Egyre több vásár, konferencia, szakmai fórum foglalkozik a passzívházakkal, miközben sajnos még alig épült ilyen Magyarországon. Mégis meg kell ragadni minden alkalmat, hogy a szakmai közbeszéd tárgya legyen az energiatakarékos építészet. A CEP Passzívház Expo keretében október 7-én tartott konferencia épp ezt a célt szolgálta. A rendezvény moderátora, Horváth Sándor okleveles építészmérnök, a BME épületszerkezeti tanszék adjunktusa volt. 

Günter Lang, az osztrák passzívház szövetség ügyvezetője szerint a valós klímaváltozás már rég túlhaladta az ENSZ Klímatanács 2007-es IPCC-jelentésében foglaltakat, aminek végzetes következménye lehet, ha nem teszünk semmit. Az Európai Parlament felszólította a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szigorítsák az épületekre vonatkozó energiahatékonysági elvárásaikat. Kötelező határozatként javasolják, hogy minden új épület 2011-től már csak a passzívházszabvány szerint épüljön. 2016-tól minden középület, 2019-től pedig az összes új épület nettó nulla energiafelhasználású legyen. Emellett rendkívül fontos, hogy a már meglévő épületeket is a passzívházszabvány alapján újítsák föl. A nagyarányú felújításnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett a munkanélküliség felszámolásában lenne jelentősége. De mindehhez szükség van az állami támogatásra. Nem új gázvezetékeket kell építeni, mert azzal nem a függőségünk szűnik meg, hanem csak annak forrása változik. Ausztriában alaposan kidolgozott, jól működő támogatási rendszer van. Bár tartományonként eltérő, a legnagyobb támogatás Vorarlbergben és Bécsben kapható. Hozzátette, 2007 óta a közösségi épületek és a bérlakások már csak a passzívházszabványnak megfelelően épülhetnek Ausztriában. Hallgatói kérdésre Lang elmondta, könnyű vagy nehéz szerkezetből is lehet passzívházat építeni, a lényeg, hogy a tervezés és a kivitelezés során nagyon figyeljenek a részletekre.

Fritz Freundorfer bajor szakember új típusú, keskeny tokkal rendelkező ablakokat mutatott be. Nagymértékben befolyásolja a komfortérzetünket az ablakok felületének hőmérséklete. Az átlagos minőségű ablakok esetében a hideg belső felületet az alá helyezett fűtőtesttel egyenlítették ki. A passzívház minősítésű U = 0,8 W/(m²K) ablak esetében teljesül, hogy 3 Kelvin-foknál kisebb az ablak és falak közötti hőmérséklet-különbség –14 Celsius-fokos külső és 20 Celsius-fokos belső hőmérséklet esetében. Emellett a hőmérséklet-különbség 50 centiméterre mérve az ablaktól a bokánál (0,1 m) és egy ülő ember fejmagasságánál (1,1 m) 2 K alatt kell legyen, különben fázni fog a láb. A hideg felületek a rosszul szigetelt házakban aszimmetri kus sugárzó hőmérséklethez vezetnek. Ez máshogy van a passzívházban: ott minden körbevevő felület egyenletesen meleg, az ablak is. Ebből kellemes sugárzóhőklíma következik. "A sugárzóhő-aszimmetria és a levegőhőmérséklet rétegződése komfortparaméterekre vonatkozóan – a középeurópai éghajlat mellett – az egész tartózkodási területen akkor alakul ki kellemes termikus környezet, ha az ablak U-értéke legfeljebb 0,85 W/(m²K) értékű" – határozta meg Wolfgang Feist, a passzívházelmélet megalkotója. Magas minőségre van szükség, hogy a homlokzat közelében fűtőtest nélkül is kellemesen érezhesse magát a bent tartózkodó. Ezzel egy időben, mellékhatásként ezek az ablakok saját maguk is fűtőtestté alakulnak. Kilencévi munkával új típusú ablakot fejlesztettek ki. Ehhez új vasalat szükséges, megfelelő tartóerővel. A felülethez illeszkedő ablak tokszerkezete ráfordulás nélkül 28 mm-rel vékonyabb a hagyományos tokokhoz képest. Majd Freundorfer hozzátette, a jövőben az ablakok minősítésénél a teljes ablak méretének az arányát az átlátszó felület méretéhez képest egy alaki tényező, az Fw segítségével kellene figyelembe venni. Az új típusú ablak egyszerűbb, így költsége is alacsonyabb.

