A szerverek (vagy kiszolgálók) olyan számítógépek a számítógépes hálózatban, amelyek a rajtuk tárolt vagy előállított adatok felhasználását más számítógépek számára elérhetővé teszik. Mivel különféle számítógépes hálózatokat szinte nap mint nap használunk, az esetleges szerverkiesés (annak elhárításán túl) kisebb-nagyobb kellemetlenségeket vagy éppen komoly károkat okozhat. Ezért a szervereket tartalmazó helyiségek elhelyezése, kialakítása megfelelő körültekintést igényel. A szervertermek az 1990-es évek második felétől kezdtek elterjedni. Megjelenésüket egyrészt a kisméretű számítógépek, de főleg az információs technológiák (IT) iránti megnövekedett igényeknek köszönhették ("dot-com buborék"). A szerverek tárolása – az igényeknek megfelelően – történhet egy vagy több szerverteremben, továbbá több szerverterem elfoglalhatja egy épület egy vagy több szintjét, esetleg magát a teljes épületet is.

Szerverteremnek célszerű központi elhelyezkedésű helyiséget választani, mert azoknak egyenletesebb a hőmérsékletük. A külső falak és a nagyméretű ablakok nagy hőmérséklet-ingadozást okoz hatnak, amely a légkondicionáló berendezés(ek) fokozottabb működését igényli. Lehetőleg kerüljük az alagsori vagy földszinti, illetve olyan helyiségeket, amelyekben vagy azok felett, mellett az épület fontosabb épületgépészeti csővezetékei (fűtés, gáz, víz vagy szennyvíz) futnak, vagy "vizes" helyiségek találhatók: ellenkező esetben az esetleges szivárgás nagy károkat okozhat a szerverterem berendezéseiben, nem is szólva a szivárgás elhárításával járó munkák okozta kellemetlenségekről. Elektromágneses interferenciákat okozhatnak a nagyfeszültségű, nem kellően árnyékolt kábelek (például ahol az épületbe futnak), valamint a nagy teljesítményű villamos berendezések (például a felvonók villanymotorjai). Biztonsági szempontból pedig célszerű kerülni az épületen belüli nagyobb forgalmú helyek (mint például büfék) szomszédságát. A kiválasztott helyiség megfelelő méretű kell legyen a szerverek és más szükséges berendezés befogadására. Ez elsősorban azt jelenti, hogy elég hely kell legyen a szerverek között a szellőzés, valamint a kábelezés megfelelő biztosítására, és nem árt, ha egy esetleges jövőbeni bővítés sem okoz gondot.

A szervertermek villamos hálózatának tervezése során átlagosan 500 - 700 W villamos teljesítményfelvétellel kell számolni négyzetméterenként – a világítás, klímaberendezés(ek), valamint a szünetmentes működést biztosító tápegység(ek) teljesítményfelvételén túl. Célszerű megfontolni a dugaszolóaljzatok számát és elhelyezését. Az esetleges bővítések miatt jó, ha már a tervezéskor beépítünk némi többletkapacitást a villamos rendszerbe "tartalékként". A villamos hálózat tervezésekor gondolni kell a hálózat elemeinek és fogyasztóinak a túlfeszültségekkel szembeni védelmére. Kisebb túlfeszültségek (<1,5 kV, például hálózati tranziensek) ellen megfelelő védelmet nyújtanak a fix bekötésű vagy változtatható helyzetű, túlfeszültség elleni védelemmel ellátott dugaszolóaljzatok (D osztályú túlfeszültség-védelem). A nagyobb (például villámlás okozta elsődleges és másodlagos) túlfeszültségekkel szemben célszerű háromlépcsős (B, C és D osztályú) védelmet kiépíteni (Bautrend, 2008. március). A villamos hálózat kábeleit és berendezéseit az esetleges elektromágneses interferenciák elkerülése érdekében elektromágnesesen is el kell szigetelni a számítógép-hálózat kábeleitől és berendezéseitől. Célszerű külön megfontolás tárgyává tenni, hogy egy esetleges hálózati áramkimaradás esetén mely szervereket, illetve áramköröket kapcsoljanak szünetmentes tápegységre. 

