„Környezetház” címmel rendezte második szakmai konferenciát a Magyarországi EPS Hőszigetelő-anyag Gyártók Egyesülete (MEPS). A hőszigetelés kapcsán az energiatakarékosság fontosságáról, a teendőkről és a lehetőségekről esett szó rendezvényen.

A MEPS, a magyarországi expandált polisztirolhab (EPS) hőszigetelőanyaggyártók szakmai egyesülete a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen május 20-án tartotta konferenciáját. Kecső Zoltán elnök, a Nikecell Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, az egyesületet elsősorban azért hozták létre, hogy együttesen lépjenek fel az élhetőbb környezetért. Céljuk a környezetvédelem és az energiatakarékosság propagálása, a vonatkozó uniós irányelvek és a hazai előírások megismertetése, és természetesen az EPSanyagok széles körű népszerűsítése. Mindezt leginkább az teszi szükségessé, hogy hazánk a világ élvonalához képest legalább harminc évvel maradt le a környezetvédelem és az energiahatékonyság területén. Még a régióban is sereghajtónak számítunk a hőszigetelési szabályozás tekintetében. A MEPS tagjai épületszigeteléssel foglalkoznak, tevékenységükkel hozzájárulnak az energiafelhasználás csökkentéséhez. Környezetvédelmi szempontból ez azt jelenti, hogy a kisebb fűtőanyag-felhasználás nyomán kevesebb üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. Kecső kiemelte, hogy 5–6 cm vastagságú szigeteléssel 20 százalékos, amíg 10–12 cm esetén akár 50 százalékot meghaladó energiamegtakarítás érhető el.

Piacélénkítő szigetelés
Ha valaki építkezésbe kezd, el kell döntenie, hegy mire költi a pénzét – mondta Kruchina Sándor épületszigetelő szakmérnök –, mert, ha az energiatakarékossági szempontokra nem fordítanak figyelmet, akkor később a gázszolgáltatókat gyarapítják. A hetvenes években épült magyar házak átlagos gázfogyasztása 35 m³ négyzetméterenként, az éves szén-dioxid-kibocsátásuk pedig 90 kilogrammra tehető. Jobb a helyzet a kilencvenes években készült házak esetében, ezeknél már 20 köbméterre, illetve évi 50 kilogrammra csökkentek az említett értékek. Miközben a passzívházak esetében a felhasznált gáz mennyisége négyzetméterenként mindössze 1,5 köbméter és a szén-dioxid-kibocsátás évi 4 kilogramm körül alakul négyzetméterenként. Az Európai Unió törekvése is az, hogy 2019 után már csak nullenergiás házak épüljenek. A szakmérnök hozzátette, hogy ennek érdekében Magyarországon az elmúlt tíz évben nem sok minden történt. Az energiakorszerűsítési pályázatok elbírálását gyorsítani kellene, és nem a gázfogyasztást, hanem a hőszigetelést kellene támogatni, amely mindenki számára kifizetődőbb volna. A támogatások odaítélésekor pedig számításba kéne venni azt is, hogy milyen az épület energetikai besorolása. Kruchina Sándor rámutatott arra, hogy a hőszigetelési piac bővülése kiutat jelenthetne a válságban lévő építőipari cégeknek is.

Szigorú elvárások
Dr. Ürge-Vorsatz Diána, a Kelet-közép-európai Egyetem professzora előadásában az éghajlatváltozás és az energiafelhasználás összefüggéseiről beszélt. A várható felmelegedés mellett 2050-re – 2000-hez képest – 50-85 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. A herkulesi feladat megoldásában Európában kulcsszerepe lehet az épületek energiafogyasztásának, hiszen a fűtés miatt a szén-dioxid-kibocsátás fele a házakhoz köthető. A távolabbi cél az, hogy 2050-re minden épület nullenergiás legyen, a közelebbi pedig – amit az Európai Parlament is támogat –, hogy 2019-től már ebbe a kategóriába tartozzon minden új épület. A következő évek kulcskérdése az energiahatékony felújítás lehet. A professzor asszony kiemelte, hogy ez nem kis költséggel jár, ami szükségessé teszi az uniós alapok átcsoportosítását, valamint áfakedvezmény biztosítását azoknak, akik energiahatékony technológiákat használnak.

Passzívház Tényőn
A konferencia résztvevői megismerkedhettek Magyarország második minősített passzívházával. A Tényőn épült családi házat Boros Károly, építész tervezőkivitelező mutatta be, aki a saját vállalkozásában készítette azt. Számításai szerint a bemutatott épület költsége 250 ezer forint/négyzetméter volt, a megtérülési idő pedig tíz évre tehető. (Magyarországon az átlagos építési költség 130-140 ezer forint/négyzetméter között mozog, amíg alacsony energiafelhasználású ház esetében szakemberek szerint ez 160-180 ezer forint.) Boros szerint a passzívházban élni nemcsak azért jó, mert alacsony az energiafelhasználása, hanem azért is, mert kiemelt komfortérzetet biztosít a bentlakóknak. A tervezőkivitelező elmondta, hogy az elkészült referencia tapasztalatait további passzívházak építésénél kamatoztatja cége.

Panelszigetelés
A Solanova projektet – a dunaújvárosi panelház felújítását – dr. Osztroluczky Miklós építészmérnök, főiskolai tanár ismertette. A projektet egy nemzetközi konzorcium irányította, amelyben a Kasseli Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem szakemberei kaptak helyet. A 1978-ban átadott panelház felújításával az volt a cél, hogy jelentősen csökkenjen az energiafelhasználás és ezáltal a fűtési díj is. A felújítás során 16 centiméteres EPS-hablemezzel szigetelték a házat, kicserélték a nyílászárókat, a teljes fűtési rendszert és zöldtetőt alakítottak ki. A felújítás 198 millió forintba – lakásonként 4,7 millió forintba – került. Az összköltség 35 százalékát uniós támogatásból fedezték, a projektet segítette a városi önkormányzat és a helyi hőszolgáltató, valamint igénybe vettek alapítványi forrásokat is. Így a lakástulajdonosoknak mindössze 238 ezer forintot kellett fizetniük, ez a számítások szerint egy év alatt megtérült. (Bautrend 2007/2.)

Energia tanúsítvány
Idén január elsejétől Magyarországon is életbe lépett az energetikai tanúsítványról szóló rendelet. Dr. Bánhidi László professzor, a Magyar Mérnöki Kamara képviselője elmondta, káoszt okoz, hogy nem tartalmaz végrehajtási utasítást a jogszabály. Így van olyan önkormányzat, amely nem kéri a tanúsítványt. Attól viszont nem kell tartani, hogy nem lesz elegendő tanúsító szakember, a Magyar Mérnöki Kamarában ugyanis eddig 535 fő, amíg a Magyar Építész Kamarában 100 fő szerzett tanúsítói jogosultságot.

Hargitai Éva

Hozzászólások

Név *
Email
Code   

Küldés