Napjainkban már itthon is egyre több, újabb fűtési rendszerrel találkozhatunk, a hagyományos radiátoros fűtés mellett. Hazánkban, a családi házakban elterjedni látszik az úgynevezett szegélyfűtés, melynek leggyakrabban használt típusa a szalagradiátoros rendszer, valamint ennek kiegészítője, a padlócsatorna-fűtés.
Ezen rendszerek szerte a világon nemcsak az energiatakarékos voltuk miatt, de szinte észrevétlen, esztétikus megjelenésük okán is a kedvelt fűtési módok közé tartoznak.
A szalagradiátorok Az elsődleges különbség a hagyományos radiátoros fűtés és a szegélyfűtés között abban rejlik, hogy a fal és a padló találkozásánál, parkettaszegélyként végigfutó szalagradiátor nem a szoba levegőjét, hanem a falakat melegíti fel. A falakról visszaverődő hő - a már korábbi cikkünkben bemutatott falfűtéshez hasonlóan - alacsonyabb hőmérsékleten is biztosítja a hagyományos fűtésnél megszokott hőérzetet, amely 20 százalékos energia-megtakarítást jelenthet. A szalagradiátoros rendszerek esetében a kazán által melegített vizet a helyiségek falain a padlózat közelében körbefutó rézcsövön vezetik keresztül, melyre téglalap alakú rézlemezeket forrasztanak, sűrűn, a cső teljes hosszában. (Ezzel megnövelhető a hőleadás mértéke.) Külső borítása pedig beégetett festésű alumíniumból készül. A szalagradiátorokban keringő víz optimális hőmérséklete 60 fok körül van. A szalagradiátoros rendszer beszerelési költségei azonban meghaladják a hagyományos rendszerét, de a kezdeti, többletkiadás megtérül az energiatakarékosság miatt. Fontos az is, hogy a rendszer egyszerű felépítése okán nincs szükség drága, különleges szerszámokra a szereléshez, sőt, a rendszer bármely, már meglévő melegvizes fűtőberendezésre csatlakoztatható. A rögzítő burkolat felerősítéséhez nem szükséges falvésési, majd javítási munkákat végezni. A szalagradiátorok visszafogott, esztétikus kialakításúak, szinte észrevétlenek, sőt, még a beépített bútorok lábazatára is felerősíthetők. Kis helyigénye miatt kiválóan alkalmazható tetőterekben, garzonokban is. Ennél a rendszernél az alacsonyan lévő hideg levegő felmelegedve lassan feláramlik a falak mentén, felmelegítve a teljes falfelületet, és mivel nem alakul ki észrevehető cirkuláció, így az sem utolsó szempont, hogy a por sem száll fel a levegő hatására, így tisztább maradhat otthonunk levegője is.
Padlócsatorna-fűtés Abban az esetben, ha otthonunkban sok a nagyobb, egybefüggő üvegfelület, akkor általában nincs lehetőség diszkrét, esztétikailag megfelelő fűtőtesteket elhelyezni. Azonban éppen ezek a felületek igényelnék a nagyobb hő-utánpótlást, hiszen a nyílászárók környezetében a levegő lehűl, s az ablakok gyakran bepárásodnak. Ilyen esetre nyújtanak megoldást a padlóba süllyesztett, úgynevezett padlócsatorna-fűtőrendszerek, illetve padló-konvektorok, melyekkel leginkább a fentebb bemutatott szalagfűtés kiegészítőjeként találkozhatunk. A padlócsatorna-rendszer fűtőtestei lehetnek konvekciós és kényszeráramú fűtőtestek. Ez utóbbin belül megkülönböztetünk keresztáramú és centrifugál-ventilátoros kivitelt. A konvekciós fűtőtestek legfőbb előnye a hangtalan működés, míg a ventilátoros kivitelű fűtőtestek lényegesen nagyobb hőleadással rendelkeznek. A konvekciós rendszereknél padlócsatorna háza legtöbbször horganyzott acéllemezből készül, de előfordulhat rozsdamentes acéllemezből, vagy üvegszálas műanyagból kialakított ház is. A fűtőregiszter vörösréz csöves, alumínium lamellás fűtőtest. A regiszter egyik végén az egymás feletti csövek 180°-os fordító idomokkal vannak összekötve, míg a másik végén osztó-gyűjtő helyezkedik el az egymás mellett futó csövek közösítésére. A takarórács és szegélyléc-anyaga többféle is lehet: fényes, illetve csiszolt rozsdamentes acél, sárgaréz, szinterezett alumínium vagy fa is. Az U alakú rácselemek formájuknál fogva nagyon ellenállóak, így a fűtőtestre nyugodtan rá lehet lépni. A ventilátoros fűtőtesteknek - a fentieken kívül - van egy plusz alkotóelemük, ez a ventilátor. A centrifugál-ventilátoros kivitelnél a ventilátor a csatornaidom egyik végén helyezkedik el, és három méter hosszban alkalmas a levegő megmozgatására. A keresztáramú ventilátoros típusnál a ventilátor a fűtőregiszterrel párhuzamosan helyezkedik el, és a csatorna hosszától függően egy-három darab kerül beépítésre.
Hozzászólások