Visi Ferenc - A helyi önkormányzatok a korábbinál többet az ezredforduló környékén kezdtek foglalkozni a közvilágítási rendszerek működtetésével. 2009 és 2011 között tömegesen járnak le azok az üzemeltetési szerződések, amelyeket még a korszerűsítések első nagy hulláma idején kötöttek. A közvilágítás-üzemeltetési piac ezért most némileg felélénkült – igaz előtte sem volt csendes a piac, óriási a verseny. A települések ugyanis a szerződések lejártáig sincsenek feltétlenül a szolgáltatóhoz láncolva.

 

 

V. F. - Alig tíz éve még nem így volt, de ma már az önkormányzatok előtt kitaposott az út, ha kedvezőbb megoldást szeretnének találni. Magyarországon az energiaszektor privatizációja nem járt együtt a szektorra jellemző monopóliumok gyors eltűnésével. A külföldi vállalatok a közvilágítási vagyont többnyire "magától értetődően" átvették az önkormányzatoktól, és szabott áron biztosították a villamos energiát. Társaságunk a kezdetektől kiemelten kezelte a közvilágítást, mert ennél az ellátási kötelezettségnél az önkormányzatok kis odafigyeléssel nagyon jelentős megtakarításokat érhetnek el. Ennek ellenére komoly érdekellentétekbe ütköztünk, amit több esetben csak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) állásfoglalását kérve sikerült kedvezően feloldanunk. Aktivitásunknak köszönhetően az ország minden részén sikerült kiharcolni, hogy a közvilágítás területén is megjelenhessenek az alternatív szolgáltatók. Egyébként a villamosenergia-törvény 34. §-a, illetve az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény rendelkezik a közvilágításról: cégünk mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően végzi tevékenységét. 

V. F. - A villamosenergia-felhasználási és a -karbantartási költségek csökkentésével. Mindennek az alapfeltétele a rugalmasság, a rendszer egészének és elemeinek optimalizálása – hiszen az a legritkább esetben fordul elő, hogy valahol minden lámpatest és a rendszer tartozékai egyforma állapotban legyenek. Sok szolgáltató ott követi el a hibát, hogy általánosít, és ugyanazt a megoldást kívánja ráerőltetni minden településre. A közvilágítás szempontjából viszont nincs két egyforma település. A korszerűsítés és gazdaságos működtetés sarkalatos pontja az elöregedett lámpaállomány cseréje, a fogyasztást előnyösen befolyásoló elektronikus előtétek alkalmazása, és a fényáram, illetve feszültségszabályozó készülékek felszerelése lehet. Sok esetben akár egy utcán belül is több megoldást választva. A már említett költségoptimalizálás részét képezi például a karbantartási munkák racionalizálása is. Az élettartamuk vége felé közeledő fényforrások sorcseréjét például mi vezettük be Magyarországon. Ezzel az előrehozott beruházással elkerülhető az egyre gyakoribb – meglehetősen komoly költséggel járó – kiszállás egykét kiégett fényforrás cseréje miatt. A korszerűsítés jövőbe mutató elemei között tartjuk számon a különleges technológiák, elsősorban a LED-ek alkalmazását a közvilágításban. 

V. F. - Két rendkívül egyszerű szempont az, amelyek alapján ma korszerűnek tekinthetünk egy közvilágítási rendszert. Ügyfeleink számára talán a legfontosabb szempont az, hogy a rendszer üzemeltetési költsége a lehető legalacsonyabb legyen. Ennek nem könnyű megfelelni, hiszen a költségeket nem csupán a fényforrások áramfogyasztása befolyásolja, hanem a karbantartási szükséglet és az élettartam is. Értelemszerűen mindehhez kapcsolódik a korszerű közvilágítási rendszerekkel szemben támasztott másik követelmény is, a megfelelő fényhasznosítás. Ez kihatással van a rendszer fogyasztására is. A tartószerkezetek, lámpatestek esetében is ez a szempont érvényesül. 

V. F. - Mindkét közismert módszert alkalmazzuk: a gázkisülő fényforrások egyedi impedanciaillesztést és a feszültségcsökkentésen alapuló központi feszültségszabályozásét is. Az egyedi igényekből adódó eltérések miatt azonban nincs olyan összehasonlítás, amely alapján egyértelműen le lehetne tenni a voksunkat bármely eljárás mellé. 

V. F. - Leginkább a közlekedés- és közbiztonsági, valamint a forgalomtechnikai jellemzők változását mérlegeljük. Az alkalmazott eszközök persze speciálisak, megrendelőink igényeihez és műszaki adottságaihoz igazodnak, ennek megfelelően eltérőek a fényáram-csökkenési jellemzők is. Kizárólag a magyar nemzeti szabványoknak megfelelő közvilágítás-rekonstrukciós eljárásokat tervezünk. A még nem kötelező szabványok alkalmazása garanciát jelent ügyfeleinknek arra, hogy megfelelő minőségű rendszerrel lássák el közvilágítási feladataikat.

V. F. - Az alkalmazott fényforrások megrendelőink igényeihez igazodnak, ahogyan ügyfeleink kérésének megfelelően vesszük figyelembe a kromatikus aberrációt és a felhasználók színpreferenciáját is. Tűzzel járó meghibásodást egyébként eddig még nem tapasztaltunk, hiszen bőven az élettartam lejárta előtt végezzük a sorcserét.

V. F. - A tartószerkezeteket – mint már említettük – a csere magas költsége miatt általában mint adottságot szokás figyelembe venni az Elmib által ajánlott Esco-finanszírozás esetén.

V. F. - 2009-ben azt nevezhetjük modernnek, amikor az előírt fényviszonyokat biztosító, sík lámpaburás kivitelű, minimális fényszennyezést okozó, elektronikus előtéttel ellátott, hosszú élettartamú fényforrásokkal szerelt lámpatesteket használunk. A kiemelt, nagy forgalmú utak mellett mindenhol ilyen lámpákat kellene használni.

V. F. - Mindenképpen ez lesz a közvilágítás jövője, ám ma még kevés gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre. Az elérhető készülékek még mindig drágák a hazai önkormányzatok számára ahhoz, hogy egy teljes település közvilágítását LED-technológiára alapozzák. A LED-fényforrások hosszú élettartama jelentősen csökkenteni fogja a karbantartási költségeket, ugyanakkor továbbra is kell majd alkatrészeket cserélni, és a megsérülő lámpatestek pótlása nagyságrendekkel drágább – ezért az üzemeltetési szerződést is alaposan végig kell gondolni. Ugyanez a helyzet a LED-es lámpatestekhez kapcsolt napelemekkel is. A nagy áttörés még várat magára, ugyanakkor nyomon követjük a technológia fejlődését. 

V. F. - Az önkormányzatok számára – nyilván nem jó szántukból – szinte kizárólag az anyagi kérdések fontosak. A környezetvédelmi problémák között sincs előtérben a fényszennyezés kérdése, így ez az érv csak "érdekes színfoltja" lehet egy beruházási ajánlatnak, mozgósító ereje nincs. Hasonlóan elhanyagolható szerepe van a döntésekben a lámpatestek külső megjelenésének – persze egy-egy kiemelt tér, sétálóövezet esetében ez fontos szempont. Ugyan számos impozáns eszköz jelent meg a gyártók választékában, a költséghatékonyság erős kényszere ritkán teszi lehetővé, hogy a beruházás egyúttal a városképen is javítson. Bizakodunk abban, hogy a megfelelő ár-érték arány mérlegelésével ezek a szempontok egyre inkább érvényesülhetnek.