A Construma építőipar szakkiállítás adott otthont az V. Építésgazdasági Fórumnak. A konferencia résztvevői a gazdasági válság építőipari vonatkozásairól és a lehetséges kiútról tanácskoztak.

 

Rendhagyóan kezdődött a rendezvény, az előadások előtt nyílt levelet olvasott fel Széman György a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség alelnöke. Ebben a szakma nevében arra kérte az országgyűlési képviselőket, hogy haladéktalanul tűzzék napirendre az építőipari válságkezelésről szóló határozati javaslatot. Ennek tervezetével egyetértenek az illetékes szakminisztériumok, a szakmai szervezetek és a parlamenti pártok is. Hangsúlyozta, hogy az építőipari válságból kiutat jelentene, ha az országgyűlési határozatban foglaltakat mielőbb végrehajtanák. A kormány képviseletében jelen lévő dr. Fegyverneky Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) főosztályvezetője, országos főépítész kedvezően ítélte meg, hogy a határozat ötpárti egyetértéssel jött létre. A körvonalazódó megegyezés nyomán már megkezdődtek a jogalkotással kapcsolatos egyeztetések. Fegyverneky az ágazatot sújtó tényezők közül kiemelte a csökkenő megrendeléseket, a nehezedő hitelfeltételeket, valamint az ágazati rend hiányát. Szerinte optimizmusra ad okot, hogy uniós forrásból mintegy 600 építési projekt indul el hamarosan. A következő másfél évben 1800 milliárd forint jut beruházásokra. A krízis áthidalásában segíthet a kis- és középvállalkozások támogatására szánt 1400 milliárd forintos válságkezelési csomag. Így akár 80 százalékos állami garanciával is felvehetők kedvezményes kamatozású hitelek. Fegyverneky Sándor arra is emlékeztetett, hogy az OTP és az FHB azzal a feltétellel kapott a közelmúltban állami forrást, hogy annak egy részét a vállalati, illetve lakossági hitelkihelyezésre kell fordítaniuk. Az ágazatot érintő jogszabályváltozások kapcsán megjegyezte, hogy az építési törvény segíthet a szektor széttagoltságán, de szerinte szükség volna az egységes miniszteri felügyeletre is. A jelenlevőket a Colliers Ingatlanfejlesztő tanulmányával biztatta. Ez azt jósolja, hogy a válságot követően a külföldi ingatlanberuházók számára ismét felértékelődhet Magyarország, mivel itt kedvező az infrastruktúra, és szakképzett munkaerőben sincs hiány. (A témához kapcsolódó írásunk a 18. oldalon, Krízis és kiutak.)

A hozzászólásokból kitűnt, hogy az építőipar nem csupán a gazdasági és pénzügyi világválság miatt került padlóra. A gondok már évekkel korábban jelentkeztek az ágazatban. Tolnay Tibor, a Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója, valamint Fehér László, a Hídépítő Zrt. Vezérigazgatója is hangsúlyozta: azonnali, gyors intézkedésekre van szükség, ezek nélkül ugyanis további leépítések várhatók. Kató Aladár, a Tondach Magyarország Zrt. vezérigazgatója szerint a tégla- és cserépgyártó cégek is nehéz helyzetbe kerültek. Az év első három hónapjában mintegy ötvenszázalékos forgalom-visszaesést regisztráltak − sok cégnél eladatlan készletek halmozódtak fel. Kató úgy látja, hogy a beharangozott uniós források sem mindenkin segítenek, hiszen az EU-s pénzeket nem lehet lakásépítésre fordítani. Márpedig az építőanyag-gyártókat leginkább a lakásépítés drasztikus visszaesése sújtja. Ugyanakkor a szociális- és bérlakásépítési program beindulása valódi kitörési pont lehetne, illetve azért lobbiznak, hogy csökkenjen az építőanyagok áfája, de ezek a törekvések eddig nem jártak sikerrel. Pataki Mátyás, a Lambda System ügyvezető igazgatója szerint az építőanyagkereskedők is érzik, hogy milyen katasztrofális helyzet uralkodik az építőiparban. A zuhanó forgalom miatt sokan keresik az olcsóbb megoldásokat, egyre inkább elharapózik a számla nélküli értékesítés, az rossz minőségű termékek forgalmazása. Növekszik a nem fizető vevők száma, sőt az építőanyag-kereskedőknél is megjelennek a trükkös csalók, akik életvitelszerű adósok – az ügyvezető megfogalmazása szerint. A kereskedők tapasztalatai szerint rengeteg 3–10 főt foglalkoztató kis építőipari cég tevékenykedik a piacon, amelyek forráshiányosak, hitelképességük a nullával egyenlő és a vállalkozási ismeretek sem az erősségük. Ezek elsősorban alvállalkozóként jutnak megrendelésekhez, és teljesen kiszolgáltatottak a generálkivitelezőknek. Ráadásul a jogi eljárások az adósoknak jelentenek menedéket.

