Országszerte még több százezer lakásban nem történt meg az energetikai korszerűsítés. A felújítások pluszmunkát jelenthetnének a megrendeléshiánnyal küszködő építőipari vállalkozásoknak is. Összeállításunkból kiderül, hogy a pénzhiány miatt egyelőre ezen a piacon sem tapasztalható számottevő fellendülés.
Az elmúlt évekhez képest idén kevesebb új lakás épül, és a szigorítások miatt ez a kedvezőtlen tendencia várhatóan jövőre is folytatódik. Ez nemcsak az otthonra várókat, de a válsággal küszködő építőipari cégeket is érzékenyen érinti. Ilyen recessziós időszakban a felújítási munkák jelenthetnek mentőövet azoknak a cégeknek, amelyeknek kevés megrendelésük van. A magyar lakásállomány jelentős része modernizációra szorul, de a pénzhiány, a csökkenő támogatások miatt sok lakástulajdonos kénytelen elhalasztani a felújítást. Ezen a helyzeten még az sem nagyon változtat, hogy az idén életbe lépett, az energetikai tanúsítványról szóló jogszabály elvben ösztönözhetné a modernizációt. Ha épület- és lakáskorszerűsítés kerül szóba, sokaknak elsőként a panellakások jutnak az eszükbe. A 4,2 milliós magyarországi lakásállományból 820 ezer épült úgynevezett iparosított technológiával. A panelprogram keretében az elmúlt években az állam 34 milliárd forintot költött mintegy 190 ezer lakás korszerűsítésére. A panelépületek technológiai sajátosságai miatt ezekre a házakra külön pályázati rendszert dolgozott ki a kormányzat. Az elmúlt években folyamatosan változtak a támogatási feltételek, de jellemzően teljes lakóközösségek pályázhatnak, és az állami támogatás mellé önkormányzati forrást is igénybe vehetnek – már ahol van erre keret. A jövőben várhatóan azokat a pályázatokat bírálják el kedvezően, ahol a felújítással kimutathatóan egy kategóriával javul az épület energiaigénye.
Panelpályázat A panelprogram idei pályázati kiírása még nem jelent meg, így az esetleges változások sem ismertek, és egyelőre az állami támogatás összege sem tisztázott. Csider László, a panelpályázatért felelős Települési és Önkormányzati Minisztérium lakásügyi osztályának főosztályvezetője érdeklődésünkre elmondta, a tavalyi pályázati év után, várhatóan szeptemberben jelenik meg az idei kiírás. A változásokról elöljáróban annyit mondott, hogy szeretnék a finanszírozásba bevonni a szén-dioxid-kvóta értékesítéséből befolyt forintokat, és elérni azt, hogy a lakásfelújításokra is fel lehessen használni uniós forrásokat. Hozzátette, hogy az ökoprogramnál – amely a távfűtés mérhetővé és szabályozhatóvá tételéhez nyújt támogatást – a pályázatok beadási határidejét július 31-ig meghosszabbították, és a támogatás összegét 35-ről 50 százalékra, lakásonként legfeljebb 77 ezer forintra, növelték. A főosztályvezető úgy fogalmazott, hogy a panel- és ökoprogram is népszerű a lakosság körében. Tavaly 31 milliárd forint támogatást igényeltek a pályázók. Első körben eddig közel ötmilliárd forint támogatás odaítéléséről döntött a tárca, s a pályázatok elbírálása ezekben a hetekben is folytatódik. A felújítási piac bővülését nem segíti az sem, hogy az önkormányzatok többsége eladósodott, forráshiánnyal küzd, és így nehezen tudja támogatni a településén lévő épület- és lakáskorszerűsítéseket. Több vidéki helységben és fővárosi kerületben – ahol a lakók és az önkormányzat vállalta a költségek rájuk eső kétharmadát – gondot jelent, hogy panelpályázatukra az ígért határidőre nem kaptak választ, így nem tudják, hogy mikor kezdődhetnek meg a felújítások. Pozitív kivétel is akad, Hódmezővásárhelyen például a panelprogram keretében júniusban nyolc társasház – ez 255 lakást jelent – felújítása indul. További 13 épület esetében az önkormányzat még várja az értesítést – mondta Almási István alpolgármester. Hódmezővásárhely nemcsak az egyharmad önkormányzati forrást vállalja, hanem hosszú lejáratú, kamatmentes kölcsönnel is igyekszik segíteni a lakosságnak. Az érintett nyolc ház lakói közül 41 jelezte, hogy igénybe venné a kölcsönt. A Lakásügyi Tanácsadó Testület 37 kölcsönigénylést támogat, 7 millió 250 ezer forint értékben. A panelprogramban megvalósuló felújításokat a város 304 millió forinttal segíti. Az önkormányzat arról is döntött, hogy saját költségén korszerűsíti a távfűtéses lakások fűtésrendszerét – ez az 500 millió forintos beruházás 2800 lakást érint. Eddig ezer lakásban szereltek már fel hőmennyiségmérőket, radiátorszelepet és költségmegosztót, a további 1800 lakásban még az idén megkezdik a korszerűsítési munkálatokat.
