Megszépült Budapest egyik legelegánsabb műemléke, az Andrássy úti Divatcsarnok. Sokan aggódtak a patinás épület jövője miatt, de a beruházó Orco minden részletre figyelt. Az épületbe hamarosan könyváruház és irodák költöznek, mi még az átadás előtt vettük szemügyre az épületet.

Majd száz év után megújult az Andrássy út gyöngyszeme, a volt Divatcsarnok. Többszöri nekifutás után 2006 elején 3 milliárd forintért az Orco Property Group szerezte meg a patinás műemlék épületet. Hosszas előkészítés után 2007 augusztusában a Market Építő Zrt. vezetésével indult meg a tényleges felújítás, amit a két ütemben elvégzett bontási munkálatok előztek meg. Az első körben a kiviteli tervekhez szükséges feltárást végezték el, amíg a második fordulóban lényegében eltávolítottak mindent, amit az elmúlt néhány évtizedben utólag építettek be. Kiderült, hogy az épület szerkezete viszonylag jó állapotban vészelte át az egykori átépítéseket. Kisebb meglepetést okozott, hogy az Andrássy úti szárny nem teljesen vasbeton szerkezetű, ugyanis az átriumot szépen rakott téglapillérek tartják. A korai vasbeton szerkezet egyébként a felújítás után is látható marad, az eredeti megoldáshoz hasonlóan nem takarják el álmennyezettel. Ennek megfelelően az épületgépészet sem a mennyezeten kapott helyet, ezek egy része az álpadló alatt fut, míg a hűtő-fűtő rendszer a három centiméteres vakolat alá építettek be.

Funkcióváltás
A rekonstrukciót irányító Tiba János tervezőnek és csapatának nehéz dolga volt a térszerkezet kialakításával. Az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy az ingatlan eredendően két épületrészből áll, amelyek szintjei eltérő belmagasságúak. A helyenként 7-8 méteres belmagasságú helyiségeket lépcsőkkel kötötték össze, ezekhez nem nyúltak, csak mozgássérült-emelővel egészítették ki. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a felsőbb szintekre csak lépcsőn és liften – mozgólépcsővel tehát nem – lehetett feljutni. Ahhoz, hogy minden emeletre mozgólépcső vezessen, jelentősen meg kellett volna bontani a födémet. Ezt végül a műemlékvédelem és a beruházó is elvetette, így viszont már csak korlátozottan volt lehetőség az áruházi szerep megtartására. Az elgondolás váltása eredményeképpen vegyes funkciójú épületegyüttest alakítottak ki. Kompromisszumként az átriumból mozgólépcső visz fel az első emeletre, de onnan már csak lépcsőn és lifttel lehet továbbjutni. Így a földszinten és az első emeleten – valamint a gyönyörűen felújított Lotz-teremben – alapvetően megmarad a kereskedelmi tevékenység, míg a felsőbb emeleteken irodákat alakítottak ki. Az átrium felé nyitott helyiségeket hangszigetelő üvegfallal választották el a központi résztől, ezzel a megoldással továbbra is fennmaradt a természetes megvilágítású tér, ugyanakkor a kereskedelmi és az irodai szerep sem zavarja egymást. A térérzetet javítja, hogy az átriumot lezáró üvegtető visszakerült az eredeti magasságába, a 4. és 5. emelet közé.

Kristály a tetőn
Az épület szerkezetéhez egyetlen ponton nyúltak hozzá komolyabban, a legfelső szinten és a tetőn változtattak érdemben. A Paulay Ede utca felé néző teraszt részben lefedték, ide egy érdekes formájú, sokszögű acél-üveg szerkezet került. A csiszolt kristályra hajazó üvegtetőn át Pazar kilátás nyílik a város déli részére. Az Andrássy út felőli tetőterasz egykor kávézóként üzemelt, majd az '50-es években bitumenes lapostetővé silányult. A rekonstrukció nyomán részben visszanyerheti az eredeti szerepét. A tető kisebbik részén helyezték el a gépészetet, de ezt tetszetős Corten lemezburkolatú akusztikai fallal takarták el. A maradék terület díszburkolatot kapott, ráadásul az Andrássy út felől közvetlenül is fel lehet liftezni, így az irodák szeparálhatók az ide képzelt vendéglátó funkciótól.

Volt mit védeni
A Divatcsarnok műemléki védelmet élvez, ezért az átlagosnál is körültekintőbben kellett eljárni az átalakítás során. Még mielőtt bármihez is hozzányúltak volna, művészettörténeti és helyreállítási tanulmányok sorát készíttették el. Ez alapján pontos képet kapott a kivitelező arról, hogy mi az, amit rekonstruálni lehet és mi az, ami az elmúlt évtizedek alatt pótolhatatlanul elveszett. Különösen figyelmet élvezett a részben Zsolnay-porcelánnal díszített szecessziós homlokzat és a már említett Lotz-terem. Az egykori bálterem mennyezetét Lotz Károly és Feszty Árpád freskói díszítik. A dúsan aranyozott mennyezeten Budapest apoteózisa látható, 

középen Patrona Hungariae ül, körülötte az ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, közlekedés, a közművek és a bőség szimbolikus alakjai láthatók. A termet 1963–64-ben már restaurálták, igaz, ez ma már inkább hátránynak számít. Most viszont helyreállították azt is, amit akkor elnagyoltan javítottak ki. A Lotz-teremben nemcsak a freskókat tisztították meg, de az aranyozást is megújították, a Róth Miksa által tervezett üvegek is megszépültek, kicserélték az ólombetéteket és a csillárok is úgy csillognak, mint régen. A falakat borító tükrökhöz annak ellenére sem nyúltak, hogy ezek helyenként már csorbák és hullámosak – inkább a régit őrizték meg, mert ez még ilyen formában is jobban illeszkedik a terem egészéhez. Sok helyütt viszont nem sikerült mindent az eredeti állapotnak megfelelően rekonstruálni. Ilyen például a főbejárat portálja, ezt még az ötvenes években cserélték le, az eredetiről pedig nem maradt fenn használható fénykép. Így a tervezők úgy döntöttek, hogy teljesen új karakterű, modern portált építenek be, ami ugyan illeszkedik az épület egészéhez, de nem akar historizálni. Ezt az elgondolást követhetjük végig azokon a helyeken, ahol olyan dolgot kellett pótolni, amit nem leltek meg eredeti formában. A most beépített építészeti elemek egységes képet adnak, és jól illeszkednek a patinás épülethez is. A beruházó Orco ügyelt arra, hogy az eredeti szerep bármikor újra helyet kapjon az elegáns épületben. A legtöbb térelválasztó könnyen eltávolítható, és ha időközben jelentkezik egy olyan bérlő, amely az épület egészében áruházat nyitna, annak már alig kell valamihez nyúlnia.

NÁ

Hozzászólások

Név *
Email
Code   

Küldés