Lengyelország a közép-európai térség legjelentősebb piaca, még a gazdasági válság ellenére is növekedett. Ez jó üzleti lehetőségeket jelenthet akár magyar cégek számára is. A gazdasági együttműködésre már vannak jó példák. Marcin Sowa a Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztályának tanácsosa szerint a lengyel–magyar üzleti kapcsolatoknak nemcsak múltja, de nagy jövője is van.

 

 

 

 

A gazdasági válság jó hatással volt a lengyel építőiparra, rohamosan csökkentek az árak, így 2007–2008-ban volt az építési boom. 2007-ben például 6,6 százalékkal nőtt a GDP és 6,7 százalékkal a reálbér, 2008-ban a GDP még mindig 5,0 százalékkal nőtt, a reálbér pedig 6,0 százalékkal. A 2004–2008 közötti időszakban a munkanélküliség 22-ről 9 százalékra csökkent. Sőt sok szakmunkás, aki addig Nagy-Britanniában dolgozott hazatért, mert otthon magasabbak voltak a bérek. A zloty több éven át erős volt, aki valutában vett föl hitelt, annak csökkentek a törlesztőrészletei. Fejlődött a lakáspiac, a bankok egyre több hitelt adtak, 20–30 százalékkal nőtt az ingatlanok ára, amíg a hitelek értéke ugyanekkora arányban csökkent. Mára ez a folyamat leállt, de még mindig pozitív a mérleg. Augusztusig még mindig több lakás épült, mint tavaly (101 ezer, ez 5 százalékos növekedés). Bár az év első felében az új lakásberuházasok száma csökkent, ősszel a folyamat újra indult, és egyre több fejlesztő jelzi, hogy elkezdi az új munkákat. 

Az infrastrukturális beruházások száma nőtt, végre elkezdődtek az autópálya- és autóút-építések. Az előkészítés 5–6 évig tartott, ezalatt többször változott a tervezet, nagyon lassú volt a környezetvédelmi engedélyeztetés, mivel csak a túlterhelt minisztérium adhatta ki azt. Mára egyszerűsítették a folyamatot, a lengyel jogrendszert EU-konformmá alakították. 1998-ban 49 vajdaságból 16 erős régiót alakítottak ki. Tavaly óta a 16 vajdasági regionális környezetvédelmi hivatal adja ki az engedélyeket, a minisztériumra csak a másodfokú ügyek maradnak. Így másfél évről 90 napra rövidítették le az eljárást. 921 kilométer hosszú autópálya és autóút építése kezdődött el, ezen belül épül Varsóban a külső gyűrű is. Szintén a fővárosban épül az új szennyvíztisztító mű 600 millió euró értékben, és ahhoz kapcsolódóan a Visztula alatti csatorna 100 millió euróért. A legnagyobb fejlesztések a 2012-es futball Európa-bajnokság kapcsán történnek. Az Ukrajnával közösen rendezett játékok miatt négy stadiont építenek (az ötödiket Varsó saját forrásaiból építi), illetve újítanak fel. Mindemellett számos szálloda is épül. 

Az elmaradottabb keleti vajdaságokban fejlesztések kezdődnek, utak épülnek, környezetbarát szállítási rendszert alakítanak ki, szélessávú internettel látják el a lakosságot és a közintézményeket, és 2000 kilométernyi kerékpárút is megépül. A fejlesztésekhez az Európai Regionális Fejlesztési Alapból 2,27 milliárd eurós támogatást kapnak. Például 11 sziléziai település 585 millió zlotys támogatást kap az EU kohéziós alapjából 1200 kilométer szennyvízcsatorna, 250 szivattyúállomás építésre, és a vízhálózat fejlesztésére. 

Lengyelországban nagy az energiabiztonság, mert az energiaszektor alapja a feketeszén. Az elsődleges energiafelhasználás szerkezeti megoszlása: 48 százalék feketeszén, 12 százalék barnaszén, 23 százalék olaj, 12 százalék gáz és 5 százalék megújuló energia. Az energiabiztonság növelése érdekében a tervek szerint 2020-ra épül meg Lengyelország első atomerőműve. A lakásokban jellemző a távfűtés, amely sokszor szén alapú, de van gázos is, amelyek a '70-es években épültek, sőt terjednek az alternatív energiával működők is (napkollektor, hőszivattyú).

Több kutatás és erőfeszítés folyik a feketeszén gázzá alakítása terén. A Puławyban működő műtrágya- és salétromsavgyárban – ez a legnagyobb lengyelországi földgázfogyasztó – dolgoznak már a projekten. A Bechtel, a világ egyik legnagyobb gépészeti és építőipari cége az első széngázosító üzemet évekkel ezelőtt az USA-ban építette.

A Bechtel megvalósíthatósági tanulmánya szerint az eljárás Lengyelországban is gazdaságos lenne. A Puławyhoz közeli Bogdanka bányában erre a célra nagy mennyiségű szén áll rendelkezésre. Amennyiben a projekt megvalósul, a gyár gázfogyasztása, a jelenlegi évi 900 millió köbméter felére csökkenne.

