Az építőanyag-gyártók, -forgalmazók, -kereskedők óriási választékban kínálják a különféle hőszigetelő anyagokat. A tervezők, a kivitelezők csak kapkodják a fejüket és tanácstalanok, hogy milyen alapon válasszák ki az adott épületszerkezethez megfelelő hőszigetelő anyagot. Ahhoz, hogy ez a döntés megalapozott legyen át kellene tekinteni valamennyi gyártó tájékoztatóját, alkalmazástechnikai útmutatóját, honlapját. Erre általában nincs idő – a meglévő tapasztalatok és az ár alapján választ a többség. A 30 éves szakértői tapasztalat mondatja velem: nagyon sokszor hibás a döntés, hiszen legtöbbször a legolcsóbb hőszigetelő anyagot választják, ami természetesen az adott épületszerkezet hőszigetelésére nem a legmegfelelőbb. Novembertől márciusig sorra írom a szakvéleményeket a hibás anyagválasztás következményeiről. Ilyenkor a téli hideg miatt az épületek sokaságában jelentkezik páralecsapódás, penészesedés, továbbá magas az energiafogyasztás és jelentősek az épületkárok is.

 

A különböző épületszerkezetek hőszigetelését alapvetően az határozza meg, hogy az adott épületszerkezet kéthéjú vagy egyhéjú, azaz rendelkezik-e átszellőztetett légréssel, vagy sem. Az épületfizikában is érvényes a "hasonlót a hasonlóval" elv, azaz: 

- az egyhéjú (zárt) épületszerkezetekben zárt pórusú, zárt cellaszerkezetű hőszigetelő anyagokat, amíg

- a kéthéjú, átszellőztetett épületszerkezetekben nyílt pórusú, nyitott szálszerkezetű, átszellőztethető hőszigetelő anyagokat célszerű alkalmazni. 

- A hőszigetelő anyagok javasolt alkalmazási területeinek meghatározásánál tűzvédelmi szempont, hogy a kéthéjú, légréteges szerkezetbe a könnyebb tűzterjedés miatt csak nem éghető hőszigetelő anyag építhető be. 

 

- Belső oldali hőszigeteléssel, mint hőszigetelt épületszerkezettel nem foglalkozunk, mert ennek csak szakember által, körültekintően megtervezett, indokolt esetben van létjogosultsága. Általánosságban kijelenthető, hogy folyamatos használatú épületekben a belső oldali hőszigetelés alkalmazása mind épületfizikai, mind komfortérzeti okokból tilos! 

 

- Az épületek hőszigetelése során célszerű minél kevesebb hőszigetelőanyag-fajtát alkalmazni, de a fajtán belül többféle típus is alkalmazható, az igénybevételeknek megfelelően. Így áttekinthetővé válik az épület hőszigetelő rendszere, megkönnyíthető mind a tervező, mind a kivitelező és a műszaki ellenőr munkája is.

Az előző pontok alapján sorra vesszük, hogy a különböző épületszerkezetekhez milyen hőszigetelő anyagok javasoltak.

Ha a lábazat vízszigeteléssel nem védett, akkor csak zárt cellaszerkezetű, fagyálló extrudált polisztirolhab (XPS) (1. kép), illetve formahabosított expandált polisztirolhab alkalmazható. Ezek a hőszigetelő anyagok színükben eltérnek a nem fagyálló, fehér színű expandált polisztirolhabtól (EPS).

Csak a megfelelő nyomószilárdságú, tömbhabosított vagy formahabosított expandált polisztirolhab (EPS), illetve extrudált polisztirolhab (XPS) hőszigetelő anyagok beépítése javasolt.

Itt nem csak a hőszigetelésre kell koncentrálni. Elsősorban olyan anyagok javasoltak a pincefalak külső oldali hőszigetelésére, amelyek a talajnedvesség elleni szigetelés mechanikai védelmét is ellátják. Ezek a zárt cellaszerkezetű extrudált polisztirolhabok (XPS) (2. kép).

 

 

Hőszigetelésként a pincefödém alsó oldalán vakolható expandált polisztirolhab (EPS), vagy szerelhető, üvegfátyollal társított kőzet- vagy üveggyapot hőszigetelés beépítése javasolt (3. kép). A födém felső oldali, esetleges lépéshanggátló úsztató rétegének hőszigetelő képességét a pincefödém hőátbocsátási tényezőjének számításánál célszerű figyelembe venni.

 

 

 

 

 

 

 

A hőszigetelés a pincefödémnél leírtak szerint történik, de a hőszigetelést vakolni, vagy burkolni szükséges. A hőszigetelési vastagság azonban jelentősen nagyobb legyen, mint a pincefödémek esetén, hiszen a téli külső hőmérséklet alacsonyabb, mint a fűtetlen pincében.