A szerverteremben működő gépek számottevő hőmennyiséget termelnek, ugyanakkor bizonyos határokon túl érzékenyek a levegő hőmérsékletének és nedvességtartalmának változására. A szervertermek megfelelő klímája nélkülözhetetlen az ott működő berendezések hosszú távú, kifogástalan működéséhez, amit célszerűen klímaberendezés(ek) alkalmazásával érhetünk el. A szerverterembe telepíteni kívánt klímaberendezés(ek) teljesítménye függ a terem méretétől, megvilágításától, a benne levő szerverek és alkalmazottak számától. Az optimális hőmérséklet (20 - 25 °C) eléréséhez figyelembe kell venni a megfelelő légáramlás biztosítását a szerver rackekben, illetve azok között. A megfelelő légáramlás kialakítása a szerverterem és a külvilág között tűzvédelmi problémákat is felvethet. A klíma másik lényeges tényezője a levegő nedvességtartalma. Ha túl alacsony, akkor az növeli az elektrosztatikus feltöltődés esélyét, ha túl magas, akkor pedig korróziót, esetleg átütéseket okozhat. A szervertermek relatív páratartalmának optimális szintje 40 - 55 százalék között legyen. A terem levegőjének hőmérsékletét és páratartalmát megfelelő helyeken elhelyezett szenzorok segítségével egy monitoron keresztül is nyomon követhetjük, esetleg rögzíthetjük számítógépen. 

A szerverteremben esetlegesen kialakuló tűz a közvetlen anyagi károkon (vagyis a berendezések károsodásán) túl a szerverek által biztosított szolgáltatások kiesését is okozza. Ezért a szervertermek tűzvédelme kapcsán a passzív tűzvédelem körültekintő megtervezésén túl fontos aktív tűzvédelmi alkalmazásokat is kiépíteni. A passzív tűzvédelmi megoldások célja, hogy elfogadható szintre csökkentsék a tűz kialakulásának esélyét, valamint egy esetleges tűz esetén megakadályozzák, vagy megfelelő ideig késleltessék annak terjedését a szerverterem környezetében. A passzív tűzvédelem szempontjából legkritikusabb rész a kábelek, kábel- és csőátvezetések, a födémek és födémáttörések, szellőző- és elszívócsatornák, valamint a nyílászáró(k). Az aktív tűzvédelemi alkalmazások alatt a tűzjelző és -oltó rendszereket értjük. Tűzjelző és -oltó berendezések esetén célszerű, ha a tűzjelző berendezés tűz észlelése esetén – az illetékesek riasztása mellett – automatikusan működésbe hozza a tűzoltó berendezést is. Érdemes kitérni az oltóanyagra is: a villamos berendezések miatt a vízsugár értelemszerűen nem jöhet szóba – már csak azért sem, mert azokat a villamos berendezéseket is károsíthatja, amelyeket a tűz nem ért el. Hasonló a helyzet az oltóhabokkal is. Maradnak tehát az oltógázok: közülük a halonokat betiltották (mert károsítják az ózonréteget), így az alkalmazható gázok köre a szén-dioxid, az úgynevezett halonpótló, továbbá az inert gázok. A szén-dioxid előnye, hogy olcsó, stabil, villamos szigetelő, viszont csak nagy mennyiségben hatásos, és emiatt akár halált is okozhat. A halonpótló és inert gázok (nitrogén, nemesgázok) nem veszélyesek, viszont drágábbak. Megoldást jelentenek a vízködös oltóberendezések, amelyek fő előnye a környezet folyamatos hűtése és az oltás utáni gyors és olcsó újraindítás (Bautrend, 2008. december). 

A szervertermek illetéktelenek bejutásával szembeni védelmét elsősorban a szervereken tárolt információ biztonsága határozza meg. Ha a szükséges biztonság indokolja, akkor célszerű kártyás beléptetőrendszert alkalmazni, esetleg biometrikus azonosítással, valamint a be- és kilépés elektronikus naplózásával, továbbá biztonsági kamerák telepítésével. Szigorú biztonsági követelmények esetén a számkódos beléptetést mindenesetre célszerű kerülni, mivel a kódok könnyen megoszthatók.

AJÁNLOTT ÉS FELHASZNÁLT IRODALOM

Bernie Klinder: Learning guide: How to design a server room? (http://searchdatacenter.techtarget.com)