Hazánkban az első minősített passzívház már elkészült, de még sok víznek kell lefolynia a Dunán, hogy az ilyen, alacsony energiafelhasználással működő lakótér elterjedtté váljon. Az ideális állapot elérése céljából szervezték meg a II. Magyar Passzívház Konferenciát. Az energiatudatosság jegyében megrendezett tanácskozás áttekintést adott a passzívház-elmélet, a -tervezés, -kivitelezés általános kérdéseiről, eddigi tapasztalatairól és fejlődési irányairól.

A kreditpontos konferencián a hazai előadók mellett neves külföldi szaktekintélyek tartottak előadást, legelőször Sariri-Baffia Enikő okleveles építőmérnök, a PHPP (passzívház minősítő rendszer) egyik kifejlesztője. A saját maga tervezte passzívházban élő szakember egyike azoknak, akik a szigorú feltételeknek megfelelő passzívház-minősítést megadhatják. A saját építkezéséről készült fotókkal szemléltetette a passzívház építésének fázisait, az elkerülni kívánatos hibákat. Mint mondta, megérte a fáradozás, ilyen házban élni nemcsak költségkímélő, de nagyon kellemes érzés is. Ahhoz, hogy valaki minősített passzívházat építsen, már a tervezés során több feltételnek kell megfelelnie. Mindenekelőtt pontos, részletes tervezésre van szükség, és már ebben a szakaszban elkerülhetetlen a tervezők és szakmérnökök jó kommunikációja. A szakember már a tervezés elején kívánatosnak tartja a minősítési eljárás szempontjainak figyelembevételét, ugyanis a később felfedezett hibák csak magas költségekkel javíthatók ki. A kivitelező munkások rendszeres ellenőrzését is legalább ennyire fontosnak tartja, és mint saját tapasztalatából elmondta, ha megmagyarázzuk a szakembereknek, mit miért kell másképp tenniük, mint ahogyan azt addig megszokták, elérhető, amit kívánunk.

Mekkora a várostervező mozgástere, ha a passzívház feltételeinek is meg akar felelni? – tette fel a kérdést előadásában Rainer Valentin építészmérnök. Az Osztrák Passzívház Szövetség ügyvezetője szerint a passzívházzal szemben támasztott követelményeket rugalmasan kell kezelni tömbszerű beépítés esetén, ellenkező esetben ilyen települést nem lehetne megépíteni.

A hőhídmentes tervezés részleteiről tartott előadást dr. Bertold Kaufmann fizikus. A Passivhaus Institut Darmstadt munkatársa a legalább 30-40 centiméter vastagságú szigetelést, a hőhidak elkerülésére szolgáló kapcsolódó elemeket, a nyári napsugárzás elleni védelemként az árnyékolás fontosságát, a háromrétegű üvegezést, az épületek légtömörségét és a munkafolyamatok folyamatos ellenőrzését emelte ki. A régi épületek felújításakor a hőhidak kiküszöbölését, a pára és gombásodás gondjainak megoldását tartja a legfontosabb feladatnak. Megoldásként alapvetően a külső szigetelés, valamint az ablakok megfelelő minőségű cseréjét említette. Günter Lang a passzívház és a szex kapcsolatáról beszélt. (Előadásáról olvashatnak a www.bautrend.hu oldalon.)

A konferencia második részében megszólaló szakemberek a passzívházak kivitelezésének tapasztalatairól, például a szigetelés kihívásairól, a hőhídmentes tetőszigetelés részleteiről szóltak. A hallgatóság megismerkedhetett a Magyarországon elérhető passzívház termékekkel és szolgáltatásokkal. Így például a hőhídmentes tetőszigetelést lehetővé tevő poliuretán táblával, az ISOACTIVE- 3D építési rendszerrel, mint a passzívházépítés egyik alternatívájával, vagy például a Thermofloc környezetbarát hőtároló szigeteléssel. Ahhoz, hogy minél több energiát takarítsunk meg, szigorúbb szabályozásra lenne szükség – vélte Kruchina Sándor, az Austrotherm Kft. marketingvezetője. Az általában használatosnál vastagabb, jobb hőszigetelő anyagokkal kellene az épületek hővédelmét biztosítani, hiszen az energiamegtakarítás mellett a modern anyagok csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást is, több oxigént hagyva így a természetnek.