Jobb vigyázni, de ha megtörtént a baj, akkor tudjuk, mit kell tenni. Az üzemi baleset azon túl, hogy egészségkárosodást okozhat, még sokba is kerülhet. Rossz esetben a figyelmetlenség súlyos anyagi teherrel jár mind a munkavállaló, mind a munkaadó esetében.

A kártérítési felelősségre vonatkozó szabályokat a polgári törvénykönyvben és a Munka törvénykönyvében találjuk. A munkáltató objektív felelősséggel tartozik a munkavállalót ért károk megtérítését illetően. Ez azt jelenti, hogy kártérítési felelőssége akkor is fennáll, ha a baleset bekövetkeztében nem hibás. Ez alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. További kitétel, hogy a legfeljebb tíz főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató a munkavállalónak okozott kárért vétkessége esetén felel. Ilyen esetben, ha a munkáltató vétkes, csak akkor felel a munkavállalónak okozott kárért. A kártérítési igény benyújtására a sérültet a káreseményt követő 15 napon belül fel kell hívni, és a benyújtott kárigényre indokolt, érdemi választ kell adni. A kártérítési igény kiterjedhet a munkavállaló elmaradt jövedelmére, dologi kárára, a balesettel kapcsolatos indokolt költségek és a nem vagyoni kár megtérítésére. Nemrég találkoztam egy esettel, ahol a bíróság összességében 9 millió forint vagyoni és nem vagyoni kártérítést ítélt meg egy anyagmozgatás közben megsérült dolgozónak. Ekkora kártérítési összeg egy kisebb vállalkozást akár teljesen tönkre is tehet.

A baleset okozta egészségkárosodás, keresőképtelenség anyagi terhét, a keresőképes állapot helyreállításának költségét részben a társadalombiztosítás viseli. Az üzemi baleset, foglalkozási baleset kapcsán nyújtott ellátások különleges helyet foglalnak el a társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatások körében. Kezdjük mindjárt a baleseti táppénzzel, amelynek mértéke a keresőképtelenséget megelőző hónapra kifizetett jövedelem napi átlagának 100 százaléka, szemben az egyéb jogon járó ellátás esetén fizetett 60–70 százalékkal. További előny, hogy a baleseti táppénzre való jogosultság hosszának megállapításakor nem kell figyelembe venni az előzetes biztosítási idő tartamát, illetve az egyéb címen már igénybe vett ellátások idejét. A baleseti táppénz – az előzményektől függetlenül – egy évig adható, és indokolt esetben további egy évvel meghosszabbítható. Ha a foglalkoztatott munkaképessége üzemi baleset következtében tizennégy százalékot meghaladó mértékben csökkent, de nem éri el a baleseti rokkantsági nyugdíj-, illetve a rehabilitációs járadékjogosultsághoz szükséges mértéket (50–79 százalék), akkor baleseti járadék illeti meg. A járadék összege a munkaképesség csökkenésének fokához igazodik. Amennyiben a munkaképesség-csökkenés eléri a rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz szükséges mértéket, baleseti nyugellátásra lesz jogosult (halála esetén a hozzátartozók kapják ezt). Miért fontos ezekről az ellátásokról beszélnünk, ha azokat a társadalombiztosítás folyósítja? Az egészségbiztosításról szóló törvény szerint, aki az ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, munkaképesség-csökkenéséért vagy haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást olyan mértékben megtéríteni, amilyen mértékben felelőssége megállapítható. Ez esetenként nagyon súlyos terhet ró a munkáltatóra. Saját gyakorlatomban is több olyan esettel találkoztam, ahol a baleseti táppénz folyósításának időtartama az egy évet is meghaladta. Ennek megtérítése komoly költséget jelenthet. 

Fentieket olvasva látható, hogy az üzemi balesethez kapcsolódó kárfelelősség részben objektív, részben vétkességen alapul. A vétkesség tisztázása azért fontos, mert a közrehatás aránya határozza meg, hogy a társadalombiztosítás milyen mértékben állja a kifizetett baleseti ellátásokat. A közrehatás mértékének megállapítását segíti a munkabaleset szakszerű kivizsgálása. A keresőképtelenség, maradandó egészségkárosodás vagy haláleset hatalmas erkölcsi kár – a büntetőjogi felelősségről nem is beszélve. Az üzemi baleset súlyos megtérítési vagy kártérítési kötelezettséget vonhat magával, amely tönkretehet egy egyébként jól működő kis- vagy közepes vállalkozást. Amennyiben bekövetkezett a baj, és kártérítést kell fizetni, hosszas perlekedés helyett célszerű a békés megegyezés. Ha a viszont időközben elmérgesedett a viszony, inkább vegyük igénybe pártatlan közvetítő segítségét.