Környezetbarát építőanyagok

	Keresés	Terjesztés	Kezdőlapnak
	Kapcsolat	Médiaajánló	Lapszámok

2009. március

2009. április 17. péntek, 10:26

A magyar építkezők körében népszerűek a természetes alapanyagból előállított építőanyagok, de a válság ezt az ágazatot is elérte. Az építőanyag-gyártók kapacitásaik jó részét jelenleg nem tudják kihasználni, és a kormánytól gazdaságélénkítő intézkedéseket várnak.

A háztartások energiafelhasználása a nemzeti energiafelhasználás 40–50 százalékát teszi ki. Azzal is jelentős mennyiségű energiát lehet megtakarítani – csökkentve a káros szén-dioxid-kibocsátást –, ha az épületek tervezésekor, kivitelezésekor a szakemberek ügyelnek arra, hogy olyan környezetbarát anyagokat használjanak fel, amelyek révén optimalizálni lehet az energiafelhasználást. Az idén életbe lépett energetikai tanúsítvány is hozzájárulhat, hogy az építtetők és építők jelentőségének megfelelően kezeljék az energiahatékonyságot.

Meghatározás

Azok az anyagok nevezhetők környezetbarátnak, amelyek teljes életciklusuk alatt (bányászat, előállítás, beépítés, használat, bontás) nem bocsátanak ki az emberre és a természetre nézve káros anyagokat, és használat után a természet körfolyamatába rövid idő alatt visszaforgathatók. A természetben előforduló, évezredek óta használt hagyományos építőanyagok mindegyike kielégíti a környezetbarát anyagok ismérveit. Ugyanakkor természetes építőanyagból nem feltétlenül építhető környezetbarát ház. Gondoljunk csak arra, hogy egy kőből épült ház fűtéséhez mennyi energiát kellene elhasználni. Fontos szempont, hogy az épületszerkezetek energetikai jellemzői minél kedvezőbbek legyenek, hiszen a nem megfelelő hővédelmi funkcióval épített házak közvetetten negatív hatással vannak a környezetre. Az építési anyagok élettani szerepekre gyakorolt hatása – károsanyag-kibocsátás, páragazdálkodás – is jelentős.

Válságtünetek

Kató Aladár, a Tondach Magyarország Zrt. vezérigazgatója, aki a Magyar Téglás Szövetség elnöki posztját is betölti, kiemelte, hogy Magyarországon a kerámia alapú, természetes építőanyagoknak (tégla, cserép) nagy hagyományai vannak, és őrzik piacvezető helyüket. Az építkezők nem véletlenül választják ezeket, hiszen a kerámiát természetes alapanyagokból, agyagból és vízből állítják elő, levegő és tűz felhasználásával. Környezeti terhelése kedvező, mivel a kerámia alapanyagok kitermelése, feldolgozása, lebontása sem káros az élőlények egészségére és környezetére. A vezérigazgató hozzátette, igaz, hogy a tégla és cserép égetésekor szén-dioxid kerül a levegőbe, ám a magyarországi gyártók igyekeznek olyan korszerű technológiát alkalmazni, hogy annak mértéke minimális legyen. Ugyanakkor a kerámia alapú építőanyagok jó hőtároló és hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkeznek, így az ilyen típusú anyagokkal készült épületek energiafelhasználása kedvezőbb. A falak jó hőszigetelő képessége ugyanis önmagában még nem biztosítja az épületek gazdaságos hővédelmét. A téglafalak lassan melegszenek fel és hűlnek le, ezzel nagymértékben csökkentik a napi hőingadozást, ami különösen a nyári és az átmeneti időszakban leszállítja az épület energiaszükségletét. Fontos szempont, hogy a tégla és cserép a legtartósabb építőanyagok közé tartozik, és a lélegző, porózus szerkezet segít a természetes klíma kialakításában, ami jó közérzetet biztosít a bent lakóknak. Kedvező, hogy a tégla jó hangszigetelő, páraáteresztő, nedvességre nem érzékeny, könnyen beépíthető, UV- és fagyálló, sőt esztétikus is. A kerámia alapanyagból készült házak hosszú távon is környezetbarát, és energiatakarékos épületek. A vásárlók többsége szívesen választja a természetes építőanyagokat, a gond sokkal inkább az, hogy a hitelválság miatt egyre kevesebben tudnak és mernek belevágni egy építkezésbe. „A gazdasági és pénzügyi válság már az építőanyag-gyártó iparba is begyűrűzött, és a fizetőképes kereslet csökkenése miatt a cégek jelenleg csak kapacitásaik egy részét tudják kihasználni” – szögezte le Kató Aladár. Hozzátette, hogy a tőke- és hitelhiány miatt válságba került, közvetve egymillió embernek megélhetést nyújtó építőipar önerőből nem tud kilábalni a válságból, ahhoz kormányzati segítségre – uniós pályázati pénzekhez való gyorsabb hozzájutás, garanciavállalás – is szükség lenne. Egyelőre az építőanyag-gyártók sem tudják, mikor kerül újra „egyenesbe” a piac, az várható, hogy a tőkeerős külföldi háttérrel rendelkező vállalkozások jobban el tudják majd viselni az átmeneti veszteségeket.

