Az új lakáshiteltámogatási rendszerre viszont októberig kellett várni, így az idei lakásépítési szezonban támogatott forinthitel nélkül maradt a piac. Ennél azonban kellemetlenebb változás, hogy az eddigiekhez képest az új rendszerben jóval szűkebb kör veheti igénybe a kedvezményes hiteleket.

A központi költségvetésből jelenleg évi hárommilliárd forintot szánnak lakáshitel-kamattámogatásra, ami hozzávetőleg 55–60 milliárd forint kihelyezését teszi lehetővé. Az egyértelmű forrásszűkülés mellett további fontos változás, hogy október 1-jétől az állam nem támogatja a használt lakás vásárlását. Támogatott hitel csak új lakás építésére és vásárlására, valamint korszerűsítésre igényelhető, ezt is csak 35 év alattiak kaphatják, illetve 45 éves korig a többgyermekesek. A hitel megítélése szempontjából maximálták az építési költséget és a vételárat – ez Budapesten és a megyei jogú városokban 25 millió, minden más településen 20 millió forint. A hitel összege legfeljebb ennek a fele lehet. Korszerűsítésnél ötmillió forint hitel nyújtható egységesen minden településen. A hiteldíj – amely a kezelési költséget és a kamatot tartalmazza – legfeljebb az állampapírhozam 110 százaléka, plusz három százalék lehet, ebből jön le a kamattámogatás. Ennek mértéke függ az állampapírhozam nagyságától, a gyerekek számától és a hitel céljától. Az állampapírhozam 40–70 százaléka a kamattámogatás, korszerűsítésnél 40 százalék, építésnél és vásárlásnál gyerekszámtól függően 50–70 százalék lehet. Várhatóan az új, támogatott, forintalapú lakáshitel kamata és kezelési költsége együtt 6,5 és 9 százalék között mozog. 

A Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) ügyvezető elnöke szerint nem várható, hogy az új lakástámogatási rendszertől megélénkülne az építőipar. Dr. Maráczi Zsolt szerint július 1-jéig a lakáságazatot átlagosan évi 56 milliárd forinttal támogatta az állam, ehhez képest a költségvetésben erre szánt 2,5–3 milliárd forintot drasztikus visszaesés. Vagyis a válságtól leginkább sújtott lakásépítési ágazatot a 2009 júliusa előtti támogatások hozzávetőleg huszadából próbálják fellendíteni. A lakásépítési szektort sújtó megvonások komoly gondot jelentenek. A jelenlegi helyzetben nem érhető tetten a távlatos kormányzati gondolkodás. − Magyarországnak hosszú évek óta nincsen lakáskoncepciója – állapítja meg dr. Maráczi Zsolt, aki szerint ez politikai érdektelenséget tükröz. – A politika csak akkor figyel ránk, ha "tüzet kell oltani" – állapítja meg sommásan a TLE vezetője, miközben elképzelhetetlen a lakás- és fejlesztéspolitika intenzív állami szerepvállalás nélkül, mert a piac önmagában nem tudja a hosszú távú szociális, társadalmi és gazdasági célokat összeegyeztetni. 

Ezzel egybecseng Széman György véleménye, aki a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség (MÉASZ) elnöke. Meglátása szerint tűzoltás helyett összetett lakhatási, lakás- és felújítási programokra és ezekkel koherens banki finanszírozásra lenne szükség. Az érdekképviselet vezetője szkeptikus az MFB által refinanszírozott hitelkonstrukcióval kapcsolatban. Szerinte ez a megoldás nem elégséges, és a megismert formában túl bonyolultnak tűnik. A MÉASZ célszerűnek tartaná, ha kedvezményes hitelek igénybe vehetők volnának a felújítási pályázatokhoz kapcsolódóan is.

A kormányzat késlekedik az energiahatékony építést, felújítást támogató pályázati rendszer kidolgozásával. Ami azért is érthetetlen, mert a pályázathoz elvileg rendelkezésre áll a pénzügyi fedezet a CO₂-kvóták eladásából. Ez élénkülést hozhatna, de egyelőre csak annyi történt, hogy a Panelprogramot a Zöld Beruházási Rendszerbe (ZBR) integrálták, ami nem járt együtt a kifizetések felgyorsulásával várhatóan 2012- nél előbb nem jutnak pénzhez a nyertesek – mondja Széman György, aki szerint nagy kérdés, hogy ez esetben mi lesz a banki finanszírozással, hiszen az eddigi információink alapján legkevésbé felújításra vehető igénybe a támogatott hitel. Az eddiginél hatékonyabb kormányzati cselekvést igényelne a MÉASZ elnöke, aki szerint intő jel, hogy az elmúlt hetekben több téglagyár bezárásáról kaptak hírt. Széman úgy látja, hogy a tavasszal teljes konszenzussal elfogadott "Az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről" szóló országgyűlési határozat politikai gesztus maradt.