A túlságosan meleg vagy épp hideg klíma egyaránt veszélyezteti a munkavállalók egészségét. Ha a test lehűl, fogékonnyá válik a különböző fertőzések iránt, esetleg ízületi bántalom alakulhat ki. A meleg klíma terheli a keringési rendszert, koncentrációzavart idéz elő, szélsőséges esetben kiszáradáshoz vezethet. A levegő hőmérséklete mellett fontos még annak áramlási sebessége és relatív páratartalma is. Ezek a tényezők amellett, hogy a hőérzetet kifejezettebbé teszik, fokozhatják az egészségkárosodás kialakulásának veszélyét. Például párás, meleg levegőben romlik a szervezet hőleadása, ugyanakkor a hideg levegő nagyobb légáramlási sebessége mellett hamarabb hűl le az emberi test. A legrosszabb a két hatás, a hideg és a meleg, gyors váltogatása, amikor a szervezet nem képes kellőképpen alkalmazkodni egyik terheléshez sem. Ilyen esettel találkoztam, amikor egy szövőgyárban a mesterséges meleg, párás környezetben dolgozó anyagmozgatók a hideg hónapokban anyagot szállítottak az udvaron keresztül a termelőhelyiségből egy fűtetlen raktárhelyiségbe.

A munkahelyi ártalmak kockázatának hosszú sorát kell számításba venni az építőipari munkák során. A munka jelentős része szabadban folyik. A szerkezetkész épületek sem nyújtanak kellő védelmet a hideg vagy a meleg okozta terheléssel szemben. Ennek megfelelően a munka gyakran jár klimatikus terheléssel. A környezeti hatások részben kivédhetők a munkafolyamatok ésszerű megtervezésével. Vannak azonban olyan munkafolyamatok, ahol a károsító hatás a munkakörnyezet oldaláról kiküszöbölhetetlen. Ilyenkor védőruházatot és/vagy védőitalt kell biztosítani a munkavállaló részére. 

Ha a levegő hőmérséklete zárt térben a +10 °C-ot, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot nem éri el, a hideg károsító hatása ellen védekezni kell. Ha az alacsony hőmérséklet a munkaidő felénél hosszabb időtartamban fennáll, a munkahely hidegnek minősül. Hideg esetén hatékony védelmet jelent megfelelő védőruha. Egyszerűbb esetekben akár egy vattakabát is megfelelő erre a célra, de a gyakorlatban többnyire több károsító hatás ellen kell egy időben védekezni. A védőeszközök és a védőruhák juttatását írásban kell szabályozni. Mint azt korábbi cikkemben leírtam (Bautrend 2009. augusztus–szeptember), a védőeszköz juttatási rendjének kidolgozása munkavédelmi szakfeladat, bízzuk szakemberre. 

Védőital A munkavédelemről szóló törvény mellett a 3/2002 SzCsM–EüM együttes rendeletben, találunk a védőital juttatására vonatkozó rendelkezéseket. A védőital segít a szervezetnek a környezethez való alkalmazkodásban. Melegben segít pótolni az elpárologtatott folyadékot. A jogszabály előírásai szerint, ha a hőmérséklet a 24 °C (K) EH-értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. Erre a célra legalkalmasabb a 14–16 °C hőmérsékletű ivóvíz. Alkalmas ezenkívül más, ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma a 4 súlyszázalékot nem haladja meg. Az építési munkahelyekre vonatkozó minimális munkavédelmi követelményekről, így a védőitalról is a 4/2002 SzCsM–EüM együttes rendelet tartalmaz szabályokat. A hidegnek minősülő munkahelyeken melegedési lehetőséget és védőitalt (50 °C hőmérsékletű teát) kell biztosítani. Az ital mesterséges édesítőt, vagy legfeljebb 4 súlyszázalék cukrot tartalmazhat. Az egyéni használatra kiadott ivópohárról a munkáltató gondoskodik.

A munkáltató dönt a védőital juttatásának rendjéről. A munkakörre jellemző kockázatok felmérése, az érintett munkakörök meghatározása munkavédelmi szakfeladat. A védőitalra vonatkozó mennyiségi és minőségi előírások megtartása mellett figyelemmel kell lenni a közegészségügyi követelmények megtartására.

- Jogász, 1998 óta a Cont-Corax konzultációs iroda cégvezetője. 

- Technológiai kockázatértékeléssel, ügyviteli tanácsadással és munkajogi, kötelmi jogi viták alternatív, peren kívüli rendezésével, mediációval foglalkozik. A www.perhelyett.hu oldal üzemeltetője.