| A kártérítésről 1. |
 |
 |
 |
| 2009. november |
| 2009. november 16. hétfő, 17:04 |
 Tisztában kell lennünk, hogy kit, mikor és milyen mértékben terhel kártérítési felelősség. A szabályozás túlságosan terjedelmes, összetett ahhoz, hogy egy cikkben dolgozzuk fel. Ebben az írásban néhány alapfogalmat tárgyalunk.
       A polgári törvénykönyv rendelkezése meglehetősen tömören foglalja össze a kártérítésre vonatkozó szabályt: "Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható." Nézzük, mit jelent pontosan ez a lényegre törő meghatározás! Ahhoz, hogy érvényesíthető kártérítési igény keletkezzen, a káresemény bekövetkezésén túl feltétel, a károkozás jogellenes legyen. Nem jogellenes például a jogos védelemmel okozott kár. Itt természetesen ügyelni kell arra, hogy a védekezés arányos legyen a fenyegetéssel, ne haladja meg az elhárításhoz szükséges mértéket. Akkor sem jár kártérítés, ha a kárt a károsult beleegyezésével okozzák. Ebben az esetben további feltétel, hogy a károkozás társadalmi érdeket ne veszélyeztessen vagy ne sértsen. Az például nem sérti a társadalmi érdeket, ha beleegyezek, hogy egy ismerősöm az ingatlanomon átmenetileg építőanyagot tároljon, és az ehhez szükséges területen a növényzetet kiirtsa, vagy az ingatlant határoló kerítést megrongálja, elbontsa. Ebben az esetben a károkozás az én beleegyezésemmel történt. Ha barátom ugyanitt hatósági engedély nélkül veszélyes hulladékot kíván lerakni, akkor ezzel már társadalmi érdeket sért. Korlátozó tényezők A kártérítési felelősség részben objektív, részben "vétkességi" alapon keletkezik. A szabályozás figyelembe veszi, hogy a károkozó, illetve a károsult a tőle elvárható módon járt-e el. Ezt tükrözi a fent idézett szakasz második mondata, amely szerint mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az elvárható cselekvés a károsult oldalán is kritérium. A polgári jogi alapelvekkel összhangban, a károsultnak minden tőle telhetőt meg kell tennie a kár csökkentése érdekében. A kár okozójának nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. Az elvárhatóság mellett fontos említést tenni a méltányosságról. A törvény rendelkezéseinek megfelelően a bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti. Ilyen eset, amikor a kártérítési felelősség fennáll ugyan, de a kár megtérítése a károkozót egzisztenciálisan ellehetetlenítené. Ez azonban csak egy a jogszabály adta lehetőség. A szabály alkalmazása a bíróság mérlegelésén alapul, és csak a szerződésen kívüli károkozás esetében alkalmazható. A szerződésszegésből eredő kártérítési felelősség mérsékelésének csak ott van helye, ahol erre a jogszabály kifejezetten lehetőséget ad. Felelősség kizárása Egyre többször találkozhatunk olyan szerződésekkel, ahol a kötelezett már előre kizárja, mérsékeli az ügyletből származó kártérítési felelősségét. Ez elgondolkodtató. Helyénvaló egy ilyen kikötés, ha valaki ingyenes szolgáltatást nyújt, vagy a rendeltetésellenes használatból fakadó kárért való felelősséget akarja kizárni. Az esetek egyre nagyobb részében viszont már-már a szerződésszerű teljesítés számonkérhetőségét kérdőjelezi meg egy ilyen kikötés. Az egyik legérdekesebb eset, amivel találkoztam, amikor egy könyvvizsgáló ki kívánta kötni a megbízásban, hogy az általa készített jelentésért nem vállal teljes felelősséget, azt nem használhatjuk fel egy hatósági eljárás során. Vannak esetek, amikor valamely tevékenység hatásai nem teljes mértékben kiszámíthatók. Ilyen a kutatási szerződés és a tervezési szerződés. Ennél a két típusnál maga a törvénykönyv rendelkezik a kártérítés korlátozásának lehetőségéről. Figyelembe kell azonban venni, hogy semmis valamely szerződésnek az a kikötése, amely a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozásért, az életben, a testi épségben, az egészségben okozott károsodásért, továbbá bűncselekmény következményeiért való felelősséget előre korlátozza vagy kizárja. Következő cikkünkben a kár fogalmát tárgyaljuk részletesebben. Dr. Holló Sándor |
Galéria
Megjelent a Bautrend
2010. június-júliusi száma
Hozzászólások