Napjaink szerződéskötési gyakorlatában nagy jelentősséggel bír a zálog. A kötbér és a kezesség mellett az egyik legfontosabb biztosíték a zálog, amely az egyik leggyakrabban alapított mellékkötelem. A kötelem lényege könnyen érthető, a jog gyakorlásával kapcsolatban mégis sok félreértéssel találkozunk.

 

Zálogjog pénzben meghatározott, vagy meghatározható követelések, jövőbeli, esetleg feltételes követelések biztosítására alapítható. Mint más mellékkötelmek esetében, itt is érvényes, hogy bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítása semmis. Fontosságát növeli, hogy törvény eltérő rendelkezése hiányában a zálogra jogosult más jogosultakat megelőzve kereshet kielégítést a zálog tárgyából. Sőt kézizálogból az elévült követelés is kielégíthető. A zálogjog felöleli a biztosított követelés teljes terjedelmét, tehát a kamatokat és a zálogjog érvényesítésével kapcsolatos költségeket, valamint kiterjed a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is. A jogosultat azonban elszámolási kötelezettség terheli. A zálogjog szorosan kapcsolódik a biztosított követeléshez, ezért azt átruházni – törvény által meghatározott kivételektől eltekintve – csak a követeléssel együtt lehet. Ha a követelés átszáll, a zálogjog is átszáll az új jogosultra. Zálogjogot leggyakrabban maguk a felek alapítanak, de jogszabályon vagy bírósági határozaton, esetleg hatósági döntésen is keletkezhet. Zálogjog tárgya lehet szinte minden, amiből végrehajtási eljárás során pénz nyerhető. Jellemzően ilyenek a birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. Jogi személyek, gazdasági társaságok esetében zálogjog alapítható annak teljes vagyonára is, de akár olyan dolgokra is, amelyek csak a szerződéskötést követően kerülnek a tulajdonába. A cikk rövidsége miatt a következőkben csak dolgokon fennálló zálogjog két alapvető formáját, a kézizálogjogot és a jelzálogjogot hasonlítjuk össze.

Kézizálog tárgya lehet minden forgalomlépes dolog. Ebben az esetben a zálogjog annak átadásával, birtokának átengedésével jön létre. A dolog átadása történhet harmadik személy (zálogtartó) kezéhez is. A zálogtartó köteles a dolgot épségben megőrizni és a zálogjog megszűnésekor visszaszolgáltatni a tulajdonosnak. A dolgot a zálogtartó eltérő megállapodás hiányában nem használhatja, nem hasznosíthatja. Ez alól kivétel a természetes haszon, amit jogosult és köteles beszedni. Amennyiben a tulajdonos tart a dolog károsodásától, kérheti a zálogtárgy visszaadását, ám ez esetben más megfelelő biztosítékot kell felajánlania.

Leglényegesebb különbsége a kézizáloghoz képest, hogy a zálogtárgy a kötelezett birtokában marad. Ingatlant csak ezen a módon lehet elzálogosítani. A tulajdonos köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a dolog állagát megőrizze, abból szükség esetén a követelés kielégíthető legyen. Mivel a zálogjog úgynevezett abszolút jog, tehát mindenkivel szemben hatályos, funkcióját úgy tölti be, hogy ha érvényesül a nyilvánosság elve. Ennek megfelelően, a jogot be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál. 

Sokan félreértelmezik a zálogjog érvényesítésének mikéntjét. Úgy gondolják, hogy a másik fél szerződésszegése esetén a zálog minden további aktus nélkül a tulajdonukba kerül. Ezzel szemben a hatályos törvények alapján a főszabály az, hogy a zálog tulajdonjoga a szerződésszerű teljesítés elmaradása esetén sem száll át a jogosultra. Az erre vonatkozó előzetes megállapodás semmis. Fontos tudni, hogy kézizálog esetében a zálogjog megszűnik, amennyiben a jogosult a dolgot a tulajdonosnak visszaadja, vagy birtokából akaratán kívül kikerül, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetve evégből bírósághoz nem fordul. A jogalkotó csak meghatározott esetekben, kivételesen teszi lehetővé, hogy a tulajdonszerzés a végrehajtási eljárás mellőzésével történjen. Egyebekben a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény eljárási szabályai szerint kell eljárni. Ez a jogszabály a bírósági végrehajtás lefolytatása során elsőbbséget ad a záloggal biztosított követelések kielégítésére. A Polgári Törvénykönyv mellett számos egyéb jogszabály is kitér a zálogjogra. Jellemzően valamilyen életviszonyt (szociális igazgatás, jövedéki igazgatás) rendező törvény speciális jogintézményeihez kapcsolódva.