Raimund Ertl mérnök a vákuumos hőszigetelő lemezeket mutatta be, amely vastagsága ötöde a hagyományos szigetelőanyagoknak. A lemez alacsony hővezetési képességű, λ = 0,007–0,008 W/(mK). Pirogén kovasavból préselik a hőszigetelő anyagot, majd vákuum létrehozása mellett többrétegű burkolófóliával vonják be, és légmentesen lezárják. Olyan helyeken alkalmazzák, ahol fontos a szigetelőanyag vastagsága, ilyen lehet például a küszöbmentes átmenet a lakótérből a teraszra vagy régi épületek felújítása során adódhat olyan helyzet, hogy kevés a hely a szigetelésre. Az előadó felhívta a figyelmet a rongálódás veszélyére akár a szállítás, akár a lefektetés során vagy a szakszerűtlen kezelés következtében is. Kérdésre elmondta, az ára 10–15-szöröse a hagyományosénak, de ötödannyi kell belőle, azonban hiába drága, ha bizonyos esetekben csak ez az egyetlen lehetőség.

Az osztrák Reinhard Weiss szerint az energia bevitelének optimalizálása helyett a veszteséget kell csökkenteni. A német gépész az épület kellő szigetelésében, a megfelelő ablakok beépítésében, az épület légtömör és hőhídmentes kialakításában látja a megoldást. A passzívházban a gépészet feladata, hogy az állandó friss levegőt biztosítsa a hővisszanyerő berendezéssel. Mindezt úgy, hogy a bent lévő hőt az épületben kell tartani, szellőztetéssel ne legyen hőveszteség. A kiegészítő fűtést pedig megújuló energiából célszerű biztosítani. A bentlakók komfortja érdekében fontos, hogy a gépészeti berendezések zajtalanul működjenek.

Dietrich Schwarz zürichi professzor jelenleg a liechtensteini egyetemen oktatja a fenntartható építészetet. Többféle kísérlet folyt a transzlucens hőszigetelésű falszerkezetek (Transluzente Wärmedämmung – TWD) kialakítására. A Schwarz által bemutatott rendszer azt használja ki, hogy az anyagok fázisváltáskor (halmazállapot- váltáskor), a váltás irányától függően nagy mennyiségű energiát tárolnak, illetve szabadítanak föl. A szoláris nyereség stratégia négy összetevőből áll. Az első az átlátszó hőszigetelés, amely lehetővé teszi a napfény átjutását, ugyanakkor a melegét megakadályozza. Ez abszorber anyag használatával lehetséges, amely a napfényt hővé alakítja. Ez az anyag egyben maga a hőtároló közeg is. Végül szükséges a túlmelegedés elleni védelem az abszorber lemez hátsó oldalának vezérelt szellőztetése. Már több olyan épület is elkészült, amelyben ezt a rendszert használják, és nagyon kedvezők a tapasztalatok.

Béleczki Attila, a Bauland Kft. ügyvezetője elmondta, 13 éve dolgozik a szakmában, és mindig arra törekedett, hogy alacsony energiafelhasználású házakat építsen. A Baucell elemekből készült már passzívház is, lehet, hogy nem elég bio az építőanyag, de ebből könnyű passzívházat építeni – fejtette ki Béleczki Attila. Az 50 centiméter vastag, bennmaradó zsaluként működő fal hővezető tényezője U = 0,08 W/(m²K), amíg a 40 centiméteresé is U = 0,1 W/(m²K). A rendszer része a födém is. 2005-ben építették fel az első "majdnem" passzívházat a Pilisben, és az ő nevéhez fűződik az első minősített, a szadai passzívház is. Hozzátette, a ház az építtető számítása szerint 230 ezer forintba került négyzetméterenként.

Mihály György a fent említett pilisi ház építtetője tapasztalatairól beszélt. Annak idején az ő háza nem kapta meg a minősítést, mert ahhoz számított adatok kellenek, és aszerint az éves fűtési hőszükséglet 23 kW/m². A tapasztalat viszont mást mutat, az elmúlt télen január– februárban összesen 3 hétig ment a fűtés, ez az egész szezonra 12 ezer forint fűtési költséget jelentett, ez 10 kW/m²–nek felel meg, ami bőven belefér a passzívház követelményébe. Mihály György az építkezés egész folyamatát megörökítette, hogy aki házat, passzívházat szeretne építeni, felkészülten kezdhessen hozzá, tapasztalatait az interneten is közzétette a www.feszekrakok.hu oldalon.

