszín alól származó vizeket nevezzük termálvíznek (hévíznek), amelyek legalább 30 Celsius-fokosak. Ilyenek az ország területének 70 százalékán találhatók, így Magyarország kiemelkedően ellátott területnek számít az európai kontinens többi országához képest.
Hazánkban nem ritkák a 40–60 °C-os források sem, sőt akadnak 100 °C-os vizet rejtő lelőhelyek is. A föld alatti tároló rétegek általában 800–2500 méter mélységben találhatók. A felszín alatti vízkészlet azonban nem kimeríthetetlen. A rendelkezésre álló készlet óvatos becslés szerint legkevesebb 500 milliárd köbméter, amiből 50 milliárd köbméter termelhető ki gazdaságosan. Gyakorlatilag nincs olyan része az országnak, ahol a felszín alatt ne fordulnának elő jó vízadó tulajdonságú képződmények. A délalföldi régió rendelkezik a legnagyobb termálvízkészlettel, ott található a fűtésre használt hazai termálkutak mintegy 80 százaléka.
Hévíz parlagon Magyarországon naponta 350 ezer m3 30 °C feletti hévíz jut felszínre. Ennek mintegy 10 százalékát Budapest adja, ahol a világon egyedülálló módon 118 termálkút működik. A legutóbbi vizsgálatok szerint országosan közel 620 olyan működő termálkút van, amelynek kifolyóvízhőmérséklete 35 °C-nál nagyobb. Ezen belül 180-nak a vízhőmérséklete eléri, illetve meghaladja a 60 °C-ot, amelyek így akár energiatermelési célra is használhatók. Jelenleg a kitermelt víz mennyiségének mintegy 45 százalékát hasznosítják energetikai célokra, ezzel elvileg évente 200 ezer tonna kőolajat lehetne helyettesíteni. Ténylegesen azonban e mennyiségnek csak alig a fele hasznosul, mert az alkalmazott berendezések műszaki színvonala sok esetben nem megfelelő. Miközben az ország teljes energiafogyasztásának közel 40 százalékát az épületek üzemeltetésére fordítjuk; az energiaigényt 95 százalékban fosszilis és nukleáris energiahordozókkal fedezzük. A kőolaj és földgáz 80 százaléka pedig behozatalból származik, a megújuló források viszont helyben rendelkezésre állnak. Bár geotermikus erőművek létesítésére hazánkban több helyen is kedvezőek a feltételek, ennek ellenére a mai napig egyetlen projekt sem valósult meg. A legtöbb hévizet ma a mezőgazdaság használja fel hazánkban. Egy közelmúltban elkészített tanulmány szerint több mint kétmillió négyzetméter felületű üvegházat, fóliasátrat fűtenek termálvízzel Magyarországon. Az üvegházak légtérfűtésére teljes mértékben megfelel a 60–90 °C-os hévíz, a talajfűtésre elegendő a 25–45 °C-os is.
Környezetvédelem A termálvíz alkalmazásának megítélése kezdettől fogva ellentmondásos. Az ellenzők elsősorban környezetvédelmi érveket hangsúlyoznak. Tény, hogy a termálvizek jelentős mennyiségű sót tartalmaznak, egy részükben található például fenol is, ugyanakkor magas az oxigénigényük. A kitermelt vizek elhelyezése, rövidebb-hosszabb idejű tározás után, csak élővizekben lehetséges, amelyek élővilágát károsítja a termálvíz. Továbbá a nem megfelelően használt hévíz hőszennyezést okoz. A kétkedők állítják: a talajba szivárgó termálvíz károsítja a felszín alatti vízkészleteket is. A támogatók a termálvízkincs kiaknázása mellett energetikai, gazdaságossági és környezetvédelmi érveket sorakoztatnak fel. Elsőként azt, hogy egy köbméter termálvíz megfelelő lehűtésével hozzávetőleg hat köbméter földgáz elégetésekor keletkező hőmennyiség nyerhető. A termálvíz alkalmazásával tehát jelentős mennyiségű földgáz takarítható meg. Magyarországon jelenleg törvény írja elő, hogy az energetikai célú hasznosítás esetén a földből kinyert termálvizet vissza kell sajtolni abba a talajrétegbe, ahonnan származik, ellenkező esetben óriási környezetvédelmi bírságot kell fizetni. Ennek egyik oka, hogy nem csökkenhet a vízadó rétegben a nyomás, illetve a vízkészlet, mert az felborítaná a talajvízháztartást. A másik legalább ilyen fontos indok, hogy a föld mélyéről kinyert hévizek többsége ásványi anyagokban, sókban gazdag, így a mélyből felhozott vizek elszennyezhetik a felszíni vízkészleteket. Ez az előírás óriási gondok forrása – nyilatkozta Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület elnöke –, a hévízben leggazdagabb területeken csak drága műszaki megoldások révén lehet eleget tenni az előírásoknak. Emellett sérelmezik azt is, hogy a jogszabály csak az energetikai célú termálvízhasznosítás esetén írja elő a visszasajtolás kötelezettségét, de például a fürdők minden különösebb akadály vagy pénzügyi következmény nélkül elfolyathatják a már hasznosított vizet, holott az – a létesítményt elhagyva – szennyvíznek minősül.
