A Makész védjegyes cégek és beszállítóik állítottak ki október 16. és 18. között a 10. Készház Vásáron a Budapest Kongresszusi Központban. Az érdeklődők megismerhették a passzív és aktív készházak sajátos építési technológiáit, az alacsony energiafelhasználású épületek elveit, a jövő évi kínálatot, az új fejlesztéseket. De a kiállítók standjain bemutattak hőcserélőket, geotermikus szivattyúkat, gerenda- és rönkházakat, speciális hőszigetelő rendszereket, nyílászárókat és alternatív falazóanyagokat is. A vásár első napján megrendezett V. Készház Konferenciát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar építéskivitelezés tanszéke, valamint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozata szervezte. A szakmai esemény központi témája az energiamegtakarítás és az energiafelhasználás optimalizálása volt.

A Makész védjegy használói bíznak a töretlen fejlődésben – kezdte megnyitóbeszédét Kárpáti József, az ÉVOSZ Könnyűszerkezetépítő Szakmai Tagozatának elnöke. A gazdasági világválság, amely az építőipart különösen sújtja, úgy látszik, a készház szakmára nincsen különösebb hatással: a nyugat-európai és a magyarországi készház-értékesítések az idén nem csökkentek jelentősebb mértékben, sőt a könnyűszerkezetes családi házak esetében még kisebb emelkedés is tapasztalható. 2009. január elsejétől kötelező az energiatanúsítvány, amely egyértelműen bizonyítja a könnyűszerkezetes készházak alacsony energiafelhasználását. A Makész védjegyet kiérdemelt cégek egyre elismertebbek lesznek. Külföldi (főleg német és osztrák) tapasztalatok alapján a megfelelő minősítésű készházak várható élettartama 75–100 év. Hazánkban az átlag vásárlók a 90–120 m²-es, két-három hálószobás családi házakat keresik, ezen belül is főleg az egyszintes épületeket. Amíg a vékonyabb faszerkezetes házak már 160–180 ezer Ft/m²-es áron elérhetők, addig a passzívház minősítésnek is megfelelő műszaki tartalommal rendelkező épületek ára a 240–280 ezer Ft/m²-es sávban mozog. Tavaly Magyarországon közel 2200 könnyűszerkezetes ház épült, és a várakozások szerint ez a szám idén sem fog csökkenni.

A könnyűszerkezetes épületekre vonatkozóan nincs hatályban lévő magyar nemzeti szabvány vagy honosított harmonizált szabvány – tudtuk meg Frigy Antaltól, az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium építésügyi igazgatási osztályának vezetőjétől. Amennyiben az épület több komponensből álló építőkészlet jellegű; rétegrendjében, anyagában és összeépítési csomópontjaiban tipizált, és ezekből, mint összefüggő rendszerből tevődik össze, akkor együttesen kell igazolni, hogy az ilyen szerkezeti rendszerrel megépülő ház teljesíti az OTÉK 50. § (3) bekezdésében meghatározottakat. Ezt – egyéb műszaki specifikáció hiányában – az arra jogosított jóváhagyó szervezet (Magyarországon egyedüliként az ÉMI), a jóváhagyott műszaki specifikáció és a 134/2008. (V. 14.) kormányrendeletben meghatározott vizsgálatok alapján tanúsítja.

Az Építőipari Műszaki Engedély (ÉME) olyan leírás, amely többek között tartalmazza a termékre vonatkozó műszaki követelményeket és alkalmazási feltételeket. Ezt a kivitelezés közben az építésfelügyelet ellenőrizheti, amíg a kivitelezés végén a felelős műszaki vezető erre vonatkozó nyilatkozata szükséges az építésügyi hatóság részére a használatbavételi engedélyezési eljárás során.

