Az elmúlt hónapokban az Energia Klub – az energiapolitikában a hatékonyságnak és a megújuló energiaforrásoknak kulcsszerepet szánva – sokat tett azért, hogy az energetikai tanúsítvánnyal kapcsolatos információk eljussanak a lakossághoz és az érintett vállalkozókhoz. A nonprofit szervezet Lakcímke nevet viselő kiadványát mintegy 50-60 ezer emberhez juttatta el. Civil szervezetek, szakemberek részvételével a múlt évben fórumot is szerveztek. Az energetikai tanúsítvánnyal kapcsolatos tudnivalókról Király Zsuzsannával, az Energia Klub projektvezetőjével beszélgettünk.

KIRÁLY ZSUZSANNA – Számos tévhit kering a lakcímkével kapcsolatban, sokan úgy vélik, hogy ez csak egy újabb bürokratikus intézkedés, felesleges kiadás, amellyel a lakásvásárlókat terhelik. Holott a tanúsítvány a vevők érdekeit szolgálja, mivel az a háztartási gépek energiafogyasztását jelző címkéhez hasonlóan megmutatja, hogy az adott lakás, ház energiafogyasztása, hőmegtartó képessége mennyire hatékony. A legjobb az A+ kategória, a legrosszabb pedig az I. Egy C kategóriás lakás például megfelel az érvényes hőszigetelési követelményeknek, ilyen otthonban télen kevesebbe kerül a fűtés, és nyáron is kellemesebb a klíma. A magyar lakások zöme az E–F kategóriába sorolható, ez azt mutatja, hogy akad még bőven tennivaló ezen a területen. A lakcímke nem csodaszer, hanem olyan eszköz, amely segíthet, hogy a hazai lakásállomány energetikai állapota javuljon. Tárgyilagos képet nyújt egy adott otthon energiafogyasztásának mértékéről, és befolyásolhatja a lakáspiacot is, hiszen előnyt jelenthet azoknak, akik kedvező kategóriába sorolt lakást értékesítenek. Vélhetően a beruházóknak, építőknek is érdekük lesz nagyobb figyelmet fordítani arra, hogy hatékony energiafelhasználású lakásokat, házakat tervezzenek, illetve építsenek. Amúgy Németországban és Ausztriában szigorúbbak a követelmények, mint Magyarországon.

K. ZS. – Az előzményekhez tartozik, hogy a 2002/91/EK uniós irányelv előírásai alapján minden tagállamban részletes jogi szabályozást kell kidolgozni az épületek energiafelhasználásának hatékonyságáról. Az irányelv magyarországi bevezetésének intézkedéssorozata az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) számú tárcaközi miniszteri rendelet megjelenésével kezdődött. A rendelet meghatározza a hatálya alá eső épületek energetikai méretezését, energetikai tulajdonságainak minimumkövetelményeit és a számítási módszert. A 176/2008. számú kormányrendelet alapján pedig idén januártól új épület esetében az építtetőnek a használatbavételi engedély kiváltásához az önkormányzathoz be kell nyújtani az energetikai tanúsítványt is.

K. ZS. – A tanúsítók független, magasan képzett, műszaki végzettségű szakemberek, akik ebben a témakörben a szakmai kamaráknál tesznek vizsgát. Új épületek esetében a tanúsítvány kiállításához elegendő a kivitelezési tervdokumentációhoz tartozó energetikai számítás, valamint a felelős műszaki vezető nyilatkozata arról, hogy a ház a terveknek megfelelően valósult meg. Ezek alapján a tanúsító a minősítést külön vizsgálat nélkül is kiadhatja. Tervek hiányában a szerkezetek és berendezések helyszíni azonosítására van szükség. A tervezők és a tanúsító szakemberek munkáját, a jogszabályok alkalmazását szakkönyv és számítógépes program is segíti.

