| Kúszó- és csúszózsaluzás |
|
|
|
| 2009. május | |||||
| 2009. május 08. péntek, 08:36 | |||||
1. oldal / 3 ![]() Ma már elképesztő műszaki teljesítményre képes az ember. A hatalmas − olykor több száz méter magas – létesítményekhez nemcsak korszerű építési anyagokra, de azok alkalmazásához megfelelő technológiára is szükség van. Ilyenek például a különböző kúszó- és csúszózsalu rendszerek.
A toronyszerű vasbeton szerkezetek építéséhez olyan építési módszerekre volt szükség, amelyek teljes beállványozás nélkül biztosítják a kellően merev zsaluzatot, illetve a biztonságos munkaszinteket. Kézenfekvő ötlet volt, hogy az állványzat egy részét az építmény már elkészült szerkezete helyettesítse. Ezen a módon működik a csúszó-, illetve kúszózsalus eljárás. Azt a technológiát, amely a zsaluzatot és a munkaállványt szakaszosan emeli, kúszó zsalus módszernek, azt, amelyik folyamatosan mozgatható, csúszózsalusnak nevezik. A két rendszer más-más helyzetben alkalmazható a gyakorlatban. A kúszózsaluzat a bedolgozott réteg szilárdulásának első fázisában áll, ezért gyakorlatilag a hagyományos zsaluzatok alkalmazásával elérhető minőségű beton készíthető vele. Ezzel szemben a csúszózsaluzat folyamatosan mozog, és így a felszínhez közeli betonrétegekben − a szilárdulás kezdeti fázisában − keskenyebb- szélesebb felszakadások alakulnak ki, ez jelentősen befolyásolja a minőséget. Emiatt ez a rendszer nem alkalmazható 14–18 centiméternél kisebb falvastagság esetében. Más körülmények között a csúszózsalus technológiának jelentős előnyei lehetnek. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy lényegesen gyorsabban lehet vele haladni. Kúszózsaluzatos építési módot magas, födémekkel nem tagolt falak építésekor alkalmazzák, vagy egyoldali zsaluzattal készülő építményeken. Csúszózsalus építési mód egyik legjelentősebb előnye, hogy nincsenek magassági korlátai. Ezt a tornyok építésekor tökéletesen ki is lehet használni. Hazánkban ismert, elterjedt kúszózsaluzati rendszerek a német Hünnebeck, az osztrák Doka, valamint a szintén német Peri és a Meva. Ez utóbbi három zsaluzási rendszert alkalmazták a nemrég felépült hídjainkon is, így a Meva rendszert a szekszárdi Szent László híd pilléreinél, a Perit a Megyeri híd kivitelezésén és a Dokát a Kőröshegyi völgyhídon. VÁRADI PIROSKA |