Zöldberuházások Veresegyházon Veresegyház szinte valamennyi önkormányzati épületét megújuló energiával fűtik. 1987-ben elsősorban idegenforgalmi célokkal kezdték meg a fúrásokat, majd öt évvel később elsőként a központi iskola állt át a termálvizes fűtésre, a második lépcsőben a művelődési ház, a zeneiskola és az óvoda váltott. A termálvizet szállító cső szigetelése kiváló, az egy kilométeres út megtétele során mindösszesen 1 °C-nyi hőt veszít. A zöldberuházás az önkormányzat számára – időjárási viszonyoktól függően – 40–50 millió forint megtakarítást jelent, miközben 1100 tonna/év gáztüzelésből származó üvegházhatású gázok kibocsátásától mentesíti a várost. Jelenleg 34 intézményt (iskolákat, óvodákat, művelődési házat, banképületet, innovációs központot, postát, városházát) fűtenek az 1462 méter mélyről felszínre hozott 67 °C körüli termálvízzel. A felhasznált vizet pedig 35–40 °C-ra lehűlve 1400 méteres mélységbe táplálják vissza - így a föld alatt újra felmelegedve a város számára ismét hozzáférhetővé válik a víz.
Őzdomb A 23 hektáros, 66 lakásos nyíregyházi Őzdomb lakókert koncepciója is környezettudatos, megújuló energiahordozókra épít. Az ingatlanok fűtését, hűtését, valamint a háztartási meleg víz előállítását hőszivattyús rendszer biztosítja majd. A meleg vizet ezer méter talpmélységű termálkút szolgáltatja, a kútból 54–56 °C-os víz nyerhető. A lakókert csőhálózatában 20 °C-os víz kering, a hőszivattyúk segítségével bármilyen hőfok beállítható, akár fürdéshez kell a víz, akár fűtéshez. Nyáron ezzel a technológiával akár klimatizálni is tudják majd az ingatlanokat.
Mórahalmi tervek Termálvízzel fűtik a mórahalmi közintézmények többségét 2010-től, a beruházáshoz 203 millió forint támogatást nyert a kisváros önkormányzata. 2009 januárjában befejeződött egy 1300 méter mélységű termálkút fúrása a Szegedtől 20 kilométerre található település északi részén. A termálkúttól induló távvezeték érinti majd a kisváros iskoláját, óvodáját, bölcsődéjét, a fürdőt, egy újonnan épülő szállodát, az új polgármesteri hivatalt, a rendezvényházat és a könyvtárat. A termálvizet pedig, miután az összes gazdaságosan hasznosítható hőt leadta, egy 900 méter mély kútba sajtolják vissza. A beruházás teljes költsége 520 millió forint, amely a számítások szerint a tíz év után térül meg. Az előzetes becslések szerint a jelenleg gázalapú fűtés kiváltásával a fejlesztésnek köszönhetően évente 866 tonna szén-dioxid kibocsátását tudja elkerülni az önkormányzat. Mint ahogy bemutattuk, az intelligens energiafelhasználás, a megújuló energiák alkalmazása nem luxus. Hosszú távon remek befektetés, gyorsan megtérül és az üzemeltetési költségek csökkenése révén költséghatékony, ráadásul környezetkímélő is, amit egyre inkább szem előtt kell tartanunk napjainkban.
Hozzászólások