A feltalálókat bemutató Álmok álmodói, világraszóló magyarok című kiállításon egyike volt azon keveseknek, akiket kortársaink közül mutattak be. Az impulzus vízköddel oltó készülék, a tűzoltó hab koncentrátum, a tartálytűzoltó berendezés és legújabban a menet nélküli stolica, csak néhány dr. Szőcs István nagyszámú találmánya közül.

 

A házukban felújítást végeztek, és dr. Szőcs István megfigyelte mennyire hosszadalmas és bonyolult a födémzsaluk alátámasztása. Addig törte a fejét, amíg kitalálta, hogyan lehet sokkal egyszerűbben beállítani megfelelő magasságúra a stolicákat. Az általában használt támaszok könnyen sérülnek – a csavarmenet szennyeződik a fröccsenő betontól, deformálódik, mert szekercével ütik. Az új találmány lényege a külső és belső csöveken lévő furatok lépcsőzetes osztása, így akár ±5 milliméterrel állítható a magasság. A feltaláló több gyártót is megkeresett, de teljes értetlenség fogadta, mindannyian elutasították, nem tartanak igényt az olcsóbb, egyszerűbb megoldásra. Az egyik zsalukölcsönző adta meg a magyarázatot. Szerinte az építőipar hagyománytisztelő, itt apáról fiúra száll, hogy kell a stolicát szerelni, nem veszik a fáradságot, hogy megtanulják az újat. "A régi és az új telephelyünkön rengeteget fogunk betonozni, és mi ezt fogjuk használni. És nagyon fogunk örülni, hogy milyen könnyű dolgozni vele" – mondta el a feltaláló. (Részletek a Stolica című írásunkban.)

A tűzoltás területén több jelentős találmánya született dr. Szőcs Istvánnak. A nyolcvanas években az első nagy sikerű találmánya a vízködös impulzusoltó berendezés volt. Ennek lényege, hogy rövid ideig nagy nyomáson vízködöt lövell ki a készülék. Kevés vízzel, nagy hatásfokkal, gyorsan lehet vele oltani. A következő jelentős állomás az instant tűzoltó hab. A tűzoltó habok nagyon jól oltják a tüzet, azonban körülményes az előállításuk, ha a tűz helyszínén készítik el. Az instant habot már előre összekeverik, és nagy nyomáson tárolják. Sokféle kiszerelésben használják: kézi berendezésben, tűzoltóautókban és tartálytüzek oltására is alkalmas. 

A kőolajat és származékait világszerte óriási tartályokban tárolják. Ahogy drágul a földterület, úgy nő ezek mérete, ma már gyakran 60 ezer köbmétereset is építenek. Hazánk legnagyobb tartálya 80 ezer köbméteres, de a világban vannak ennél nagyobbak is. Ezek gyakran nem egyedül, hanem többedmagukkal sorakoznak a telepeken. Ha egy tartály lángra kap, hamarosan ég a többi is. Az utóbbi idők legnagyobb ilyen katasztrófája a Londontól hatvan kilométerre fekvő Buncefield olajelosztó telepén történt. (Részletek a Buncefieldi ipari katasztrófa című írásunkban.) A tartálytüzek oltása a mai nemzetközi előírások alapján lehetetlen. Az összes nemzetközi szabvány alapja az NFPA 11 (National Fire Protection Association) ajánlás, amely meghatározza, hogy az oltáshoz percenként 4,1 liter haboldat szükséges a tartály folyadékfelületének minden négyzetméterére. Ez a 40 ezer köbméternél kisebb tartályokra még elég, de a gyakorlat bebizonyította, hogy ez alapján nem lehet eloltani a nagyobb tartálytüzeket. A tartályok kiégnek és a hő hatására összerogynak. Dr. Szőcs István tudományos kutatásai során jött rá, hogy elvi hiba van a szabványokban. Megállapította, minél nagyobb a tartály, annál nagyobb az a kritikus intenzitásérték, amely fölött kell az oltóhabot bejuttatni. Tehát a tartály méretétől függ, hogy mekkora habtakaró-vastagság kell a sikeres oltáshoz. A feltaláló kidolgozta egy új szabvány teljes műszaki követelményrendszerét. 

A nagyméretű tartályok oltására kifejlesztett automatikus oltóberendezés lényege, hogy a tartály peremén cső fut körbe, amelyen fúvókák vannak. Ezeken keresztül jut el az instant hab a tartály belső felületére. Minél nagyobb a tartály, annál sűrűbben helyezkednek el a fúvókák, és annál nagyobb intenzitással áramlik a hab. A lefolyó hab azonnal hűteni kezdi a tartály felületét, és egyenletesen haladva kezdi oltani a tüzet. Ha automatikus tűzérzékelővel látják el a berendezést, akkor akár egy perc alatt képes eloltani a tartálytüzet. Ezzel a megoldással nem ég ki tartály, megmarad a benne tárolt szénhidrogén, nem gyulladnak ki a környező tárolók, ráadásul a nagy mennyiségű égéstermék nem szennyezi a környezetet.

 

 

A kigyulladt olajkutak oltására is van módszere Szőcs Istvánnak. Ehhez két katonai kétéltű lánctalpas járműből alakított ki egy oltóközpontot. A hagyományos (amerikai stílusú) oltáshoz nagy mennyiségű vízre van szükség, ennek készletezése vesz el sok időt. Az IFEX (Impulse Fire Extinguishing) technológia száraz oltással fojtja el a tüzet. A két lánctalpas gép egyetlen lövéssel 3 tonna homokot lő a tűzfészekbe. A lángok azonnal elalszanak. A teljes technológiához tartozik még két gázturbinás fúvó is, amelyeknek feladata a visszahulló olajcseppek távolra fúvása az olajkút körül izzó földfelülettől, hogy a visszagyulladást megakadályozzák. Ha a kút környezete kihűlt, le lehet zárni a megsérült kútfejet.

Dr. Szőcs Istvánnak mindig vannak újabb és újabb ötletei. Amikor kitalál valamilyen új műszaki megoldást, és elkészíti a mintapéldányát, akkor a dolognak általában itt vége is szakad. Számára sokkal nagyobb feladat a találmányok értékesítése, mint a megalkotása. Bár az IFEX cégcsoport, többek között ezzel is foglalkozik, mégis nehéz például a tartálytűzoltó berendezések elterjesztése. Hazánkban már létezik ilyen készülék beépítve, ám külföldön a minősítések megszerzése nagyon költséges. Tárgyalások folynak közel-keleti, amerikai és FÁK-országokbeli szakemberekkel az ottani hasznosításra.