Az alacsony energiafogyasztás érdekében egyre jobb hőszigeteléssel épülnek a házak. A korszerű nyílászárók, födémek és falak megakadályozzák a hőveszteséget. Ugyanakkor a szakszerű hőszigetelés minimálisra csökkenti vagy teljesen megszünteti az épületek természetes szellőzését, ami rontja a komfortérzetet, és hosszú távon az épület szerkezetének sem tesz jót. Így a szellőzőrendszerek jelentősége megnő, egyre fontosabbá válnak az épületgépészeti megoldások.

A lakás levegőjének a minősége több tényezőtől függ. A zárt helyiségben koncentrálódik az ott élők által kilélegzett szén-dioxid és a bőrön át kipárolgó nedvesség. De emellett "rontják a levegőt" a különböző szagok és a lakásban lévő anyagokból felszabaduló oldószerek. A nedves és meleg környezet ideális élőhely a gyorsan szaporodó gombáknak, atkáknak. Ráadásul ilyen viszonyok mellett a pollenallergia is fokozottabban jelentkezik. Ugyan ablaknyitással megelőzhető ezen gondok egy része, de ha a téli hónapokban így szellőztetünk, akkor az utcát fűtjük. A hőveszteség pótlása többlet-fűtésiköltséggel jár, ami a jelenlegi energiaárak mellett komoly kiadást jelent. Kontrollált hővisszanyerő szellőzőrendszerrel ezek a gondok egyszerűen kiküszöbölhetők.

Működési elv
Különböző hővisszanyerő szellőztető rendszerek kaphatók a piacon. Ezek azonban lényegében ugyanazon elv szerint működnek: energiaforrásként a helyiségekből elszívott levegőt használják. Az elhasznált levegő hőtartalmát jelentős részben visszanyerik, és azzal a friss levegőt melegítik. Méretezéstől függően ezek a rendszerek egyaránt használhatók kis alapterületű lakások és családi házak központi szellőztetésére. Nézzük, miben különböznek az egyes hővisszanyerő szellőztető rendszerek.

Típusok, rendszerek
Központi hővisszanyerő készülék légelszíváshoz és légbefúváshoz A kompakt központi szellőztető készülék lelke a kereszt/ellen áramú hőcserélő. A helyiségekből elszívott levegőből nyert hő szolgál a beszívott friss levegő felmelegítésére (1–2. ábra). Így akár az elszívott levegő hőjének 90 százalékát is képes visszanyerni a rendszer. A levegőáramokat két, egymástól független energiatakarékos, egyenáramú ventilátor szabályozza egymástól függetlenül 50-től 350 m³/h-ig. Maximális teljesítmény esetén a rendszer akár egy 300 m²-es családi ház szellőztetésére is alkalmas. Egyaránt szűrt a kifújt és a beszívott levegő. A beépített szűrők révén a káros anyagok és szagok kikerülnek a helyiségekből, illetve friss – por- és akár pollenmentes – levegő jut be. Az ilyen típusú rendszer különösen a passzívházakban fontos, mert a hőveszteség minimalizálása és a légtömörség miatt lényegében nincs természetes szellőzés. Többfunkciós központi elszívó berendezés helyiségenkénti légpótlással Ennél a megoldásnál a huzatmentes légcserét úgy oldják meg, hogy a központi légelszívó készülék légcsatornája csatlakozik az elhasznált levegő elszívási pontjaihoz.
A frisslevegő-utánpótlást minden egyes helyiségben külön szűrőkkel szerelt szellőztetőszelepekkel biztosítják (3. ábra). Az elszívott levegő hőtartalmát nagyrészt a levegő/víz hőszivattyú hasznosítja fűtésre és használati meleg víz előállítására. A használati meleg vizet a készülékbe integrált indirekt fűtésű tárolóban állítja elő. Ha a fűtésihő-igény az így hasznosítható hőteljesítménynél nagyobb, a kiegészítő fűtést beépített elektromos fűtőbetét biztosítja, amely csak annyi hőteljesítményt biztosít a fűtéshez, amennyire az adott pillanatban szükség van. A rendszer akár napkollektorokkal is bővíthető. A többfunkciós központi elszívó berendezés különösen a nagyon alacsony hőigényű családi házakba ajánlott (hozzávetőleg 140 m², és 7,5 kW hőigény).

Többfunkciós központi hővisszanyerő szellőztető berendezés
A teljes épületben biztosítja a szellőztetését, illetve a fűtést és a használati meleg vizet a többfunkciós központi hővisszanyerő készülék. A magas hatásfokú keresztáramú hőcserélő előmelegíti a befújt, friss levegőt. Ennél a megoldásnál is 90 százalékban visszanyerhető az elszívott levegő hőtartalma. A maradék hőtartalmat pedig a kívülről beszívott levegővel keverve hőszivattyú révén hasznosítja fűtésre és melegvíz-készítésre. A használati meleg vizet az indirekt fűtésű használatimelegvíztároló állítja elő. A rendszer napkollektorokkal is kiegészíthető, ha a tárolónak van szolár hőcserélője (4. ábra). Így a napenergia akár használati melegvíz-készítésre és fűtésrásegítésre is alkalmazható. Hasonlóan az előző készülékhez, a hiányzó hőmennyiséget a készülékbe integrált elektromos fűtőbetét biztosítja. A rendszer vezérlését − beleértve a napkollektorokat is − a készülék vezérlő egysége látja el. A többfunkciós központi hővisszanyerő készülék a különösen alacsony hőigényű családi házak (körülbelül 200 m² alapterületű és 10 kW hőigényű) elengedhetetlen tartozéka.

Természetesen az itt bemutatott készülékeken kívül más megoldások is biztosíthatják a lakóépületek friss levegőjét. Az itt leírt megoldások alkalmazásával környezetbarát módon, gazdaságosan és hatékonyan biztosítható a folyamatos szellőztetés, vagy akár a meleg víz előállítása és a fűtés.

Béres Beáta
Okleveles gépészmérnök, 2004-ben végezett a Kassai Műszaki Egyetem Gépészkarának energetikai tanszékén. 2005 februárjától dolgozik a Stiebel Eltron műszaki osztályán, mint műszaki tanácsadó. Szakterülete a hőszivattyús rendszerek alkalmazása.

Hozzászólások

Név *
Email
Code   

Küldés