A földgázt nemcsak Oroszországból, hanem más csatornákon keresztül is próbálják beszerezni. Idén nyáron Katarral állapodtak meg cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításról A 20 évre szóló hosszú lejáratú szerződés feltételeinek megfelelően a Qatargas évente egymillió tonna cseppfolyósított földgázt szállít majd a Lengyel Kőolajbányászati és Gázipari Rt. (PGNiG SA) részére. Az LNG-t az új Swinoujsciében megépülő terminálba szállítják 2014-től. Az LNG-import a PGNiG stratégiájának fontos elemét képezi, amelynek célja az ellátás biztonságosabbá tétele.

Bővítik a megújuló energiaforrások körét, több ezer turbinát, oszlopot és széllapátot telepítenek 2020-ig azokra a mesterséges szigetekre, amelyeket Lengyelország északi partjainál hoznak létre a Balti-tengerben. A projekt 16 milliárd zlotyba kerül, és 1000 megawatt energia előállítását teszi majd lehetővé. Egy, a tengerhullámzás mozgását hasznosító erőmű prototípusmodelljét mutatták be Gdanskban. A lengyel–dán együttműködéssel létrehozott erőmű a hullámzás mozgási energiáját hidraulikus olajnyomássá alakítja át, és így szén-dioxid-kibocsátás nélkül állít elő energiát. Az új típusú erőmű prototípusa 500 kilowattól 1,1 megawattig képes energiát előállítani. 2008-ban közel 130 ezer négyzetméternyi napkollektort adtak el Lengyelországban. Ezzel a napenergiát hasznosító napelemek összes felülete több mint 365 ezer négyzetméterre nőtt. Az általuk előállított energia 255 megawatt hőenergiának felel meg. Az idei év végére a napkollektorok kapacitása valószínűleg meghaladja a geotermikus és biogáz alapú zöldenergia-termelést. 

A KÉSZ Csoport 2007-ben építette fel Kwidzynben a Jabil mikroelektronikai üzemét, ezt a projektet sikeresnek ítéli Pintyőke Marcell marketingigazgató. Az amerikai cégnek már több üzemet építettek, megéri a minőségi munka, mert a megrendelő Lengyelországban is csak velük akart dolgozni. Bár később több acélszerkezetes munkában vettek részt, a cégcsoport még nem látja elérkezettnek az időt leányvállalat alapítására. Lengyelország nehéz, zártabb piac, nagyobb a verseny, fejlettebb a munkatechnológia és a munkakultúra, mint a környező országokban. Amíg Romániában, Ukrajnában a nemzetközi szemlélet, a minőség, és a projektmenedzsment különbözteti meg a KÉSZ-t versenytársaitól, Lengyelországban ez már nem jellemző. 

A közösség zárt, külföldi cégként nehéz munkához jutni. Lengyelország mindig is fontos volt a Trigranit számára, hiszen mind népességét, mind gazdaságát tekintve a kelet-közép-európai régió meghatározó szereplője – tájékoztatott Török Árpád vezérigazgató. A cég városközpontokat épít Lengyelországban. Ezekben bevásárlóközpontokon kívül, irodaházakat és apartman épületegyütteseket, esetleg szállodákat is építenek. Az elsőt 2005-ben nyitották meg Katowicében (Silesia City Center, Oak Terraces – ezer lakás), a másodikat most november 21-én adják át a nagyközönségnek a Bonarka City Centert Krakkóban. A gazdasági válságra Lengyelország viszonylag rugalmasan válaszolt, a fogyasztásban nem volt drámai csökkenés, irodapiaca is biztos maradt. Krakkóban drágábbak az irodák, mégis könnyebb a bérbeadás, mint Magyarországon.

Az Energomontaz a gönyűi erőmű építésében vett részt, a kazánt építette, szerelte. Több kisebb cég is működik Magyarországon, így például a Fakro (tetőtéri ablakok) a Galeco (ereszcsatornák), a Tuplex (műanyag csövek), a Buklin és a Port Doors (nyílászárók). Az Echo Investment ingatlanfejlesztő építi a zuglói Mundo bevásárlóközpontot. Az 51 ezer négyzetméter kereskedelmi és 38 ezer négyzetméter iroda területű együttest a tervek szerint 2011 végén adják át.

Az Európai Unió országaiban az építőipari asztalostermékek gyártásának értéke megközelíti 50 milliárd eurót, ennek 5 százalékát adja Lengyelország, ahol 9 millió ablakegységet és körülbelül 10 millió ajtót gyártanak évente, 2,5 milliárd euró összértékben. A gyártás szerkezetét nézve a fa alapanyag dominál (55%), műanyag (37%), a legkevésbé népszerűek a gyártás folyamán az alumínium és más fémek (8%).

A nyílászárók gyártása fiatal ágazat, de nagyon lendületesen kezd terjeszkedni a környező országokban. Nagy lehetőséget látnak az osztrák exportban, a régi 100–200 éves házak egyedi ajtóit körülbelül feláron szállítják a lengyel cégek, mint a helyi vállalkozók. Magyarországon keresztül zajlik az üzlet, az itteni, főleg lengyel tőkével működő cég bonyolítja az osztrák üzletet. Fejlődik a csempe üzletág is, a lengyel szakemberek az olaszoktól tanultak, 2004 óta 2,5 millió négyzetmétert importáltak, főleg Nagy-Britanniába és Írországba.

(Forás: www.budapest.trade.gov.pl/hu)