K. ZS. – A tanúsítók szabott áron dolgoznak, óradíjuk 5500 forint. Ha nincs szükség külön vizsgálatra, az elszámolt idő legfeljebb két óra, és az esetleges pluszköltségek (például hőtérkép, utazás) számlázása lehetséges. Figyelembe kell venni, hogy ez az összeg bőven megtérülhet, hiszen a tanúsítvány javaslatcsomagot is tartalmaz, amelyben szerepel, milyen javításokat – figyelembe véve az energetikai szempontokat – célszerű elvégezni a házban vagy lakásban, hogy a legkisebb költségráfordítással legyen elérhető a legnagyobb energiamegtakarítás a használat, vagy a korszerűsítési munkák során. A tanúsítvány díja eladáskor, vagy bérbe adás során költségként elszámolható. A rendelet előírja, hogy az 1000 négyzetméternél nagyobb alapterületű közintézményekről is szükséges energetikai tanúsítványt kiállítani, s azt jól látható helyen ki kell függeszteni, így a lakosság is tisztában lehet azzal, hogy egy-egy közintézmény energiahatékonysága milyen mértékű.

K. ZS. – 2012 újabb lépcsőfokot jelent, akkortól már a használt lakások eladásakor, bérbe adásakor is szükség lesz a lakcímkére. Az ingatlanvásárlóknak ez nagyobb biztonságot jelenthet, hiszen nem kizárólag a közüzemi számlákon feltüntetett fogyasztás alapján kell eldönteniük, hogy az adott lakásnak milyenek az energetikai paraméterei.

K. ZS. – Az emelkedő energiaárak miatt ennek vélhetően egyre nagyobb jelentősége lesz, hiszen sok családnak a költségvetése nagy részét a közüzemi számlák kifizetésére kell fordítani. Úgy gondolom, saját érdekükben egyre többen felismerik, hogy takarékoskodniuk kell az energiával, és olyan lakást válasszanak, amely jó energiaosztályba sorolható, illetve a már meglévő otthonukban az ehhez szükséges fejlesztéseket meglépjék. Ami az építőipari vállalkozókat illeti, fontos, hogy felkészültek legyenek ezen a téren is, és ismerjék azokat a műszaki újdonságokat, technológiákat, amelyek segítségével hatékony energiafelhasználású lakásokat építhetnek. Ehhez szükséges, hogy a vásárlók is igényeljék a fogyasztáscsökkentő technológiák alkalmazását.

K. ZS. – Kisebb beruházással – például nyílászárók szigetelése, fűtésszabályozás – is lehet energiát megtakarítani. A jelentősebb változásokhoz viszont költségesebb beruházásokra van szükség. Ki kell számítani, hogy a ráfordítások mennyi idő alatt térülnek meg, és érdemes utánajárni, hogy az energiakorszerűsítéshez milyen állami támogatásokra – Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP), Panelprogram, Lakás-takarékpénztárak – lehet pályázni. A NEP keretében például az állam a lakosságienergia-megtakarítást, illetve a megújuló energiahordozók felhasználását célzó beruházásokhoz nyújt vissza nem térítendő támogatást. A hagyományos technológiával épült házak tulajdonosai kaphatnak támogatást az épületek utólagos hőszigetelésére, nyílászárók cseréjére, szigetelésére, valamint fűtési és melegvíz-ellátási rendszerek cseréjére. A megújuló energiaforrások keretében napkollektorokra, napelemekre, hőszivattyúra lehet pályázni.

K. ZS. – A kormányzatnak nyilván mérlegelnie kell, mire ad támogatást. Gázártámogatásra például most 80 milliárd forintot fordítanak, elképzelhető, hogy az energiakorszerűsítés segítésével ezt az összeget csökkenteni lehetne. Remélhetően lesznek olyan pénzintézetek is, amelyek fontosnak tartják a környezetvédelmet, energiatakarékosságot szolgáló beruházások támogatását is oly módon, hogy hitelkihelyezéskor akár előnyt is élvezhetnek az energetikai korszerűsítések. 

K. ZS. – Folytatjuk a Lakcímke-kampányt, február elsején pedig indul a Napkorona bajnokság, amelynek keretében a napenergia-felhasználásban legaktívabb magyarországi települést keressük. Az első díjat, a Napkoronát, a legtöbb napenergia-rendszerrel rendelkező település nyeri el. A játékos verseny célja a hazai napenergiahasznosítás népszerűsítése. A versenyt az EU támogatásával rendezzük meg, partnereink a nemzetközi energetikai szervezetek, önkormányzatok, civil szervezetek, magánszemélyek és olyan cégek, amelyek tevékenysége a napenergiához kötődik.