Bérlakás-felújítás Az önkormányzati bérlakások jelentős része elhanyagolt, renoválásra vár. Szakértők szerint csak Budapesten százmilliárdok kellenének az évtizedek óta elmaradt munkák elvégzésére. A budapesti kerületek közül Józsefvárosban található a legtöbb önkormányzati bérlakás. A VIII. kerületben 6300 bérlőt tart nyilván a polgármesteri hivatal. A bérlakások 6 százaléka összkomfortos, 40 százaléka komfortos, 9 százaléka félkomfortos, 41 százaléka komfort nélküli és 4 százaléka szükséglakás. Mint megtudtuk, a kerületben a nyáron 16 önkormányzati bérház, és további 7 – halaszthatatlan munkálatokat igénylő – társasház felújítása kezdődik. Három házban teljes szerkezeti renoválás lesz, négyben pedig a homlokzat újul meg. Kilenc épületben a gépészeti, illetve elektromos rendszereket modernizálják. A beruházások értéke meghaladja az egymilliárd forintot, amit részben uniós támogatásból fedez a kerület. Érdekesség, hogy a felújítási programba a bérlőket is bevonják, az ő kétkezi munkájukra is számítanak. Ugyanis az a tapasztalat, hogy ahol a lakók közösen dolgoznak a ház helyreállításán, ott jobban is vigyáznak az épületre. A Józsefvárosi Önkormányzat más módon is támogatja a kerületi társasházak felújítását. Ahol a társasház előtt vendéglátóteraszokat alakítottak ki, ott az ezek után befizetett közterület-használati díj 20 százalékáról az önkormányzat lemondott a társasházak a javára.
Energiamegtakarítás Az építőipari cégek egyelőre még nem érzékelnek jelentős fellendülést a felújítási piacon. A szalántai székhelyű Hatékony Kft. fő profilja az utólagos hőszigetelés, de a cég – minősített és ellenőrzött alvállalkozók bevonásával – vállal homlokzat- és tetőfelújítást, bádogos- és lakatosmunkát, nyílászárócserét is. A panelprogram keretében először 2002-ben négy ház utólagos szigetelését végezték el. Az első években csak Pécsett sikerült a cégnek a program keretében megrendeléshez jutnia, de 2005-től már több nagyvárosban – például Szegeden, Székesfehérvárott, Budapesten – nyert el megbízást. Gyöngy András ügyvezető úgy látja, hogy változatlan az érdeklődés a felújítási program iránt – hiszen a hőszigeteléssel, a nyílászárók cseréjével, a fűtéskorszerűsítéssel 20–30 százalékos energiamegtakarítás érhető el, ami a növekvő közüzemi díjak mellett egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ugyanakkor hozzátette, azt tapasztalják, hogy sok esetben a finanszírozás jelenti a fő gondot: nehézkes a pályázatok elbírálása, csökken a támogatás mértéke, és amit megítélnek, az is lassan csordogál, ráadásul sok településen az önkormányzatnak gondot jelent a felújítások támogatása. Ezzel együtt az ügyvezető úgy látja, hogy a társasházaknak érdemes hitelt felvenniük energia-korszerűsítésre, mivel ezek a beruházások óvatos becslés szerint is 6–8 év alatt megtérülnek. A lakóknak pedig nem jelent elviselhetetlen megterhelést, ha havonta 2–3 ezer forinttal nő a közös költség. A Szeréna Kft.-nél sem látják jelét annak, hogy a közeljövőben számottevően javulna a piaci helyzet. A cég Budapesten és annak 50–60 kilométeres vonzáskörzetében vállal felújítási munkákat, abban a régióban, ahol az országos átlagot meghaladó a fizetőképesség. Ennek ellenére Horváth Edina műszaki vezető szerint inkább az érzékelhető, hogy az önkormányzatok és a lakosság is igyekszik takarékoskodni. A csökkenő megrendelések, valamint a béreket terhelő magas terhek, a nyomott árak miatt a társaság már létszámleépítésre kényszerült. Az ágazaton belüli növekvő munkanélküliséget jelzi, hogy a cégnél szinte naponta jelentkeznek munkát kereső szakemberek.