Termékfejlesztés

Rajki Diana, a Wienerberger Téglaipari Zrt. marketingvezetője is hangsúlyozta, hogy Magyarországon a tégla hagyományosan a népszerű építőanyagok közé tartozik, hiszen hőszigetelő és hőtartó képessége kiváló, és alkalmazásával a lakóházak energiatakarékosan üzemeltethetők. A magyarországi éghajlat (hideg tél és meleg nyár), valamint az agyagbányák megléte kedvezett elterjedésének. A Wienerberger közel két évtizede meghatározó szereplője a magyar építőanyagpiacnak. A társaság a téglaértékesítésben vezető pozíciót foglal el, kiemelten kezeli az innovációt, és az elmúlt két évben is új termékekkel jelent meg a hazai piacon. Az építkezők 2006 áprilisában ismerkedhettek meg a Porotherm HS 38 és 44-es téglával, amelyek – mivel a falazóelemekben az üregsorok számát megnövelték, optimalizálták – még jobb hőszigetelő képességgel rendelkeznek. 2007-ben dobta piacra a cég a Porotherm Profi termékcsaládot, amely a tégla égetését követő csiszolásnak köszönhetően milliméterpontos. Jó hőszigetelő, és mindössze 1 mm-es habarcsfugával esztétikus falazat építhető belőle. Kedvező, hogy a falazás ideje is jelentősen csökken. A kivitelezéshez speciális szaktudás szükséges, és a cég a kivitelezői háttér megteremtésén is dolgozik. A technológia egyébként Németországban és Ausztriában már több évtizede ismert. A marketingvezető hozzátette, várható, hogy Magyarországon is polarizálódik a piac, és azok a vásárlók, akik hosszú távon gondolkodnak, elsősorban a magasabb minőségű terméket veszik meg, amíg a kényszerből építkezők esetleg csak az építőanyagok ára szerint válogatnak. A tőkeerős háttérrel rendelkező Wienerberger is megérzi, hogy a hitelezési gondok miatt kevesebben tudnak építkezni. Ennek jele, hogy a cég az elmúlt nyáron két magyarországi gyárát bezárta, és a meglévő tizenegy üzem közül az év első két hónapjában csak három termel. A többi nyolcban egyelőre karbantartási munkákat végeznek, és ezekben a gyárakban március–áprilisban indulhat újra a termelés. Egyelőre nem tudni, a gyárak kapacitásuk hány százalékát lesznek képesek kihasználni. A marketingvezető úgy fogalmazott, hogy a cég igyekszik kihasználni az exportlehetőségeket is, de fő törekvésük az, hogy a magyar piacot lássák el téglával. Hangsúlyozta, hogy a szakma rövid távon is olyan intézkedéseket vár a kormányzattól, amely segít abban, hogy az építő- és építőanyag-ipar ne lehetetlenüljön el. Ellenkező esetben a kisebb, kevésbé tőkeerős cégek tönkremehetnek, és a nagyobb vállalatok is kapacitásaik szűkítésére kényszerülhetnek, amely munkahelyek megszűnéséhez vezethet.

