Az Átforduló tetők és homlokzatok szakmai konferencián Krakler Judit, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) vezető főtanácsosának megnyitója után Ekler Dezső építész a homogén házakról tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy korunk építészetében a homogén ház – amikor a tető és a homlokzat harmonikus egységbe integrálódva egynemű anyagból készül – divatos irányzatnak számít, de az építészeti emlékek azt mutatják, hogy már i. e. 2500-ban, Szakkarában is épült homogén ház. Ez az építészeti stílus megtalálható a görög, a román kori építészetben, valamint a reneszánsz, s a felvilágosodás korában létrehozott épületeknél is. Ekler Dezső magyar példákat is említett; a 19. század végén Lechner Ödön tervezett például olyan épületet, amelyen a tető és a homlokzat is Zsolnay-kerámiából készült. A ma élő magyar építészek közül Makovecz Imre – főleg korai korszakában – tervezett homogén házakat, hasonlóan az előadóhoz, Ekler Dezsőhöz. Az építész úgy fogalmazott, hogy a homogén ház az építészetben nem múló divat, hanem egy folyamat eredménye. Elmondható, hogy az e stílus jegyében tervezett épületek az újítás lehetőségét hordozzák magukban, és egy-egy motívum nagyított mintáját követik. Megfigyelhető, hogy a világon a top tízbe tartozó építészek munkásságára hatnak a tudományos és művészeti irányzatok is, és munkáikban visszaköszön – mivel sokat utaznak –, hogy "repülőgépről látják a világot". 

A Münchenből érkezett építész, Volker Staab azt mutatta be, hogy egy Berlin közelében lévő kisvárosban a használaton kívül került régi vasútállomás épületéből milyen építészeti megoldásokkal alakítottak ki könyvtárat. Kiemelte, hogy napjainkban a fiatal építészek egyik fő feladata a településeken lévő épületállomány újrahasznosításának segítése. Az általa bemutatott könyvtár egy húszezer lakosú – egykor fejlett textiliparral rendelkező – kisvárosban létesült, amely ma már az elvándorlás problémájával küzd, és ezért a településre a depresszív hangulat a jellemző. A városvezetés úgy gondolta, hogy az ott élők életminőségét javíthatja, ha a városban több épületet felújítanak. A nagyszabású projektet uniós támogatással sikerült végrehajtani. Az építész elöljáróban elmondta, Németországban jellemző, hogy a kisebb települések vasútállomásain az épületeket használaton kívül helyezik, és csak jegykiadó automatákat működtetnek. A gazdátlanul maradó épületek a rombolás, vandalizmus áldozatává válnak. A tervezésnél figyelembe kellett venni, hogy a toldaléképület megfelelően illeszkedjen a meglévőkhöz. Kérdés volt az is, hogy a kialakított formához milyen anyagot használjanak, végül a tervezők úgy döntöttek, hogy a fémből készült homlokzat homogén burokként vegye körbe az épületet. Mivel alacsony épületről van szó, így a tetőre is rá lehet látni, és a tervezők fontosnak tartották, hogy az is ugyanolyan anyagból készüljön, mint a homlokzat. Az épületben sok az üvegezett felület, amely reagál a fényviszonyokra is. A tervezés során igazodni kellett ahhoz a koncepcióhoz, miszerint a könyvtár nemcsak a polcokon elhelyezett könyvek halmazát jelenti, hanem fontos közösségi intézmény a városban. A földszinten például a gyerekkönyvtár kapott helyet, ahol a legkisebbeket nemcsak könyvek, hanem különböző játékok is várják. Az ifjúsági részlegben pedig a diákok az olvasás mellett elkészíthetik a házi feladatot, filmeket nézhetnek, használhatják a számítógépeket. Az egykori váróterem helyére kávézót terveztek az építészek. A belső terek kialakításánál a színekkel, díszítőelemekkel is operáltak a tervezők, s külön figyelmet fordítottak a megfelelő bútorok kiválasztására is. Volker Staab úgy fogalmazott, hogy nemcsak új épületet hoztak tető alá, az új könyvtár a település életét is átformálta, s az a város jelképévé is vált.