 

Melyik energiaforrással mennyi takarítható meg, illetve melyek azok az alternatív energiaforrások, amelyeket nem használunk ki kellőképpen? – tette fel a kérdést Bocsák István gépész, minisztériumi főenergetikus, aki bemutatta Magyarország (lehetséges) energiafelhasználását. Hazánkban jelenleg mintegy 2,5 millió családi ház, 670 ezer hagyományos lakás, 380 ezer zártsorú lakóingatlan és hozzávetőleg 635 ezer panellakás van. A cél, hogy az éves, 220 PJ-os energiafelhasználást 113 PJ alá szorítsuk le. Ennek elérése érdekében - amint azt a fenti számok is mutatják -, a legtöbbet a családi házak tulajdonosai tehetik. A statisztika szerint több mint 2 millió magyar lakás csak az E kategóriájú energiatanúsítványt kaphatná meg, amíg az A kategóriát kevesebb, mint félmillió lakás érné csak el. Ennek egyenes következményeként a fejlett országok szén-dioxid-kibocsátása az egekbe szökött: 1 m³ földgáz elégetése közel 2 kg, 1 liter olaj eltüzelése 3,5 kg, egy átlagos méretű lakás fűtése évente 3–4 tonna szén-dioxidot juttat a levegőbe. A Mátrai Hőerőmű pedig az összes saját fűtőegységgel rendelkező magyarországi lakás éves kibocsátásának hozzávetőleg a kétszeresét. A rendszerváltást követően jelentősen leépült Magyarország ipara. Ez azt eredményezi, hogy – a 2005 februárban életbe lépett kiotói jegyzőkönyv alapján, amely a részt vevő 37 ország és az Európai Unió számára az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának átlagosan 5 százalékos csökkentését írja elő az 1990-es mennyiséghez viszonyítva 2008 és 2012 között – hazánk is élhet a kvótakereskedelmi joggal, azaz a szén-dioxid-rátában előírt megtakarításainkat eladhatjuk más országoknak. Tavaly Belgiumnak 5 millió tonna, Spanyolországnak 6,5 millió tonna szén-dioxidot értékesítettünk, tonnánkénti 13,5–14,5 eurós áron.

 

Ausztriában az elmúlt 15 évben 8 ezer passzívház épült fel és 2016-ig még több mint 5 ezer ilyen megépítése várható, miközben Magyarországon eddig összesen 2 minősített passzívházról tudunk. Christian Murhammer, az Osztrák Készház Szövetség (ÖFV) főtitkára elmondta, hogy Ausztriában minden harmadik családi ház készház kivitelű. Ennek mintegy 84 százaléka fa, 9 százaléka beton, 4 százaléka tégla és 3 százaléka kevert anyagszerkezetű, ami azt példázza, hogy mennyire nagy hangsúlyt fektetnek az osztrák építészek az ökológiai építészetre. Egy átlagos lakóépület helyett passzívház építése 30–50 ezer eurós többletköltséget jelent, ennek megtérülési ideje 30–50 év. Akkor mégis miért éri meg? Az osztrák kormány különleges támogatási rendszert dolgozott ki a passzívházépítés elősegítésére és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. A Mezőgazdasági és Közlekedési Minisztérium klíma- és energiaalapja 500 millió eurós támogatást ad az alternatív energiaforrások hatékonyabb kiaknázására. A pályázatokat online lehet benyújtani; az érdeklődés akkora, hogy 10 millió euró 15 perc alatt fogyott el. Természetesen működik a klasszikus lakástámogatási rendszer is, amelyben a környezetvédelmi és a gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe veszik: a rendszer sajátossága, hogy az egyes megépítendő vagy felújítandó ingatlanokat, nem pedig az abban lakó személyeket, családokat támogatják. Minél energiahatékonyabb az adott épület, annál nagyobb a támogatás mértéke, amelyet 50 ezer eurós határig évi 1 százalék kamatra, 27,5 éves időtartamra ad a tartomány és a kormány. De természetesen vannak vissza nem térítendő támogatások is: például pelletkazán megvásárlására és üzembe helyezésére 2950 eurót lehet kapni. Hazánkban új jogszabályokra, támogatási rendszerre lenne szükség, a passzívházszabvány mielőbbi bevezetéséhez és elterjesztéséhez, mert 2020-ig csak így teljesíthető a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítására tett vállalásunk. Bőven lenne honnan példát vennünk.