Exportnövelés

Tóth Bálint, a Creaton Hungary Kft. értékesítő-gazdasági ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy januárban mindig visszafogottabb az értékesítés, de idén túl nagy a csend. Kereskedő partnereik arról számolnak be, hogy főleg területi képviselők fordulnak meg a telephelyeken. Az év első hónapjaiban jellemző, hogy az építkezők a tavasszal induló munkálatokhoz megvásárolják az anyagokat, egyelőre viszont az látszik, hogy az úgynevezett „betárolási kedv” lanyhult, a bizonytalan helyzetben a vállalkozók, illetve a magánkivitelezők is kivárnak. Az igazgató hozzátette, hogy a prognózisok szerint a 36 ezerrel szemben idén 26 ezer új otthon építése várható, ami – figyelembe véve a felújítási kedv csappanását is – a tetőcserépgyártásban 2,5–3 millió négyzetméter kiesést jelent, ez több mint harmincszázalékos kapacitás-visszaesést vonhat maga után. Ebben a helyzetben minden cég azon gondolkozik, hogy a válsághelyzetben hogyan tudná növelni értékesítését. Megjegyezte, hogy az árcsökkentésnek nem lenne értelme, hiszen az sem generálna számottevő forgalomnövekedést. A Creaton inkább abban bízik, hogy ki tudja használni azt a körülményt, hogy Lentiben lévő gyárai három országhoz – Szlovénia, Horvátország és Ausztria – is közel fekszenek, s így az oda irányuló exportjukat növelni tudják. A tavaly nyáron létesített új üzem építését is erre alapozták. Tóth Bálint hozzátette, tisztában vannak azzal, hogy azokban az országokban is befolyásolja a piacot a gazdasági világválság. A jelek azonban azt mutatják, hogy a magyarországinál enyhébbek a válságtünetek, ráadásul az ottani kormányok gazdaságélénkítő intézkedésekkel igyekeznek ellensúlyozni a kedvezőtlen folyamatokat. A Creatonnak mindenesetre biztonságot jelenthet az is, hogy egy olyan tőkeerős csoport tagja mint az Etex, amely a két magyarországi gyár építését is tőkeemeléssel, hosszú lejáratú hitel felvétele nélkül finanszírozta. A cégnél bíznak abban is, hogy amennyiben a következő hónapokban az energia, üzemanyag és az élelmiszer ára nem emelkedik drasztikusan, a családoknak lesz arra lehetőségük, hogy havonta félre tudjanak tenni annyi pénzt, amiből az esetleges felújítási munkálatokat finanszírozni tudják. Az igazgató elmondta, hogy nem minden vásárló helyezi előnybe a környezetbarát tetőfedő anyagok vásárlását. Vannak, akik csak a termék árát nézik, és a legolcsóbb megoldást választják, nem mérlegelve a hosszú távú hatásokat. Hozzátette, hogy a Creaton termékeire 50 év teljes körű garanciát ad, és ezt igyekeznek reklámozni a fogyasztók számára. A cégnél ügyelnek arra is, hogy a cserepek égetésénél minél kevesebb szén-dioxid kerüljön a levegőbe, és olyan technológiát alkalmaznak, amellyel a szén-dioxid-kibocsátás csak minimális mértékű.

Pluszszolgáltatások

A Grand-Ács Tetőcentrum Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója elmondta, forgalmukon látható, hogy az építkezni szándékozók nehezebben jutnak hitelhez, tapasztalataik szerint a válság előszele már tavaly ősszel elérte az építő- és építőanyag-ipart. "A fizetőképes kereslet hiányát nagyon megérezzük, azt nem lehet elvárni, hogy az emberek minimálbérből építkezzenek" – tette hozzá. Úgy véli, hogy a következő hónapokban nem az új lakások, hanem inkább a felújítások irányába tolódik majd el a piac. A cég telephelyén az építőanyagok, valamint a hozzájuk kapcsolódó pluszszolgáltatások széles skáláját kínálja a vásárlóknak. A tulajdonos abban bízik, hogy ezek biztosítják majd, hogy cégének a válsághelyzetben is legyen elegendő megrendelése. Hozzátette – hogy nyugat-európai minták alapján – nemcsak eladják a telepükön vásárolt építőanyagokat, hanem például kiszámítják, hogy egy adott tetőszerkezethez mennyi fa- és fedőanyagot kell felhasználni, vállalják a tetőszerkezetek impregnálását, nagynyomású vegyszeres kezelését, a megvásárolt építőanyagok fuvarozását. A készházakhoz ingyenesen készítenek számítógépes gyártási tervrajzot, statikai számítást. A cég munkatársai tanácsot adnak az építkezőknek, milyen alapanyagokat, hőszigetelést kell választaniuk ahhoz, hogy az épület energiafelhasználása optimális legyen, és csökkenteni lehessen a rezsiköltségeket.

HARGITAI ÉVA

A ZÖLD TÉGLA IS VÖRÖS

Egy amerikai mérnök feltalálta és szabadalmaztatta a zöld téglát. Henry Liu a széntüzelésű erőművek környezetében melléktermékként keletkező szálló pernye és víz keverékével előállított anyagot formákba töltve, 700 baros nyomással, hidraulikus présekben állított elő téglát. A fehér-szürke pernye a tárolóhelyeken magától is cementálódik, ám a nagy nyomás hatására a benne lévő 20–30 százalék kalcium-oxid gyorsan szilárddá, vízzel, faggyal szemben ellenállóvá válik. Szinte betonkeménységűvé cementálja a téglát, amelynek színe a szilárdításhoz hozzákevert vegyi anyag hatására vörösesre változik. Magyarországon az 1960-as években a borsodi kohászatban keletkező kohósalakból készítettek hasonló salakbeton falazó elemeket. Azok üregeibe azonban behatolt a légköri nedvesség, mállani kezdtek, és a salakbetonból készült épületeket le kellett bontani. Az ókorban az épületek falazásához vízzel vaj lágyságúra puhított agyagból és a belekevert pelyvából formázták a vályogtéglát, amelyet napon szárítottak keményre. Az Alföldön a vályogvetők a mai napig készítenek ilyen olcsó, ám nedvszívó vályogtéglát.