Ellenőrzött vállalkozások A fővárosban negyven társasház közös képviseletét látja el a Város-Ház Bt., Farkas György ügyvezető elmondta, hogy a cégük által kezelt épületek között egyaránt vannak régi és új építésű lakóházak, és ennek megfelelően a gondok is különbözők. A régi házakban előbb-utóbb szükséges az elektromos, illetve gázvezeték cseréje, a homlokzat felújítása, a kémények javítása, bélelése. Ezért cégük folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a szükséges felújításokhoz milyen önkormányzati – kerületi, illetve fővárosi – pályázati támogatást lehet elnyerni. A tapasztalat az, hogy az önkormányzati források is szűkülnek, egyre nehezebb támogatáshoz jutni, sok esetben a kerület csak akkor ad pénzt, ha életveszélyes helyzetet kell elhárítani. Sikeres pályázat esetén is biztosítani kell az önrészt, amely általában 40–60 százalék között mozog. A felújításokról a lakóközösségnek kell döntenie, ami egy többlakásos társasház esetében sokszor nehéz feladat. Farkas György szerint a meggyőzés legjobb eszköze, ha a társasház szakvéleményt készíttet, s annak megállapításaival támasztja alá a felújítás szükségességét. Általánosságban elmondható, hogy az idősebb korosztályba tartozó lakók nem szívesen támogatják a renoválást, ugyanakkor, ha a lakóközösség a felújítás mellett dönt, a legpontosabb fizetők közé tartoznak. Az ügyvezető hozzátette, hogy a társasházak nehezen jutnak banki hitelhez, az ügyintézés általában bürokratikus. A pénzintézetek többsége ragaszkodik a felújítási alap meglétéhez is, holott annak képzése – egy alkotmánybírósági döntést követően – már nem kötelező. Ezért érdemesebb úgynevezett lakás-előtakarékossági szerződést kötni. Szerencsések azok a társasházak, ahol lehetőség van a tetőtérbeépítésére, mivel egyre több olyan ingatlanvállalkozás van a piacon, amely ennek fejében kívül-belül felújítja a házat. A felújítási munkákat a társasházak igyekeznek referenciával rendelkező cégekkel elvégeztetni. Az évek folyamán a Város-Ház Bt. is jó néhány építőipari vállalkozóval került kapcsolatba, akiknek a munkájával elégedettek, azokat új megbízásokkal is megkeresik. Farkas György megjegyezte, nem könnyű jó szakembereket találni. Bár az építőipari vállalkozók gyakran panaszkodnak, hogy nincs elég munkájuk, mégis előfordul, ötször-hatszor kell szólni, hogy elküldjék a kért árajánlatot. Sokan azt ígérik, hogy korszerű technológiával dolgoznak, de a gyakorlatban kiderül, hogy ennek nincsenek birtokában. Új vállalkozó szerződtetése esetén érdemes egy kis „nyomozó” munkát végezni és utánanézni a cég történetének. Előfordult az az eset, hogy olyan vállalkozástól kaptak hivatalos árajánlatot, amelyet már korábban töröltek a cégjegyzékből. A Város-Ház Bt. új lakóparkokban lévő házak képviseletét is ellátja. Farkas György megjegyezte, gyakran előfordul, hogy az építőipari cégek hanyagsága miatt már az új építésű lakásokban is folyamatosan javítani kell a hibákat. Sok esetben az építők nem tesznek eleget garanciális kötelezettségüknek, s ezek az ügyek gyakran a bíróságon végződnek.
Országszerte még több százezer lakásban nem történt meg az energetikai korszerűsítés. A felújítások pluszmunkát jelenthetnének a megrendeléshiánnyal küszködő építőipari vállalkozásoknak is. Összeállításunkból kiderül, hogy a pénzhiány miatt egyelőre ezen a piacon sem tapasztalható számottevő fellendülés.
Hozzászólások