A rossz fényhasznosítású izzólámpák gyártásának beszüntetéséről, és az EU piacairól történő fokozatos kivonásáról már több alkalommal beszámoltunk a Bautrend hasábjain, legutóbb az Izzólámpák végnapjai című cikkben (Bautrend, 2009/3.). Azt is részletesen bemutattuk, hogy a világítástechnikai ipar az elmúlt évtizedekben lényegében minden fontosabb alkalmazáshoz kifejlesztette a megfelelő, energiatakarékos és hosszabb élettartamú alternatív fényforrásait: kompakt fénycsöveket, jó fényhasznosítású halogénlámpákat, fényemittáló diódákat. Az átállás azonban nem csak a gyártók oldaláról vet fel számos, technológiai és pl. humánerőforrás-problémákat, a felhasználóknak is meg kell tanulniuk, mire cseréljék elhasználódott izzólámpáikat.

A dolog már csak azért sem olyan egyszerű, mert – amint az az 1. táblázatból is látszik –"izzólámpa" alatt meglehetősen sokféle fényforrás érthető, amelyek felhasználási területe is szerteágazó. Ezért a helyettesítésükre kiválasztott kompakt fénycső, halogénlámpa vagy LED esetében nem elég csupán a fényáramadatokat összevetni, ismerni kell a helyettesített izzólámpa egyéb tulajdonságait, alkalmazási területeit – és persze az alternatív fényforrás megfelelő paramétereit is. Nem mindegy például, hogy milyen színhőmérsékletű a csere fényforrás, és adott esetben az sem, hogy vajon szükség esetén lehet-e a fényáramát szabályozni. Mert ezt például a becsavarható kompakt fénycsöveknél általában még nem oldották meg. A dolog könnyebb megértése érdekében a következőkben nem is tárgyaljuk a kitiltásra ítélt halogénlámpafajtákat és a csereként felhasználható alternatív fényforrásokat is a kompakt fénycsövekre korlátozzuk. A kifejezetten általános világítási célú izzólámpák, gömb- és gyertyalámpák, és globe-lámpák cseréjénél könnyű helyzetben vagyunk. Itt általában valóban elég arra figyelni, hogy a csere fényforrás fényárama legalább akkora legyen, mint a lecserélni kívánt lámpáé (l. az 1. táblázatot). Esztétikai okokból azért itt is érdemes a buraformára is gondot fordítani, de a modern kompakt fénycsövek már ezt az igényt is kielégítik – egyaránt kaphatók "körte", gömb és gyertyalámpa alakú burák. Dekorációs célból ez utóbbiak még csavart formában is.

Nincs dolgunk azokkal a különleges célú izzólámpákkal sem, amelyeket nem érintenek az EU tiltó intézkedései. Ilyenek a weekend-lámpák, amelyeknek sárgás fényét alig érzékelik az éjszakai életet élő rovarok, lepkék, ezért kiválóan alkalmasak például teraszok világítására. Vagy a színes burájúak, amelyeknél eddig sem a leadott fény mennyisége és a fényhasznosítás, hanem a szín volt a fontos, hiszen dekorációs célokat szolgálnak. Ide tartoznak a rázásálló és a közlekedési jelzőlámpák is, jóllehet ez utóbbiakat igencsak kiszorítani látszanak a jóval megbízhatóbb, nagyobb fényű, hosszabb élettartamú, karbantartást lényegében nem igénylő LED-ek. Jelenleg nem megoldott az úgynevezett kisfeszültségű normál lámpák helyettesítése kompakt fénycsövekkel. De vélhetően a 2012-ig tartó moratórium alatt sikerül feltornászni megfelelő szintre a fényhasznosításukat. Mentességet élveznek a hűtőszekrényekben, varrógépekben, sütőkben, kályhákban használatos törpelámpák is – főként kis fogyasztásuk miatt. És végül egyelőre "megmenekültek" a reflektorburás lámpák is, jóllehet Brüsszelben már olyan előterjesztésen dolgoznak, amely ezek közül is kiszűrné a gazdaságtalan típusokat. A speciális világítási lámpák közé tartozó lágy fényű szoftlámpák, a kékes burájú – elsősorban szobanövények megvilágítására, dekorációs tárgyak, bútorok kiemelésére használt – daylight- és enrichlámpák, a számítógépek mögé szemet kímélő háttérfénynek javasolt komputerlámpák és a hátrafelé sugárzó dekorációs tetőtükrös lámpák helyettesítése már nagyobb odafigyelést igényel. A táblázat mindenesetre csak a fényárammegfelelőséget veszi figyelembe.

Utoljára hagytuk a kriptonlámpákat, ennek két oka is van. Az egyik kézenfekvő: a jellegzetes gomba alakú burától eltekintve helyettesítésük kompakt fénycsövekkel gond nélkül megoldható. A másik tisztán érzelmi. A kriptonlámpa magyar világszabadalom. Kifejlesztése, szabadalmaztatása – a gyártásához szükséges kripton előállításával együtt – Bródy Imre nevéhez fűződik, aki a két világháború között meghatározó személyisége volt az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutatóintézetének, és akinek kimagasló érdemei voltak abban, hogy az idén éppen 100. évfordulóját ünneplő Tungsram márkát az egész világ megismerhette. A kriptonlámpától legalább olyan nehéz lesz megválnunk, mint Edison izzólámpájától…