 

Ha a falazóelem önmagában is a szabványnak megfelelő hőszigetelő képességű, akkor a falazatot külön már nem kötelező hőszigetelni. A falazat homogén hőszigetelő képességét elősegítheti a hőszigetelő falazóhabarcs vagy a méretpontos falazóelemek használata, amit habarcs helyett lényegesen vékonyabb ragasztóval lehet összeilleszteni. Az önmagukban nem megfelelő hőszigetelő képességű falak esetében jelentős javulás érhető el vakolt vagy burkolt hőszigetelő anyagok alkalmazásával. A vakolt expandált polisztirolhab (EPS) a nagyobb tömegű falazatoknál (4. kép), a páraáteresztő, vakolt kőzetgyapot valamennyi falazati anyagnál alkalmazható.

 

 

 

 

 

 

Az átszellőztetett, légréteges szerelt homlokzatok vázszerkezete között a kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelés (5. kép) alkalmazható. Az előtétfalas homlokzatkialakítás mind az átszellőztetett hőszigetelés, mind az átszellőztetett légréteges megoldásban, télinyári időszakban egyaránt rendkívül kedvező megoldást nyújt.

 

 

 

 

 

 

 

 

Koszorúk, nyílásáthidalók, vasbeton pillérek hőszigetelésére az extrudált polisztirolhab (XPS) vagy a formahabosított expandált polisztirolhab megfelelő anyag, ráadásul zsaluzatba helyezhető és vakolható (6. kép). Üregeknél, hézagoknál a hőszigetelő anyagokkal szemben követelmény a jó térkitöltő képesség.

Az egyhéjú tetőszerkezeteknél használt anyagokkal szemben nemcsak a hőszigetelő képesség fontos követelmény, hanem a lépésállóság is. A lejtésadó hőszigetelő rétegként elterjedt a monolit könnyűbeton és habcement, de a lejtésbe vágott expandált polisztirolhab és kőzetgyapot is jó választás. Eltérő terhelésnek és igénybevételnek kell megfelelniük a nem járható és a hasznosított lapostetők (terasztetők, zöldtetők, parkolótetők) esetében alkalmazott hőszigetelő anyagoknak, ezért a megfelelő nyomószilárdságú anyag kiválasztása követelmény.

 

Egyenes rétegrendű lapostetők hőszigetelésére a lépésálló üveggyapot (7. kép), kőzetgyapot vagy az expandált polisztirolhab alkalmazható.

 

Fordított rétegrendű lapostetők hőszigetelésére kizárólag egy rétegben fektetett extrudált polisztirolhab (8. kép) alkalmazható.

 

Tetőfelújításoknál elsősorban a kőzetvagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazása javasolt, mivel a nyitott szálszerkezet kiegyenlíti a nedves rétegekben keletkező páranyomást. Kéthéjú tetőszerkezeteknél az átszellőző légréteg miatt az átszellőztethető kőzet- vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazása indokolt. Ez esetben a lépésállóság nem követelmény.

A padlásfödémen alkalmazott hőszigetelő anyag fajtáját és típusát alapvetően meghatározza a födém anyaga (fafödém vagy szilikátbázisú), illetve hogy a padlás járható vagy sem. Fafödémeken tilos párazáró jellegű polisztirolhabot vagy párazáró jellegű fóliát, illetve burkolatot alkalmazni! Nem járható padlásfödémek esetén a kőzet- vagy üveggyapot filc hőszigetelés beépítése páraáteresztő póruszáró fóliával letakarva javasolt. Tetőtér-beépítés esetén a ferde szerkezet a következőképpen hőszigetelhető: 

- A szarufák feletti hőszigetelésre csak speciális, nagy nyomószilárdságú poliuretánhab, extrudált polisztirolhab vagy kőzetgyapot alkalmazható.

- A szarufák közötti hőszigetelés esetén általánosan elterjedt volt a kőzetvagy üveggyapot, felette pedig az átszellőztetett légréteg. Ma már a szarufák közeit kőzet- vagy üveggyapot hőszigeteléssel kitöltik, és a szarufa alsó síkján, a vízszintes váz között már második réteg kőzet-, vagy üveggyapot hőszigetelés is készül (9. kép).

 

A hőszigetelés felső síkján páraáteresztő, póruszáró réteget építenek be, amíg a belső oldali hőszigetelés alsó síkján helyezkedik el a párazáró réteg (10. kép).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az egyhéjú panelek általánosan elterjedt hőszigetelő anyaga a poliuretánhab, a kéthéjú panelek esetén pedig a kőzetvagy üveggyapot hőszigetelés, belső oldalukon párazáró réteggel.

 

 

okleveles gépészmérnök és épületszigetelő szakmérnök

építésügyi igazságügyi szakértő