Az építőiparnak gyors segítség kell. A beruházások megcsappanásával a felújítások adhatnak munkát a szektornak. A korszerűsítés kifizetődő, mert csökkennek az energiakiadások és a környezet terhelése. Ha pedig folyamatosak a megrendelések, akkor a munkahelyek is megmaradnak.

A jelenlegi helyzetben az építőipar gyors segítségre szorul. Olyan állami támogatásra lenne szükség, amit azok vehetnek igénybe, akik energiatakarékos beruházásokat hajtanak végre. Ez nem kidobott pénz, sőt pár év alatt megtérülő befektetés – mondta Papp Ferenc, az Austrotherm Kft. kereskedelmi ügyvezetője a cég által szervezett sajtótájékoztatón. Szerinte ezzel az iparág megrendelésekhez juthat, munkahelyek maradnának meg, ráadásul az energiafelhasználásunk – ezzel együtt a szén-dioxid-kibocsátás – is csökkenne.

Az energiaválság megoldása nem a következő nemzedék feladata, ez már a jelen gondja – fogalmazott Kruchina Sándor, a hőszigetelő polisztirolhab termékeket gyártó cég marketingvezetője. A vegyész mérnök, épü let szigetelő szakmérnök szerint a kimerülőben lévő fosszilis tüzelőanyaglelőhelyek, az egyre növekvő energiaárak következményei beláthatatlanok. Megoldást az energiafelhasználás csökkentése és alternatív energiahordozók felkutatása jelenthet. Mindehhez átgondolt energiapolitikára volna szükség hazánkban is. Magyarországon például 150 milliárd forintért gáztározót építenek. Ha ezt az összeget inkább a lakások hőszigetelésére fordítanák, akkor több mint 560 millió köbméter gázt takaríthatnánk meg, a teljes hazai gázfogyasztás négy százalékát. Ezzel két év alatt teljesen megtölthetnénk az épülő tározót. Ráadásul, ha kevesebb gázt égetünk el, akkor a környezeti terhelés is csökken − több mint ezermillió kilogrammal kevesebb szén-dioxid kerülne a levegőbe.

Ha az épületek hőszigetelését 6 centiméterről 12-re növeljük, akkor a fal hőszigetelő képességét megkétszerezzük. A 6 centiméter pluszhőszigetelés 1440 forint/négyzetméter bruttó költséggel jár, ez a jelenlegi gázárak mellett 2–3 év alatt megtérül. Ráadásul ebben az árban nincs benne, hogy nyáron nem kell hűtésre költeni. Ennek ellenére Magyarországon a hőszigetelés átlag vastagsága 5–6 centiméter, a környező országokban – például Ausztriában, Lengyelországban és Szlovákiában is – viszont 10–12 centiméter. Kruchina szerint a különbség részben a hazai épületenergetikai szabályozásból következik. Ha az uniós irányelvekkel összhangba kerül a magyar szabvány, az energiafelhasználás érezhetően csökkenni fog. De igazán mélyreható változást az hozna, ha a passzívházak hőszigetelési előírásai általánossá válnának. Így akár a jelenlegi energiafelhasználás 90–95 százaléka is megtakarítható lenne. 

Az Austrotherm szakemberei nagy lehetőséget látnak az állami energiatakarékossági programokban. Ausztriában például az energiamegtakarítás arányában támogatják az építkezőt. Magyarország abból kovácsolhat előnyt, hogy jelentős szén-dioxid-kvótával rendelkezik, amelyet értékesít a világpiacon. Az ebből befolyó összeget − egy 2007-es törvény értelmében − a hazai üvegházhatásúgázkibocsátás csökkentésére kell fordítani. Kruchina Sándor szerint úgy kellene felhasználni ezt az összeget, hogy támogassák azokat a beruházókat, akik többletköltségekkel járó, takarékosabb házakat építenek, ez a lakás hasznos alapterülete alapján járhatna.

Hozzászólások