A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás teljesítése időben sokszor elválik egymástól. Időközben a teljesítéssel elmaradásban lévő fél szándéka, helyzete megváltozhat. Előfordulhat, hogy a szerződésben foglaltak ellenére nem akar, vagy megváltozott helyzete miatt nem képes teljesíteni. Már az antik római joggyakorlat is lehetővé tette, hogy a szerződő felek előre meghatározzanak jogkövetkezményeket szerződésszegés esetére. A szerződéses akarat komolyságát is mutatja, erősíti a bizalmat, ha a felek már a szerződés megkötésekor valamilyen biztosítékot adnak egymásnak. A biztosítékadás lehet önkéntes, alapulhat a felek kölcsönös akaratán, de jogszabály, bírósági határozat vagy hatósági döntés is előírhatja. Jó példa erre a zálogjog. A biztosítékhoz fűződő jog érvényesítésének módja típusonként nagy eltéréseket mutat. Ahhoz például, hogy foglalóval biztosított jogunkat érvényesítsük, nem szükséges külön eljárás. A zálogjogra vonatkozó szabályok már sokkal összetettebbek.

A szerződést biztosító mellékkötelezettségek tehát biztosítékot adnak a szerződésszerű teljesítés elmaradása esetére. Ezekben a mellékkötelmekben közös, hogy sorsuk általában szorosan kötődik a biztosított szerződés sorsához. Szerződésszerű teljesítés esetén, egyéb megállapodás hiányában általában hatályukat vesztik. Fontos szabály, hogy a semmis szerződés mellékkötelmekkel való biztosítása semmis. Ugyancsak semmis a bírói úton nem érvényesíthető szerződések – a korábban tárgyalt naturalis obligatio – biztosítására kötött szerződés. Érdekes kérdés azonban az elévült követeléseket biztosító mellékkötelmek jogi megítélése. Mint az egyik előző cikkemben megírtam, az elévült követelések bírói úton nem kikényszeríthetők. Maga a jog azonban nem szűnik meg, és bizonyos esetekben, mint például kézizálog adása, a jogosult mégis érvényesítheti követelését. Szeretném azonban felhívni a figyelmet, hogy a gyakorlatban sokan alkalmazzák helytelenül a mellékkötelmekre vonatkozó szabályokat. Így például nem veszik figyelembe, hogy a zálogjog érvényesítése is csak törvényben meghatározott módon történhet, és végrehajtási eljárás mellőzésével értékesítik a kézizálogként maguknál tartott dolgot, vagy a másik fél szerződésszegése esetén úgy tekintik, hogy az automatikusan az ő tulajdonukba kerül. A végrehajtási eljárás szabályai valamelyest garanciát adnak arra, hogy a mellékötelezettség jogosultja ne élhessen vissza helyzetével. Ha jogát saját mérlegelése alapján, minden jogorvoslati lehetőség nélkül gyakorolhatná, ezzel a kötelezettet méltatlanul kiszolgáltatott helyzetbe hozná. Vannak persze kivételek is. Ilyen kivétel, hogy a fuvarozót a fuvardíj és költségek erejéig megillető, a fuvarozással kapcsolatosan birtokába került dolgokon fennálló zálogjogát más zálogjogosultakat megelőzően, bírósági eljárás nélkül, a kereskedelmi forgalomban való értékesítéssel elégítheti ki.

A legfontosabb szerződést biztosító mellékkötelezettségek:

Ezek a kötelezettségek többféle szempont alapján csoportosíthatók. Egy részük a szolgáltatás jogosultjának a helyzetét erősítik. Ilyen jellemzően a kötbér és a jótállás. Más részük, mint például az óvadék, kezesség, bankgarancia, előleg az ellenszolgáltatás jogosultját hozza előnyös helyzetbe. Egy részük egyfajta átalány kártérítésként funkcionál (kötbér, foglaló), más esetben a biztosítékként adott dolog értékével el kell számolni (óvadék, zálog). A mellékkötelmekre vonatkozó jogi szabályozás típusonként nagy eltéréseket mutat. Ennek megfelelően a részletes tudnivalókat nem tudjuk egyetlen cikkben összefoglalni. Következő írásunk témája a zálogjog lesz, amely igen elterjedt, sokoldalúan alkalmazható biztosíték.