A Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ) a legnagyobb hazai önkéntes tagságú, alulról építkező épületgépész egyesület. Nem törekednek domináns szerepre, céljuk, hogy a többi szakmai szervezetettel együttműködjenek. A szövetség tevékenységéről és terveiről beszélgettünk Golyán Lászlóval, a MÉGSZ elnökével.

 

 

GOLYÁN LÁSZLÓ – Az építőiparban hozzávetőleg tízezer olyan vállalkozás működik, amely valamilyen módon kötődik az épületgépészethez. A mi szövetségünkhöz a csőszereléssel, víz-, gáz-, fűtésszereléssel, megújulóenergiával, légtechnikai és klímaszereléssel, valamint az ezekhez kapcsolható szervizmunkákkal foglalkozó cégek, vállalkozók, magánemberek és iskolák kapcsolódnak.

G. L. – A MÉGSZ a legnagyobb hazai önkéntes tagságú épületgépész egyesület. Tavaly 620 tagunk volt – és hozzáteszem, újabb tagtoborzás előtt állunk –, ezenkívül közel negyven pártoló tag támogatja a munkánkat. A szervezetet megyei és fővárosi csoportok, hét szekció és két intézet alkotja. Sokatmondó, hogy nyolc állandó munkatárs szervezi a szövetség szolgáltatásait és az érdekvédelmi munkát.

G. L. – A szövetségek elvben egyenrangúak, különbség közöttük a feladatok, a megoldandó problémák, a lobbimunka, és talán a tagtoborzás megközelítésében kereshető. Igaz, olyan előfordul, hogy az egyik szervezet tagja egy másik szervezetnek. Ésszerű határokon belül persze létezik némi rivalizálás, ami a szakma tagoltságából is következik. De a jelenlegi folyamatok az összefogás irányába mutatnak. A MÉGSZ célja, hogy az épületgépészettel határos, rokon szakmákat képviselő szervezetekkel tovább javuljon a párbeszéd, az együttműködés.

G. L. – A tevékenységünk hatékony, úgy is fogalmazhatnék, hogy a dolgok ésszerűen, a saját törvényeik szerint működnek. A MÉGSZ egyik legszembetűnőbb sajátossága, hogy alulról építkezik. A nagy létszámú tagság súlyt ad a szervezetünknek, élenjárunk a szakmai érdekvédelemben és aktívan közreműködünk a műszaki szabályalkotásban is. Így meghatározó a szavunk a GMBSZ (Gáz Műszaki-Biztonsági Szabályzat) szerkesztőbizottságban. Együttműködünk a Magyar Energiahivatallal a gáz műszaki-biztonsági felülvizsgálat tartalmának megalkotásában. Kezdeményeztük az OTÉK módosítását, jelen vagyunk a kéményseprő tevékenység szabályozásával foglakozó civil egyeztető fórumon. Nemcsak lobbizunk az oktatási kötelezettségek racionalizálásáért, modernizálásáért, hanem oktatási intézetet is működtetünk, amelynek feladata a professzionális szakmai továbbképzés biztosítása. Emellett a szövetség egy minőségfejlesztéssel foglalkozó intézet munkáját is irányítja.

G. L. – Nem, ahogy említettem, heterogén szakmáról van szó, amelyben nem vágyunk vezető, koordináló szerepre. Lehetőség szerint egyeztetni szeretnénk a többi működő szervezettel a szakma előtt álló feladatokról. Nyitottak vagyunk közös szakmai programok kialakítására, fórumok szervezésére. De lehetőséget látunk a közös tervezésre és az ésszerű munkamegosztásra is. Meggyőződésem, hogy az egyeztetés, az összefogás javítja az érdekvédelmi munkát is. Mindamellett nem térünk ki a felelősség elől sem. Továbbra is meghatározó hatást akarunk gyakorolni a szakmában végbemenő folyamatokra. De ez nem zárja ki az ésszerű együttműködést, a konszenzuskeresést. Így nagyobb eséllyel tudjuk lebontani a szakma előtt álló akadályokat. Ez indokolta, hogy átgondoltuk a szakmai együttműködés alapjait.

