| Pénz van. Hitel van? |
|
|
|
| 2009. május |
| 2009. május 04. hétfő, 20:23 |
![]() A válság felénél se tartunk még, de 2010 harmadik negyedévére már ide is begyűrűzhet a gazdasági fellendülés – mondta dr. Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) április 20-i rendezvényén, ahol a bankok hitelezési politikájáról tartott előadást.
Sokat elárul, hogy az MGYOSZ a némileg provokatív "Itt a hitel, hol a hitel?" címmel csalogatta a Gundel étterembe az érdeklődőket. Azonban a helyszínen Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke, már a "Miért nem hiteleznek (eleget) a magyar(országi) bankok?"-ra finomította előadása címét – jelezve ezzel, hogy nem célja se ostorozni, se megvédeni a bankszektort, hanem a hitelszűke jelenségével akar foglalkozni. Ennek megfelelő idézetekkel erősítette véleményét. Állítása szerint 2008 márciusához képest most talán még egy kicsit több is a kihelyezett hitelállomány, ami eléri a 13 ezer milliárd forintot. Ugyanakkor lehet, hogy ennél magasabb a hiteligény, mert a 2008. december végi adatoknál mindenképp alacsonyabb a mai érték. Azaz a kereskedelmi bankok nem hiteleznek eleget. Bár ez némileg csalóka, ha nem vesszük figyelembe a gazdaság termelési mutatóit – márpedig ezek lefele alakulnak. A Bankszövetség elnöke jelezte, hogy azért sincsenek könnyű helyzetben a bankszektor és a gazdaság egyéb szereplői, mert még nem született megfelelő tudományos alaposságú tanulmány a helyzet leírására. Hitelszűke A vállalatok nemcsak Magyarországon, de a világgazdaságot meghatározó Egyesült Államokban, Egyesült Királyságban és Németországban is érzik a "hitelezés nehézkedéseit". A Bankszövetség elnöke szerint a hitelszűke mégsem csak "a banki vezetők bűnös felelőtlensége, bár az is belejátszhat". Felcsúti véleményét a The New York Times cikkéből vett idézettel is szemléltette, amely szerint "A Fed kérdőíves felmérése alapján elképesztő méretű hitelszűke bontakozik ki az USA-ban…" – hozzáfűzve, hogy mindez annak ellenére alakult így, hogy mind a három gazdasági nagyhatalom hatalmas pénzeket döntött a gazdaságába, a bankok megsegítésére. Történelmileg is felismerhető az a tendencia, hogy a gazdasági visszaesési időszakokban a bankok hitelezési kedve erősen csökken. Ez az, amit hitelszűke – angol kifejezéssel, Credit Crunch [kredit krancs] – néven emleget a pénzügyi szektor. Ezt a helyzetet Felcsuti egy Keynes-idézettel próbálta leírni "Nem az a jó bankár, aki előre látja a veszélyt és elhárítja azt. Hanem az, aki ugyanolyan ortodox és hagyományos módon megy tönkre, mint kollégái, hogy hibáit ne kelljen beismernie." A 2008 őszéig tartó agresszív hitelezési politika vezetett a Credit Crunchhoz, amit tovább súlyosbított, hogy a nemzetközi piacok bizalmatlanok a bankszektorral szemben. Már látszik az alagút vége Felcsuti kiemelte, hogy a banktulajdonosok ebben a helyzetben is igénylik a profitot, ami többféle ("lejárati transzformáció", kamat, üzemi, árfolyam, befektetési) kockázatmenedzselési technikával egyes esetekben elérhető. Ezzel együtt a Bankszövetség elnöke leszögezte, hogy természetesen a bankok fizetőképességével semmi baj sincs – hozzátéve, hogy épp ezért megtévesztőnek tartja a bankmentő csomag elnevezést, mert a bankokat nem megmenteni kell, hanem hiteladásra ösztönözni. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen és a válság ne mélyüljön tovább, változtatni kell a bankok működését szabályozó nemzetközi előírásokon. Ezzel együtt Felcsuti Péter úgy látja, hogy a válság felénél se tartunk még, de 2010 harmadik negyedévére már Magyarországra is begyűrűzhet a gazdasági fellendülés. A Magyar Bankszövetség elnöke optimizmusát arra alapozza, hogy Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke szerint már pozitívak a kilátások. BÁNKI TAMÁS |









Hozzászólások