Burghart Lehmann építész egy müncheni szervizközpont épületén mutatta be a réz és ötvözeteinek újszerű alkalmazását. A szervizközpont – amely csak az Octoberfest alkalmával tart nyitva – homlokzatát 1,2 mm vastagságú rézlemezzel borították, és a rézlemez mögött rozsdamentes acél megerősítést is alkalmaztak. A tetőn rézkazettás fedés van, alatta pedig – az esővíz elvezetésére – vízzáró műanyag fólia található. Ha kívülről nézzük az épületet, nem lehet megkülönböztetni a tetőt és a homlokzatot. Az építész kiemelte, hogy a kompakt tető ideális megoldásnak bizonyult a szervizközpont építésénél, és hangsúlyozta, hogy kulcskérdés volt a páraáteresztő fólia, valamint párazáró – amely a pára lecsapódását megakadályozza – beépítése. Az épületek térelhatároló szerkezeteinél a légzárás jelentőségéről Farkas Imre épületrekonstrukciós szakmérnök, a Dörken Kft. ügyvezetője tartott előadást. Utalt arra, hogy napjainkban – amikor az energiaárak folyamatosan emelkednek – egyre nagyobb a jelentősége, hogy energiatakarékos házak épüljenek. Várhatóan növekszik a kereslet az energiatudatos építéshez szükséges tudásra, illetve építőanyagokra. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy Magyarországon a fűtött napok száma 182, amíg az átlaghőmérséklet 3,5 Celsius-fok, így az épületek légzárásának jelentősége felértékelődik. E szempontból az épületek kritikus pontjai a nyílászárók, elektromos szerelvények, tetőablakok, kémények, padlásfeljárók. Ha "átfúj a szél a házon" az energetikai – és főleg a könnyűszerkezetes épületeknél – vizesedési problémákat is okozhat. A helyiségekben a felhalmozódó pára a falszerkezeteken keresztül törekszik kifelé. Amikor a külső, hideg felület közelébe ér kicsapódik, és víz lesz belőle. A tapasztalatok azt mutatják, hogy csak idő kérdése, mikor jelenik meg a penész, és jelentkeznek a szerkezeti gondok. A tervezőknek, kivitelezőknek külön figyelmet kell fordítaniuk a páratechnikai kérdésekre, a páraáteresztő, párazáró fóliák alkalmazására. Magyarországon a Dörken Kft. vásárolt elsőként légzárásmérő készüléket. Ez azon az elven működik, hogy mesterséges légnyomáskülönbséget hoznak létre az épületben lévő belső és a külső légtér között. Azt követően mérik, hogy ez milyen mennyiségű levegő szállításával tartható fenn, ez ugyanis az épület tömítetlenségein elszökő levegő.

Az I. Saint-Gobain Épületfizikai Konferenciát a Saint-Gobain Isover Hungária Kft. és a Rigips Hungária Gipszkarton Kft. támogatásával rendezték meg. A szakmai találkozón az épületfizika tárgyköréből az akusztika került a középpontba. A konferencia áttekintette az épületakusztikai tervezés és kivitelezés kérdéseit a szabályozástól kezdve a külső és belső határoló szerkezeteken keresztül a speciális teremakusztikai rendszerekig – érintve a megoldások hőtechnikai és tűzvédelmi vonatkozásait is. A konferencián a résztvevők megismerhették a gyártók legújabb, innovatív termékrendszereit. A szakemberek előadásaiból képet kaphattak a helyes tervezéssel és kivitelezéssel elérhető eredményekről, valamint az elkövetett hibák következményeiről is. A rendezvény védnöke Eltér István, a Magyar Építész Kamara elnöke volt. Józsa Gusztáv, a Józsa és Társai 2000. Kft. cégvezetője a kész épületek lépéshangszigeteléséből adódó jó és rossz tapasztalatokról beszélt. Kiemelte, hogy bár a zajszintet az épületekben, lakásokban mérni lehet, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni az ott élők szubjektív ítéletét sem. Megfigyelhető, hogy a gazdasági problémák miatt az emberek frusztráltabbak, és olyan zajokra is érzékenyebben reagálnak, amelyeket korábban észre sem vettek. Felhívta a figyelmet, hogy 2007. április elsejével változtak az épületakusztikai szabványok. A beruházóknak, kivitelezőknek érdeke, hogy ezeket betartsák, hiszen előfordultak olyan esetek, hogy épületakusztikai problémákra hivatkozva a megrendelők a számla egy részét nem egyenlítették ki.