G. L. – A legfontosabb, hogy a szakma egy! Azaz az egységre való törekvés határozza meg minden tevékenységünket. Legalább ennyire fontos a korszerű szakmaszemlélet, ami azt jelenti, hogy az elméleti ismereteket, az információkat minél gyorsabban a gyakorlatban is alkalmazni kell. A harmadik alapelvet már részleteztük: horizontális, a teljes egyenjogúságon alapuló együttműködésben gondolkozunk a szakma minden szereplőjével. Mindezeket az elveket érthetően deklaráltuk. Azért, hogy a fenti, alapvető szempontokat kifelé is hangsúlyozzuk, díjat alapítottunk. Olyan ember emlékére, aki életében ezen alapgondolatokat képviselte. Az alapító okirat szerint a Meszlényi Zoltán- díjat olyan személy vagy szervezet kaphatja, aki vagy amely kimagasló szakmai tevékenységet végzett. Jelentős érdemei vannak az épületgépészeti ismeretek alkalmazásában, átadásában. Munkáját átfogó szemlélettel végezte, segítette a szakma fejlődését, belső harmóniájának megteremtését és megőrzését. A díjat idén januárban adtuk át először. Az elismerést első alkalommal dr. Bánhidi László, a Budapesti Műszaki Egyetem professzor emeritusa, Rácz László, a szegedi Móra Ferenc Szakközépiskola mérnöktanára, valamint Szabó András székesfehérvári fűtésszerelő kapta meg.

G. L. – Összességében a szakmai hátország és az optimális működés megteremtése a fő feladat. Tanfolyamainkon, rendezvényeinken és kiadványainkon keresztül át kell adnunk a fejlődés szempontjából fontos információkat, folyamatosan tájékoztatást kell adnunk az Európai Unióban érvényes trendekről. Az így megszerezhető tudással, jogosultságokkal érvényesülhetnek a kollégák. Erősíteni kell a szakmai csoportok, klubok és hálózatok munkáját. Valamint oktatási, minőségirányítási, innovációs és szakmafejlesztési projekteket kell szervezni. Így tehetjük versenyképesebbé tagjainkat. Minősítéseket, védjegyeket alapítunk, sokat teszünk a szakmai kultúra és minőségi szemlélet fejlesztéséért, és az ennek megfelelő viselkedés, hozzáállás kialakításáért. Ezt nem csak tagjaink körében tesszük, ha lehetőség nyílik rá, akkor az egész épületgépész szakmát képviseljük. De ugyanilyen fontos a szemléletformálás a környezetvédelem, és jelen viszonyok között a működés minőségének fenntartása. Épp ezért népszerűsítjük a környezetkímélő műszaki tartalmakat.

G. L. – Természetesen tudjuk, hogy nem elég a "helyes irányt" kijelölni. Még az út elején járunk. De a már részletezett klasszikus érdekvédelmi tevékenységünk mellett komoly gyakorlati eredményeink is vannak. Épületgépészeti konferenciákat szervezünk – a legutóbbi április elején zajlott a Hungarotherm szakkiállítás keretében. Ezen időszerű témákkal foglalkoztunk, az előadásokon kívül az európai épületgépészet jövőjéről is tájékozódhattak a résztvevők. A piac nagy szereplőivel is együttműködünk (ezek egyébként legtöbbször pártoló tagjaink). Az ő közreműködésükkel országszerte képzési programokat szervezünk, ezeken tavaly összesen négyezernél is több épületgépészeti vállalkozás jelent meg. Az ismeretközvetítés másik fontos módja a hírlevél, amelyből tagjaink számára kétfélét is megjelentetünk, jogi és pályázati témakörökben. Partnereinket szakmai sajtótermékekkel látjuk el, és részt veszünk szakkönyvek előkészítésében is. A piacinál kedvezőbb árú tanfolyamokat szervezünk, amelyeken tagjainkat az ISO-tanúsítás megszerzésére készítjük fel. Jelentős támogatási összeget nyertünk a Dél-dunántúli Épületgépészeti Energiahatékonysági Klaszter megvalósítására, amelynek célja a piac szereplők felkészítése a fűtéskorszerűsítésre, az ehhez tartozó képzés és marketingmunka megszervezése.