A világgazdasági válság, az egyre szűkülő – ráadásul néha nehezen hozzáférhető (!) – energiaforrások miatt újból és újból előtérbe kerülnek azok a lehetőségek, amelyekkel már kis ráfordítással is energia takarítható meg, és költségcsökkentőek. A világítástechnika területén a gyengén teljesítő fényforrások nagyobb fényhasznosításúakra történő cseréje mellett hasonló lehetőségnek számít a mesterséges fény "takarékos" felhasználása. Néhány sokszor emlegetett szempont: 

- használjuk fel a rendelkezésre álló természetes fényt,

- csak akkor kapcsoljuk be a mesterséges világítást, ha arra feltétlenül szükség van,

- a visszafogottabb általános világítás kiegészítéseként alkalmazzunk helyi világítást, vagyis oda irányítsunk fényt, ahol arra feltétlenül szükség van, 

- szabályozzuk a fény erősségét.

A sort még hosszan lehetne folytatni, de a szempontok logikai sorában elérkeztünk a világításvezérlés fogalmához, amelyet érdemes egy kicsit jobban körbejárni. A leglátványosabb megtakarítások a rendelkezésre álló természetes fény mennyiségét és a mozgást érzékelő eszközök alkalmazásával érhetők el. Az ilyen rendszerek kiépítéséhez már némi szaktudásra, külön vezetékekre és valamivel költségesebb működtető eszközökre van szükség. Adódik azonban egy olyan lehetőség, amelyről nyilván sokan hallottak, de alkalmazása mégis háttérbe szorult. Az alapelv – amelyet a fényforrás-működtető eszközök területén piacvezetőnek számító osztrák TridonicAtco cég switchDIM ("kapcsolós fényszabályozó") névre keresztelt – igen egyszerű. A lineáris és a bedugható kompakt fénycsövek, törpefeszültségű halogénlámpák és LED-ek fényerősségének szabályozásához a megfelelő, viszonylag olcsó működtető eszközön (fénycsöveknél előtéten, halogénlámpáknál transzformátoron, LED-eknél átalakítón) kívül csupán egy szokásos nyomógombos kapcsolóra és magára a hálózati feszültséget adó áramkörre van szükség. A switchDIM – összehasonlítva más költség hatékony szabályozási megoldásokkal – nemcsak költségelőnyöket jelent (például a nyomógombos kapcsolók olcsóbbak, mint a potenciométerek), hanem számos további előnyt is kínál:

A switch-DIM lámpaműködtető eszközök ki-be kapcsolásához és szabályozásához tehát a hálózati feszültség használjuk szabályozójelként. A hálózati feszültség logaritmikus fényszabályozási karakterisztikájú digitális jelekké történő belső átalakítása az emberi szem érzékenységére optimalizált szabályozást tesz lehetővé, tökéletesen kielégítve ezzel a legigényesebb világításvezérlési megoldások követelményeit. Számos parancs előhívható a nyomás időtartamának egyszerű beállításával. A rövid ideig tartó nyomás például a mindenkori állapottól függően ki- vagy bekapcsolja az összes bekötött lámpaműködtető eszközt. A hosszabb ideig tartó nyomás fényszabályozást tesz lehetővé, amely egy előre meghatározott váltakozó fényszabályozási ciklust követ. Tíz másodpercnél hosszabb nyomással pedig szinkronizálható a rendszer, például az üzembe helyezés után. Ekkor valamennyi lámpatest 50 százalékos fényszintre áll be, ugyanakkor a szabályozás iránya is összehangolódik. Ha egy kiegészítő Smart típusú fényérzékelőt csatlakoztatunk a PCAelőtéthez, a fényszintet, vagyis az előtét működési tartományát be lehet állítani a környezeti fényviszonyokhoz igazodó fényszabályozás elérésére.

 

 

A nullvezetőt a D1/D2 interfészkimenetek egyikével, a kapcsolt vezetéket pedig a másik interfészkivezetéssel kell összekötni. Ahhoz, hogy a rendszert átalakítsuk DSI vagy DALI szabályozás beépítéséhez, egyszerűen csak el kell távolítani a nullvezetőről az áthidalást. (1. az ábrát)

 

 

 

- tetszőleges számú, kereskedelemben kapható nyomógombos kapcsoló, 

- a hálózati feszültségnek megfelelő szabályozójel,

- fényszabályozás (1–100 százalékig) sebessége: 3 s,

- elméletileg korlátlan hosszúságú szabályozóvezeték,

- a switchDIM áramkörönként elméletileg korlátlan szám helyett javasoljuk 25 darabra korlátozni a felhasznált

előtétek számát,

- fényszabályozás több fázison keresztül is történhet.