Az üzemi baleset PDF Nyomtatás E-mail
Ajánlom a GururaFacebookTwitterGoogle könyvjelzőStartlap kedvenchezAjánlás a linkter.hu-raBlogtér ajánlás
2009. március
2009. április 17. péntek, 12:38
A biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények maradéktalan megtartása mellett is bekövetkezhet baleset. Ezek körülményeinek kivizsgálása, minősítése, jellegének meghatározása fontos feladat.


 

A baleset általános, hétköznapi fogalma valamennyi személyi, illetve anyagi érdekkörben bekövetkező negatív változást, folyamatot és eseményt felöleli. A munkavédelmi törvény megfogalmazása szerint a baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Amennyiben nem következik be személyi sérülés, úgy munkavédelmi szempontból csak kvázi balesetről beszélhetünk.

Fogalma
A munkabeleset meghatározásakor a jogszabály tovább pontosít. >Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. <A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri. Ugyancsak munkabalesetnek kell tekinteni azt, ha az a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, amennyiben a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történik. Egyéb esetekben ezek nem tekinthetők munkabalesetnek, viszont társadalombiztosítási szempontból, egyéb feltételek megléte esetén hasonló elbírálás alá esnek.
 
Súlyos munkabaleset
A súlyosabb esetek kivizsgálására, bejelentésére az általánostól eltérő, szigorúbb szabályok vonatkoznak. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk a fogalommal, mely eseményeket kell súlyos munkabalesetnek tekintenünk. A törvény definíciója alapján súlyos az a munkabaleset, amely
a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekö vetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását,
b) valamely érzékszerv (vagy érzékelőképesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta,
c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,
d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek),
e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő torzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

Üzemi baleset
A társadalombiztosítás az üzemi baleset fogalmat használja, amely egy részről szűkebb, más részről tágabb a munkavédelmi gyakorlatban használatos munkabaleset fogalomnál. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. A baleset üzemi jellegének megállapításánál már szerepe van a sérült közrehatásának. Nem üzemi baleset az a baleset, amely
a) kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy
b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.
Az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira az sem jogosult, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetve a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett.

 

Dr. HOLLÓ SÁNDOR
- Jogász, 1998 óta a Cont-Corax konzultációs iroda cégvezetője.
- Technológiai kockázatértékeléssel, ügyviteli tanácsadással és munkajogi, kötelmi jogi viták alternatív, peren kívüli rendezésével, mediációval foglalkozik.
www.perhelyett.hu oldal üzemeltetője.

Hozzászólások

Név *
Email
Code   
Küldés
  JP-Bookmark
facebook-logotwitter_logorss_logo

Szeptember-októberi lap

aktualis

Galéria

Hírlevél

Iratkozzon fel most hetente megjelenő Bautrend hírlevelünkre!



C 2008-2010 Bautrend.hu