Erősíteni kell a krízishez kapcsolódóan az épített környezet fejlesztésének stratégiai irányait. Ebbe kell beleágyazni a hazai építési tevékenység preferenciáit: energiamegtakarítás, munkahelymegtartás, építési export, élhető környezet, fenntartható építés.

A stratégia egyik területe a hazai építési piaci szereplők tevékenységének nemzetközi erősítése (építőipar, építőanyag, termék, technológia, szellemi tőke exportja). A szóba jöhető országok, mindenekelőtt a szomszédaink – Románia, Szlovákia, Ukrajna, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria –, valamint más EU-országok (Lengyelország, Bulgária, Csehország), hagyományos piacaink, mint Németország, Oroszország, Kína. Ezekről az országokról folyamatosan biztosítani kell a szakmai információt a vállalkozók, gyártók, tervezők részére (ITD, külképviseletek, ÉVOSZ-ismeretek, Buildecon-tanulmányok támogatott terjesztésével, országfórumok rendezésével, kint tevékenykedő vállalkozók bevonásával). A határ menti, EU által támogatott projekteket fel kell gyorsítani. Ez a határ menti önkormányzatok számára óriási gesztus lenne például a munkanélküliség csökkentése érdekében.

Jelentős a folyamatban lévő újlakás-építések száma, a statisztika évente mintegy 150 ezer ilyen lakást tart nyilván. Ezek befejezése érdekében fel kellene mérni a mintegy 150–180 ezer befejezetlen lakás (KSH adat) fizikai állapotát, készültségét, lakottságát, építtetőinek szociális helyzetét. (Ez a felmérés a 2010-es népszámlálás kérdéseibe beilleszthető.) Energiahatékony befejezést megcélozva – esetleg összekapcsolva a bérlakás alakuló koncepciójával – állami támogatással ezeket a lakásokat be lehetne fejezni. Ez a mennyiség mintegy 4–6 évi újlakásépítésnek felel meg és mintegy 300–400 ezer család, 1,2–1,6 millió állampolgár lakásgondját enyhíti, oldja meg. Egyszersmind az építőipar kisvállalkozóinak foglalkoztatását is biztosítja, az építőanyagok és termékek felhasználását fokozza. Az energiahatékony lakásfelújítás egyben exportképes tudást is jelent. Ma Európa nyugati felén a lakásépítés évi értékének 50 százaléka felújítás. Ezen a területen Európa-szerte jelentős a tennivaló és a szakmunkaigény. A „pénteket a kormány fizeti” bejelentés alapján ezen a területen kellene intenzív, exportképes (szakma és nyelvtanulással egybekötött) oktatási hálózatot létesíteni. Ez mind az EU, mind a költségvetés által támogatott cél.