Az idei Construmán az Épületgépészek Napja számos szakmai érdekességgel várta az érdeklődőket. Információk hangoztak el az épületgépészet újdonságairól, az energiaellátás kérdéseiről, a megújuló energiáról. Szó esett a stratégiai lehetőségekről, valamint nemzetközi tapasztalatokról.

 

A szakmai rendezvényen számos kérdést jártak körbe az előadók. Átfogó kép rajzolódott ki a valóságról, a minőségi problémákról, a jövő kihívásairól. A piaci kilátások mellett többen kiemelték az energiatakarékosság fontosságát. Ezzel kapcsolatban nagyszámú műszaki megoldással is megismerkedhettek konferencia résztvevői. 

Az építőipart érintő hatósági ellen őrzésekről, a feltárt hiányosságokról Wittich Tamás, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója beszélt. A tavaly végzett 900 ellenőrzés 49 százalékában találtak kifogásolnivalót munkatársai. Bár az utóbbi évekhez képest ez jobb arány, mégis nagyon magas ez a szám. Ugyanakkor biztató, hogy bár 2008-ban az ellenőrök a fogyasztókra veszélyes termékek közül 195-öt vontak ki a forgalomból, azonban ezek között nem volt egyetlen építőipari termék sem. A főigazgató szerint érezhető a tudatosabb fogyasztói magatartás, egyre többen ragaszkodnak a minőséghez. Ez egyebek mellett azzal jár, hogy megkövetelik az egyes termékek megfelelőségi igazolását. Az építőipari termékek vizsgálata során a Fogyasztóvédelmi Hatóság éppen ennek az igazolásnak a meglétét, az eredetiség igazolását, az ár feltüntetését vizsgálta, illetve ellenőrizte, hogy megtalálható-e a kereskedelmi egység működési engedélye az üzletben, valamint a forgalmazás körülményei az előírásoknak megfelelnek-e. Tavaly kiemelt figyelmet fordítottak az ellenőrök a parkettára, a PVC-re és a laminált padlóra. E tekintetben a fogyasztóvédelmi bírságok száma megkétszereződött. De hasonlóan rossz tapasztalataik voltak a tetőfedő anyagok terén is. A kereskedők ellenőrzése során szép számmal akadtak olyan hiányosságokra, amelyek a vásárlók megkárosítását, a bizonylati fegyelem megsértését jelentették. Ez év szeptemberétől a hőszigetelő és a tetőfedő anyagok kiemelt vizsgálatára számíthatnak az építőanyagforgalmazók.

Állami lakásfelújítási programok nyolc éve zajlanak. Ilyen formában eddig kétszázezernél is több otthon energiatakarékos átalakítása fejeződött be. 2006-ig 35 milliárd forint támogatás jutott el az igénylőkhöz. Ebből főként a fűtési rendszereket korszerűsítették, a nyílászárókat, szigetelést cserélték ki, a homlokzatot újították fel. Sok helyütt a gépészeti rendszert modernizálták – tájékoztatta a jelen lévő szakembereket Csider László, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Ott, ahol a felújítás teljes körű – ami a nyílászárók cseréjét, a gépészeti felújítást, a fűtéskorszerűsítést és a homlokzati szigetelést együttesen jelenti – 50 százalékos energiamegtakarítás érhető el. A 2008-ban meghirdetett pályázatokra összesen 30 milliárd forint értékben érkezett igény a lakosságtól. Legalább ennyire népszerű a tavaly indított ÖkoProgram, amelyre a pályázatokat július 30-ig várja a kiíró.

Sokrétű energiamegtakarítási programot javasol a Magyar Ajtó-Ablak Egyesület. Prohászka Rajmund, a szervezet elnöke szerint nem csak a panelépületek nyílászáróit lenne fontos kicserélni. Legalább ennyire sürgető a más típusú, elavult lakásállomány ajtó- és ablakcseréje is. Az ország energiafelhasználása 70 százalékkal haladja meg az uniós átlagot, ez jelentős hányadban a lakások elavult szigetelésének köszönhető. Az egyesület elnöke a panelprogram felgyorsítását szorgalmazza. Szerinte a most erre fordított 70–80 milliárd forint helyett 300–350 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy 2020-ra az unió által előírt szén-dioxid-kibocsátás csökkentését elérjük. Számításai szerint az elavult nyílászárók teljes körű felújítása, cseréje esetén 30 százalékos megtakarítás lenne elérhető. Prohászka Rajmund javaslatai között szerepel a Zöld Nyílászáró Program. A hazai ajtó-ablak gyártás a világ legkorszerűbb iparaival vetekszik, kapacitása könnyedén kiszolgálná a felmerülő igényeket. A nyílászárók cseréje egyúttal 15 milliárdos injekciót jelentene az építőiparnak.

