Az építőiparban alkalmazott szerződések nagyobb része vállalkozási – tervezési, építési, szerelési – szerződés. A díj megfizetése a szerződésben foglalt szolgáltatás teljesítésekor esedékes. A felek ettől eltérő módon is megállapodhatnak. Kiköthetik, hogy a díjat a szolgáltatás teljesítésének üteméhez igazítva fizeti a megrendelő, esetleg előleget fizet. A gyakorlatban a felek a szerződésben kötik ki a fizetési határidőt, amelyet a vállalkozó által kiállított számla befogadásától számolnak. Ha a számla kiegyenlítése a fizetési határidő leteltét követő tizenöt napon belül nem történik meg, lejárt tartozásról beszélünk.

Sokan úgy kísérelnek meg kibújni a fizetési kötelezettség alól, hogy "csődbe viszik" vállalkozásukat. A hétköznapi nyelvben keveredik a csőd és a felszámolás fogalma. Igényünk érvényesítése szempontjából azonban egyáltalán nem mellékes, hogy a két eset közül melyikkel van dolgunk. A csődhelyzet a vállalkozás átmeneti fizetési képtelensége. Itt a hitelezőkkel való megállapodás, az adósságok átütemezése, a végrehajtási eljárások elhalasztása és a többi segíthet, hogy a gazdálkodó szervezet működése helyreálljon, és a későbbiekben a hitelezők pénzükhöz jussanak. Ezt a védelmet maga a vállalkozás kéri. 

Felszámolás esetén tartósan fennáll a fizetésképtelenség. Ezt felismerve általában valamely hitelező indítja el a folyamatot. A felszámolás alá vont vállalkozás vagyona sokszor nem elég valamennyi hitelezői követelés kielégítésére. Nagy jelentősége van, hogy követelésünket időben jelezzük. Ha ezt nem tesszük meg, akkor csökken az esélyünk, hogy érvényesíteni tudjuk. Különösen így van ez, ha az adós kft.-ként működik. Ebben a szervezeti formában a tagok csak tulajdonrészük arányában kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért. Ezt sokan ki is használják. Nagy tartozásokat halmoznak fel, majd a korlátolt felelősség intézménye mögé bújnak. Ez ellen a visszaélés ellen nyújthatna védelmet a 2006. évi IV. törvény 50. §-ában megfogalmazott szabály, amely szerint a kft. jogutód nélküli megszűnése esetén nem hivatkozhat a korlátolt felelősségre az a tag, aki ezzel visszaélt. Ezek a tagok egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a társasággal szemben támasztott követelések kielégítéséért.

Törekedjünk a megelőzésre. Ma már több vállalkozás foglalkozik gazdasági információk megszerzésével, értékelésével. Igaz, ez pluszkiadás, de sok múlhat azon, hogy reálisan ítéljük-e meg üzleti partnereink helyzetét, fizetési hajlandóságát. Ügyelni kell arra, hogy a dokumentumokból a szerződéses akarat egyértelműen kiolvasható legyen. A szerződés "értelmezése" – valójában újraértelmezése – jó indok lehet az időhúzásra. Csökkenti a kockázatot, ha a munkát, és az ehhez kapcsolódó kifizetéseket szakaszoljuk. Nagy értékű megrendelés esetén biztosítékot ad, ha a vállalkozási díj erejéig jelzálogjogunk van a megrendelő valamely ingatlanán. Az ilyen zálogjog nagyon erős jogosítvány. Biztosítja, hogy még az adós vállalkozásának felszámolása esetén is hozzájussunk követelésünkhöz.

Előfordulhat, hogy a tőlünk elvárható alapossággal járunk el, és mégis kielégítetlen marad valamely jogos követelésünk. Első lépésként felszólítjuk az adóst, hogy egyenlítse ki a számlát. Ha nem járunk sikerrel, akkor a körülményekhez igazodva végrehajtási eljárást, esetleg felszámolási eljárást kezdeményezünk, perbe bonyolódunk. Figyelembe kell venni, hogy itt az idő nem nekünk dolgozik. Lehet, hogy mire követelésünk végrehajthatóvá válik, már nem lesz végrehajtás alá vonható vagyon. 

Igyekezzünk fenntartani a párbeszédet. Vegyük figyelembe, hogy partnerünk nem feltétlenül hivatásos csaló. Elképzelhető, hogy ő maga is mások miatt került nehéz helyzetbe. Próbáljuk meg rávenni, hogy követelésünket legalább részben teljesítse. Cserébe kedvezményeket ajánlhatunk. Ilyen kedvezmény lehet például részletfizetés vagy, hogy eltekintünk a jogkövetkezményektől – különösen a késedelmi pótléktól. Tartsuk szem előtt, hogy célunk nem a másik fél megbüntetése, hanem, hogy a bennünket megillető követelés lehető legnagyobb részéhez hozzájussunk.