Dr. Szűcs Miklós PhD, a SZIE Ybl Miklós  Építéstudományi Kar épületszerkezetek tanszéke docense Környezetbarát energiahatékony szerkezetek fejlesztési irányai a termikus burok kialakításában címmel tartotta meg előadását. A környezetbarát építés alapvető jellemzője, hogy a felhasznált építőanyagok és szerkezetek tekintetében azok teljes életciklusára vetítve alacsony energiafelhasználásúak. A helyi, természetes anyag és megújuló energiaforrásokat előnyben részesítik, anyagaik a természeti környezetet nem szennyezik, újra felhasználhatók, az egészséges emberi környezet kialakítására alkalmasak. A következőkben számos építőanyagot mutatott be az előadó, amelyek alkalmasak a termikus burok kialakítására. Végül az energiahatékonyság növelésének új eszközeiről szólt a passzív szoláris rendszerekben. Majd a nád-szolárfal kifejlesztéséről és vizsgálatáról beszélt, amely részben fényáteresztő transzparens hőszigetelés. 

Medgyasszay Péter PhD, okleveles építészmérnök, MBA, a Belső Udvar Építész és Szakértő Iroda ügyvezetője a fenntartható házról tartott előadást. Meghatározása szerint ez olyan épület, amelynek teljes életciklusára vetített erőforrás-használata nem nagyobb, mint a vizsgált terület, adott épületre jutó erőforrása. A fenntartható ház nem az épületek energiaigényének minimalizálására, hanem a területi adottságoktól függő költséghatékony optimalizálására törekszik. Az előadó számításokkal bizonyította, hogy hazánkban a fenntartható ház éves nettó fűtésienergia-igénye 43 kWh/m². Majd hozzátette, a passzívház a gépészeti rendszer függvényében válhat fenntartható épületté, ehhez mindenképpen szükséges megújuló forrásokat használni.

Fazekas Péter, a Trendhaus Kft. ügyvezetője, az ÉVOSZ Könnyűszerkezetépítő Szakmai Tagozata elnökhelyettese 18 éve foglalkozik faszerkezetű készházak építésével, ezekből már közel ezret készítettek. Előadásában az energiaoptimalizálás lehetőségeit mutatta be a készházakra. Tervezőprogramjuk segítségével a különböző paraméterek módosításával számítják ki, hogy eltérő falminőség, nyílászárók és gépészet esetében hogyan változnak az építés költségei, illetve mekkora lesz a várható fűtésköltség. Így a megtérülés ismeretében még a tervezés szakaszában dönthet a megrendelő, hogy milyen épületelemeket válasszon ki.

Bodnár György, a Zöld Otthon Program projektvezetője a felújítás fontosságára hívta föl a figyelmet. Magyarországon 4,3 millió lakás található, ennek kétharmad része családi ház, 700 ezer épült vályogból és 200 ezer nincs alápincézve. A hazai lakásállomány harmada 1960 előtt, ötöde a második világháború előtt, tizede a rendszerváltás után épült. Ma körülbelül 250 ezer üres lakás van. Az épületek energetikai állapotáról semmilyen adat sincs. A tapasztalat azt mutatja, hogy a hazai lakásállomány erőteljes megújításra szorul. A Zöld Otthon Program a felújításban segíti a lakástulajdonosokat személyre szabott szakmai és pénzügyi tanácsokkal. 

Boros Károly, a Boros Mérnök Kft. ügyvezetője saját maga számára épített passzívházat, előadásában a tapasztalatairól számolt be (Bautrend, 2009. augusztus– szeptember). A ház tervezése során az energiatakarékosság, a fenntarthatóság és a környezetvédelem iránti elkötelezettség és a korábban felépített energiatakarékos épületek kedvező tapasztalatai miatt kizárólag alacsony energiafelhasználású épület jöhetett szóba. A számításai alapján, 10 éves megtérüléssel számolva, a ma elérhető legmagasabb lakókomfortú passzívház építése mellett döntöttek. Eddigi tapasztalatai bizonyítják, hogy jól választottak. A folyamatos friss és tiszta levegő, az állandó hőmérséklet következtében egészen más az élet passzívházban, mint a hagyományosban.

Csokló Gábor, a Masterplast műszaki igazgatója a passzívházak hőszigetelésére adott tanácsokat, hogy a megfelelő anyag kerüljön a megfelelő helyre, és miként lehet különböző hőszigetelő anyagokat vegyesen alkalmazni. A passzívháznak kötelező eleme a jó termikus burok. Ennek az épület élettartama alatt végig megfelelően kell működnie, az odaillő anyagok kiválasztása hosszú távra kiható döntés. A kiválasztás alapelvei szerint a termikus burok hőhídmentes és folyamatos, a falak hővezető képessége U = 0,15 W/(m2K) vagy ennél kedvezőbb értéket kell elérnie. Fontos a szél- és légzárás, a tömítettség, a népszerű, ismert technológiákat kell előnyben részesíteni. Kerülni érdemes a kényszermegoldásokat: a tagolt épületet, a fűtetlen pincét, a körablakot, a térdfal nélküli tetőteres beépítést, az épület részét alkotó garázst.