A tapasztalatok szerint egy-egy követelésrendezési eljárás 2–5 évig is eltart, megfigyelhető, hogy a bíróságok sok esetben bizonytalanok, nehezen hoznak döntést, s a végrehajtás is 1–1,5 évet vehet igénybe. Esetleges cégfelszámolásból pedig szinte egyáltalán nem jutnak pénzhez a hitelező kereskedők. Csider László, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője is megerősítette, hogy a lakáspiacon idén csökkenő kereslettel kell számolni. A korábbi évekhez képest 2009-ben jóval kevesebb új otthon épül. Sok az eladatlan lakás a piacon, ugyanakkor egyre több a "bedőlő" lakáshitel. Csider László szerint 2000 és 2008 között nőtt a lakásépítések állami támogatása, viszont kérdéses, hogy a sok visszaélés miatt mennyire volt hatékony ez a dotáció. A főosztályvezető szerint az építőipar számára a felújítás, illetve a bérlakásprogram jelenthet kitörési pontot. Csak a panelprogram mintegy 90–100 milliárd forint értékű építési munkát jelenthet a vállalkozásoknak. Az állam által támogatott bérlakás-építési program viszont nem feltétlenül csak építkezésről szólna. A minisztérium elképzelése szerint abba bele kell vonni az üresen álló használt lakásokat és az önkormányzatok által épített új lakásokat is. Ez utóbbiak támogatására 5–10 milliárd forint áll rendelkezésre, amit pályázati úton lehet elnyerni.

Dr. Fórián István, az ITDH Hungary Zrt. stratégiai és hálózati igazgatója elismerte, hogy mostanság kevesebb külföldi befektetés érkezik Magyarországra, mint a válságot megelőző tizenöt évben. A külföldi vállalatok jelenleg főleg szolgáltatóközpontok fejlesztésében gondolkodnak, és ez nem hoz számottevő megrendelést az építőiparnak. Az ITDH szerint a magyar cégeknek lenne mit keresniük a környező országokban, az ott megjelenő építőipari pályázatokon érdemes részt venniük, mert ez reális piacbővítési lehetőség. Major Zsuzsa, az Eximbank Zrt. igazgatója, valamint Szakács Tibor, a Mehib Zrt. Vezérigazgatója is úgy látja, hogy a szűkülő magyar piacról ki kell lépni. Vannak hazai vállalkozások, amelyek sikeresek a környező országokban. A külpiaci projektek finanszírozásához ezek a pénzintézetek segítséget nyújthatnak, így érdemes számba venni ezt a lehetőséget is. Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy léteznek kedvező kamatozású hitelek, érdemes tájékozódni az MFB-nél. De elsősorban azon vállalkozások számíthatnak banki erőforrásra, amelyek 15–20 százalék saját forrással is rendelkeznek a tervezett projekthez. Az V. Építésgazdasági Fórumot dr. Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára zárta, aki elmondta, hogy a parlament gazdasági bizottsága több munkacsoportot is felállított az országgyűlési határozat végrehajtására. Az államtitkár szerint kormányrendelettel lehetne szabályozni a tisztességtelen piaci magatartást és újra kellene gondolni a közbeszerzési eljárásokat is, mert most sokszor olyanok nyernek, akik irreális árakat kínálnak. Szükség lehet a fedezetkezelő rendszer bevezetésére is, amely biztosítékot jelentene az építtetőknek, megrendelőknek és kivitelezőknek is.