A 2008 októberében Olaszországban rendezett Építészeti Világkongresszuson a polémia a fenntartható építészeti környezet, az energiatudatos építkezés körül forgott. A torinói rendezvény résztvevői kiáltványt tettek közzé, ebben egyértelműen a változás igénye fogalmazódik meg: új fejlődési modellre van szükség, amely a jelenkori fogyasztói társadalom helyére léphet. Ezt a nyilatkozatot Szekér László, a Magyar Építőművész Szövetség képviseletében ismertette a hazai kollégákkal. Ma még a legtöbb ház hagyományos technológiával épül, ezek falják az energiát, ráadásul az építőipar maga is jelentős energiafogyasztó. Ezért olyan építészetre van szükség, amely a természet része, erősíti és védi a környezetet, esztétikai, értékteremtő – fogalmazott az építészmérnök. Törekedni kell a megújuló energiaforrások kiaknázására és fejlesztésére, a hulladékok újrahasznosítására, a környezetszennyezés csökkentésére és ellenőrzésére. Az építőművészeket tömörítő szövetség a maga eszközeivel szeretné elérni, hogy a nemzeti stratégiában a hosszú távú gondolkodás nyerjen teret. Azaz újfajta minősítési, oktatási, támogatási rendszerre lenne igény, valamint szükséges volna a meglévő zöldkártya tanúsítvány megújítása, továbbfejlesztése is. Szekér László – a hazánkban elsőként megépült és hivatalosan is passzívház minősítést kapott családi ház tervezőjeként – elmondta az energiatakarékos építészettel kapcsolatos tapasztalatait, és szólt a passzívház építésének szigorú szabályairól. Ellenben megemlítette, hogy épülnek már olyan házak is, amelyek a zéró széndioxid- kibocsátású építészetet követik. Ezek a minimálisan szükséges energiát is megújuló forrásból állítják elő. Ez lenne az a távlati cél, amelyet az építészeknek és a felelős államoknak is maguk elé kell tűzniük. 

A konferencia különböző vállalkozások energiatudatos tevékenységeinek, termékeinek bemutatásával folytatódott. Elsőként az ablaküveg napvédelmével foglalkozó Guardian Magyarország Kft. munkatársa, Kovács Tamás kapott szót. A hőszigetelés fontosságára 1973-ban az első olajválság irányította rá a figyelmet, és azóta is időszerű a téma. Legújabb fejlesztésük, a LowE bevonat alacsony hőátbocsátási felületet jelöl. Mint mondta, a kifejlesztett üvegbevonat rendkívüli hővédő tulajdonságú, a hő felét kívül tartja. A leghatékonyabb, leggyorsabban megtérülő eszköz a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére a hőszigetelés. Ezt már Lestyán Mária, a Magyar Üvegipari Szövetség (MÜSZ) Szálas szigetelőanyag Tagozatának vezetője mondta. Az épületek a legnagyobb energiafelhasználók és szén-dioxid-kibocsátók, amelynek 41 százalékáért felelősek. Ennek 90 százaléka megtakarítható lenne, ha megfelelő, korszerű szigetelőanyagokat használnának az új épületekben, illetve folytatnák a régiek felújításait. Az energiatudatos építészetnek nemcsak az évről évre épülő több tízezer lakásra kellene gondolnia, hanem a már meglévő, több mint 2 millió elavult technológiájúra is. A hőszigeteléssel elérhető fűtésiköltség-csökkenés megtérül, de a lakosságnak azzal is érdemes számolnia, hogy ha az építmények állagmegóvásával együtt a hőszigetelést is elvégzik, nagyobb energiahatékonyságot érhetnek el. Ha az Európai Unióban nem erőműfejlesztésekbe ruháznának be, hanem energiatakarékos épületrekonstrukcióra fordítanák az erőforrásokat, akkor 460 millió tonnával csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás. Uniós szinten ez önmagában is 500 ezer munkahelyet jelentene – mondta el Lestyán Mária.

A hazai homlokzatokra vonatkozó hőszigetelési szabvány megváltoztatását sürgette a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag-gyártók Egyesületének elnöke. Mint azt Kecső Zoltán elmondta, a magyarországi lakásállomány homlokzati hőátbocsátási átlaga az 1970-es évekbeli uniós átlagnak felel meg. A baj az, hogy a most épülő új házakkal sem javul a helyzet, még mindig 15 évvel vagyunk lemaradva. A falszerkezetek hőszigetelésére vonatkozóan ma érvényes magyar szabványoknál Szlovákiában és Romániában is jobb elő írások vannak. Csupán, ha 10 centiméterrel növelnénk a homlokzati hőszigetelés vastagságát, 77 százalékos

energiamegtakarítást érhetnénk el. Ehhez képest még akár 20 százalékkal is nagyobb megtakarítás érhető el, ha az új fejlesztésű, szürke színű EPS polisztirol táblákat használják.

A Tegola Hungária Ungarese Kft. 30 éve foglalkozik bitumenes zsindely gyártásával. A cég a napenergia felhasználására olyan, elektromos áramot termelő tetőhéjanyagot fejlesztett, amely bármilyen típusú tetőn elhelyezhető – mondta Méri Tamás. A fejlesztés széles tartományból veszi fel a fényenergiát, könnyű, ívesen is alkalmazható, és nem utolsósorban járható felületet képez, amely beleilleszkedik a zsindelytetőbe.